Herzogenrath (ripuari: Herzeroa; limburgi: Hertseraoj; holland: 's-Hertogenrade) település Aachen körzetében, Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
Németországon belül Aachennel és Baesweilerrel; Hollandiában Kerkrade városával határos; a német-holland országhatár egy szakaszon egy főút közepén fut végig, majd közvetlenül a határon átnyúló Eurode irodakomplexum központján keresztül.
Éghajlat Az éves csapadékmennyiség 760 mm. A csapadékmennyiség a Német Meteorológiai Szolgálat mérési pontjai átlagának középső harmadában van. A legszárazabb hónap az október, a legtöbb eső májusban esik.
A legcsapadékosabb hónapban körülbelül 1,4-szer több eső esik, mint a legszárazabb hónapban.
Geológia Herzogenrath városa két alapvetően eltérő geológiai eredetű táj közötti átmeneti területen fekszik. Délről (Eifel, Ardennek) a variszkuszi hegységképződés során képződött Rajnai Palakő-hegység északi irányban egyre mélyebbre zuhan. E fölött észak felé egyre vastagabb rétegekben rakódnak le az újabb földtörténeti korszakokból származó, egyre vastagabb üledékek. Mindkét területen a felszín alatti rétegeket törésvonalak tagolják, amelyek közül néhány még mindig aktív. Az egyik ilyen törésvonal, a Feldbiss, Herzogenrathban húzódik.
A palahegység idősebb rétegei, amelyek észak felé egyre mélyebbre hatolnak, a felső (fiatal) rétegtől az alsó (öreg) rétegekig kréta, karbon, devon és idősebb rétegekre oszlanak. A felette lévő üledékek nagyrészt a harmadidőszakból származnak. A legfiatalabb rétegek (pl. a helyenként előforduló löszös vályogtakarók) azonban a negyedidőszakból származnak, és ezért geológiailag még mindig nagyon fiatalok. Az egykor Herzogenrathban és környékén működő szénbányászat számára az altalajnak ez a geológiai felépítése a Feldbisstől délre (Kohlscheid, Straß, Pannesheide) közvetlenül a föld alatt fekvő szénrétegek előnyét jelentette, ugyanakkor a tőle északra (Merkstein) található, vízben gazdag fedőrétegek miatt jelentős vízmentesítéssel járó mélybányászatot tett szükségessé. Természet és táj
Vizek Herzogenrath a Wurm völgyében, 140 méteres magasságban található.
Tőle keletre a Noppenberg und Nordstein és az Anna 2 meddőhányók találhatóak.
A Wurm, a Rur legjelentősebb mellékfolyója, először kelet felé halad el Herzogenrath Kohlscheid és Straß városrészei mellett, majd Herzogenrath városközpontját egy déli, a várat körülvevő részre és egy északi részre (Afden) osztja, ahol a vasútállomás, az ipari terület és a városháza található. Az Alsdorfból nyugati irányban eredő Broichbach (más néven: Broicher Bach) közvetlenül Herzogenrath központjában torkollik a Wurmba, és elválasztja Afdent és Herzogenrath nyugati részét (Niederbardenberget, Ruifot és Wefelent) a város többi részétől. A Broichbach-völgy üdülőterületén, a torkolat felett mintegy 500 méterrel található víztározó szabályozza a Broichbachból a Wurmba ömlő vizet. Itt található a történelmi Erkensmühle malom is.
A Wurm az óvárostól északra halad el a St. Gobain üveggyár területén, amelynek végén holland területre lép, és egészen Übach-Palenbergig és a hollandiai Rimburgig Hollandia és Németország határfolyója lesz.
Herzogenrath városi területét érinti egy másik vízfolyás, az Amstelbach, amely Aachen északnyugati részén ered. Ez Aachen-Richterichtől észak felé halad, majd nyugat felé áthalad Kircheich, Mühlenbach és Pannesheide városrészeken, míg Bank városrészt közvetlenül vágja át. Pannesheidénél az Amstelbach rövid időre Németország és Hollandia közötti határfolyóvá válik, mielőtt a – holland nevén - Anselderbeek át nem tör az Anstelvallein (Amstel-völgyön) Kerkrade zöld városrészébe. Hofstadt (Finkenrath) városrésszel szemben a patak a Strijthagerbeek folyóval együtt a Wurmba ömlik.Eelaart, A.W.A. van den: Eygelshoven 850 Jahr, passim. (vgl. insbesondere Kartenbeilage!)
Wurm-völgy A közeli Wurm-völgy ideális a gyalogláshoz és a kerékpározáshoz. Ez a terület a Wurm folyó síkvidéki szakaszát foglalja magában, amely körülbelül 3 kilométer hosszú (a Wurm-völgy herzogenrathi szakasza), és amely Herzogenrath és Übach-Palenberg között Hollandia és Észak-Rajna-Vesztfália közötti országhatárt képezi. A Wurm, amely akár 8 méter széles is lehet, helyenként nagy kanyarokban kanyarog az ezüstfűzzel, égerrel, kőrissel, fűzbokrokkal és magas lágyszárú növényekkel sűrűn benőtt árterületen. A renaturalizált vízfolyásra jellemzőek a néhol több méter magas, csúszós lejtők, a homokos-kavicsos, részben agyagos meander-szigetek. A korábban füves réteket mára részben a szukcessziónak hagyták, és vizes élőhelyi cserjékkel nőtték be. A magasabb területeken főként tölgyekből és nyírfákból álló lombhullató erdő nő. A területen belül a Wurm utolsó kb. 400 méteres szakaszát kiépítették. A holland oldalon és a nyugati Wurm-mellékfolyók völgyeiben (Dentgenbach, Strijthagerbeek Anselderbeek/Amstelbach) víztárolókat hoztak létre, és két horgásztó is található. bélyegkép|265x265px|A Wurm a Wurm-völgyben A Wurm-völgytől nyugatra fekszik a Wurmtal südlich Herzogenrath természetvédelmi terület.
