Attendorn település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
Fekvése Kasseltől nyugatra, Plettenbergtől délre fekvő település.
Története
A város két főút kereszteződésében alakult ki. Alapítója a legenda szerint Atta hercegnő volt. Az itt épült kolostor alapító okirata volt Attendorn első dokumentációs említése. 1222-ben a kölni érsek Engelbert adott városi jogokat a településnek.
Attendorn a német Hanza-szövetségnek csak közvetett tagja volt, ezért a nagy hanza-napokon Soest város képviselte.
A 14. század eleje körül a város falain kívül egy kórház épült, templommal és temetővel.
1464-ben, 1597-ben, 1598-ban és 1613-ban is nagy pestisjárvány támadt a városra. Több alkalommal: 1613-ban, 1623-ban, 1656-ban, 1710-ben, 1732-ben, 1742-ben és 1783-ban is nagy tüzvész pusztított a városban. A háborúk miatt is sokat szenvedett. Például Limburg örökösödési háború 1280-ban, Soest viszály 1444-1449 között, stb. A második világháború idején pedig a bombatámadásokban, és az 1945-ös lőszer robbanáskor súlyosan megsérült.
Atta-Höhle cseppkőbarlang Az Attahöhle cseppkőbarlang az Ebbe-hegység természetvédelmi parkjában található. A geológusok feltételezése szerint a barlang mintegy 400 millió éves. Csodálatos cseppkőképződményeit a mészkőbe szivárgó vízcseppek alakították ki. Attahöhlét 1907-ben fedezték fel, 1925-ben bővítették, majd lépcsőkkel, korlátokkal, elektromos világítással szerelték fel, s a túristák számára parkolókkal, éttermekkel látták el.
Nevezetesebb termei: Központi csarnok, Felső csarnok, Kék barlang, Dicsőség-csarnok, Orgona-csarnok.
Nevezetességek Plébániatemplom (Sauerländer Dóm) - a 14. századból való Régi városháza (Altes Rathaus) Schnellenberg-kastély (Hohenburg Schnellenberg) - A 16. században épült. Atta-Höhle cseppkőbarlang
Itt születtek, itt éltek
Johannes Rivius (1500–1553), pedagógus és teológus Johann Sasse (1640–1706), barokk faragó és szobrászművész Clemens Fahle (1856–1933), a Reichstag tagja Josef Mayworm (1877–1953), politikus (SPD), MdL, Attendorn polgármestere Otto Pöggeler (1928–2014), filozófus Alfred Schnüttgen (1930–1990), ferences pap és misszionárius Wolfgang Demtröder (született 1931), fizikus Franz Josef Becker (született 1936), sportoló Heiko Haumann (* 1945), történész és egyetemi tanár Gerhard Vigener (született 1946), német jogász és politikus (CDU) Rüdiger Höffer (* 1961), egyetemi tanár
Galéria
Népesség A település népességének változása:
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek Észak-Rajna-Vesztfália települései
Források Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) Ez a cikk részben a német wikipédia hasonló oldala alapján készült.
Kategória:Észak-Rajna-Vesztfália települései Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek