Kovács Ev. János (Kecskemét, 1841. szeptember 19. – Szeged, 1901. január 21.) piarista áldozópap és tanár.

Élete

Kovács János molnár és ácsmester és Palotás Nagy Julianna fia. Miután szülőhelyén a négy alsó gimnáziumi osztályt és az V., VI.-at Pesten elvégezte, 1860. szeptember 18-án Vácon a piarista rendbe lépett, ahol az újoncévét töltötte. 1861-62-ben Kecskeméten a VII. osztályt végezte; 1862-63-ban a gimnázium II. osztályának vezetését bízták rá. Ezalatt magánszorgalommal az érettségi vizsgát is letette, mire egy év múlva Nyitrára küldték a teológia tanulására; azonban félév múlva Szegedre ment helyettes tanárnak; innét Tatára került, ahol 1865-től 1867-ig tanított és letette a papi vizsgákat.

1867. augusztus 17-én miséspappá szenteltetett föl Vácon. 1867-től kezdve ismét Kecskeméten tanította többek közt a magyar irodalmat, mely tantárgyból és a latin nyelvből 1876-ban letette a tanári vizsgát és folytatta tanárkodását Sátoraljaújhelyen tíz évig, és hatig a gimnázium igazgatója is volt. Az 1880-as években Budapesten és Vácon tanárkodott; innét újra Szegedre küldték tanárnak.

Írásai

Első költeménye K. J. jegy alatt a Pesti Hölgy-Divatlapban (1864) jelent meg, utóbb is írt e lapba verset és a Kath. Néplapba Árva Imre álnévvel (1867); a Szabad Egyházban (1871. öt költ.), a Kecskem. Lapokban (1872), a Kecskemétben (1873), a Kecskemét-Vidéki Közlönyben (1873), a Magyar Államban (1874-től, mintegy 35 költ.), a Zemplénben (1876 óta több költ. neve s Majzik K. név alatt) és sok költeménye jelent meg a Veszprémben, Veszprémi Közlönyben (Lévay Imre szerk. alatt, Turgenyev öt költ., azután Hulló csillagok c. ford. gnomák 1891-ig), a Jász-Kunságban (1870-72. Csöndes álnév alatt is), a Kucserik-Albumban, a Dugonics-társaság I. Évkönyvében, a Váczi Közlönyben és rendje ünnepi kiadványaiban. Kelendi név alatt is írt költeményeket. Czikkei a Szegedben (1866. A halak mesterséges tenyésztése), a Hazánk és a Külföldben (1866. A réz elterjedése, Árva Imre névvel), a Jász-Kunságban (1870. Szaporodási különbség az állatországban), a Kecskeméti Lapokban (1872. A gombakedvelőknek), a Gazdasági Lapokban (1874. Az indigó gyártás ügyében), a M. Államban (1874. Egy lap irodalmunk történetéhez Katona Dénes irodalmi hagyományaiból, 1884. Szegedi Kilit Krisztus cz. művéről), a Figyelőben (1875. A szenvedő ige költőinknél) a Zemplénben (1867. A dal hatásáról, Barátszeri krónika, 1877. Szirmay Antal ismeretlen költeményei, 1878. Molnár Borbála verses levelezései, Kisfaludy Károly és IX. Pius, 1878. Vörösmarty a lélek halhatatlanságáról, 1879. Széphalmi nefelejtsek, 1880. A szinekről Vörösmarty Zalánfutásában, 1881. A nép szülője, Szózat a magyarosítás érdekében), a Függetlenségben (1880. Kossuth Lajos mint tanuló. A mit mi hirdetünk, 1886. Az élet delén, ford., Az egyedüli törvény Spielberg O. után), a Jász-Nagykun-Szolnokban (1883. Uti rajzok).

Művei

A testgyakorlat mint nevelési eszköz. Sátoralja-Ujhely, 1876 Netti, a magyar zsidónő. Uo. 1880 Az ősök emléke. Uo. 1880 (különnyomat a sátoralja-ujhelyi Értesítőből) Latin-magyar zsebszótár Q. Horatius Flaccus műveihez. Bpest, 1887 Tornászok indulója. Szögedi Endrétől zenésítve. Szeged, 1894 Hálakoszorú. Uo. 1896 (költemény) Szentelt emlék. Uo. 1896 (költemény, dallama Szögedi Endrétől) Hymnus. A szegedi dalárda 25 éves jubileumára megzenésítette Szögedi E.

Szerkesztette a sátoralja-ujhelyi gymnasium értesítőit több évig; ezekben (1877. Petőfi és a szenvedő ige, az Egyetértésben is 171-174. sz., 1878., Vörösmarty M. Áldozatáról, 1881. Küzdés a népért, 1882. Apró vonások a magyar tanulók életéből.)

Kéziratban

Názáreti Jézus, költői beszélye, Cato verspárjai magyarítva, Horatius prózában és Szent Ágoston egy műve ford. Több dala van Szögedi Endre gyűjteményében megzenésítve.

Források

További információk

Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993– Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001 A tatai gimnázium névtára 1765–2002. A Kegyestanítórend Tatai Gimnázium (1765–1948) és az Állami Gimnázium (1948–1951), valamint az Eötvös József Gimnázium (1951-2002) tanárai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. Bp., Argumentum, 2004

Kategória:Magyar piarista szerzetesek Kategória:Kecskemétiek Kategória:Szegediek Kategória:1841-ben született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar lexikográfusok