Történelem Herzogenrath története szorosan kapcsolódik a szomszédos hollandiai Kerkrade városéval, amely az itt húzódó holland-német határ holland oldalán fekszik. A Wurm folyó mellé települt Herzogenrath (korábbi holland nevén s'Hertogenrode) neve a 11. században Rode volt. Az 1104-ben Ágoston-rendi szerzetesek alapította Kloosterrade, vagy más néven Rolduc nevű apátság Annales Rodenses évkönyvében említik először Rode néven, mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. Az apátság alapvetően befolyásolta Kerkrade sorsát, megalapítását követően a környező tanyák és falvak is felvirágoztak, a Maastrichtból Kölnbe vezető fontos középkori kereskedelmi útvonal Kerkradén és Herzogenrathon keresztül vezetett át.
I. János a Brabanti Hercegség csapatai élen az 1288-as Worringeni csatában elnyerte a Limburgi Hercegséget, benne Herzogenrath-tal (magyarul "Rode Hercegség"; hollandul 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade; franciául Rode-le-duc). Az elmúlt évszázadokban a város többször is gazdát cserélt, 1430-ban a Burgundi Királysághoz került, amely viszont 1477-ben a Habsburg Birodalom része lett.
A reformáció és a felvilágosodás közvetett következményeként hosszú folyamat során alakult ki az Egyesült Holland Köztársaság, amely a Spanyolország elleni 1568 és 1648 közötti nyolcvanéves háborúval zárult, amely valójában inkább fegyveres konfliktusok sorozata volt, és a harmincéves háborúval együtt ért véget. Ennek eredménye Hollandia kiválása a Német Birodalomból és az Egyesült Holland Köztársaság függetlensége lett. Különösen a konfliktus korai szakaszában Herzogenrath többször volt a szembenálló felek közötti háborúk elszenvedője, több alkalommal fosztogatás és pusztítás színhelyévé tették, főként a spanyol csapatok. E háborús tapasztalatok közvetett következménye volt a herzogenrathi Szent Sebestyén lövészegylet 1250-ben történt megalapítása, amelyet először 1617-ben említ egy dokumentum. Herzogenrath 1661-ben az Egyesült Holland Köztársaság része lett, de 1663-ban a Klosterrath apátság főapátjának kezdeményezésére újra spanyol fennhatóság alá került. Ezt követően 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia uralom alá került. 1815-ben, amikor a Bécsi kongresszust követően megalakult a Holland Királyság, a német-holland határt a város közepén, Herzogenrath és Kerkrade között húzták meg.THE BINATIONAL CITY OF EURODE
JAN BUURSINK & NICOLE EHLERS
UNIVERSITY OF NIJMEGENhttps://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf
Rolduc szerzetesei a 18. században kisüzemi szénbányászatba kezdtek, melyet modernebb, világiak által végzett bányászat követett 1860-tól, melynek következtében a lakosság jelentősen megnőtt, a főként dél-európai bányászok folyamatos letelepedésének következményeként.
Az első világháború alatt a németek először a határutca, a Neustraße mentén emeltek erődítményt, amelyet a háború végén ugyan lebontottak, de a második világháború elején újra felépítették.
A második világháborút követően a német határerődítményeket többször elkezdték lebontani, de végül teljesen csak az 1990-es évek elején, a Schengeni egyezményre való előkészületek során végeztek vele.
Herzogenrathot, Merksteint és Kohlscheidet 1972. január 1-jén Herzogenrath központtal Herzogenrath néven várossá egyesítették.
Utca, mint országhatár A Neustraße (hollandul Nieuwstraat) utca közepén húzódik a Herzogenrathot és Kerkradét, Németországot és Hollandiát összekötő város- és országhatár.
A "határt" a németek az első- és a második világháború alatt jelentősen megerősítették.Jan Buursink and Nicole Ehlers "The Binational City of Eurode" https://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf A második világháborút követően, 1951-ben mindkét ország az Európai Unió alapító tagja lett. Az Unió megalapítását követően gyalog mindkét országból szabaddá vált a határátlépés. A járművek részére viszont egy 30 cm magas fallal jelölték a határt az egész utcahosszában, számukra megmaradtak a határátkelők és változatlanul folytatták a határellenőrzéseket.
1995-ben a "falat" a Schengeni egyezmény alapján teljesen elbontották. A Neustraße ma már egy kétirányú út, a felszabadult területen fák és kerékpársávok vannak. A határ jelöletlen, így a közlekedés során például a körforgalomban, vagy egy előzéskor nem lehet észlelni a "határátlépést".
A két város ma már megosztja a közszolgáltatások egy részét, és gazdaságfejlesztési céllal kétnemzetiségű „Eurode városként” hirdeti magát. Közös kétnemzetiségű irodakomplexumuk is az Eurode nevet kapta, és úgy épült, hogy a határ közvetlenül az épület halljának közepén haladjon át, az épület egyik szárnya Kerkradéban, a másik Herzogenrathban van.Aachener Zeitung,
http://www.aachener-zeitung.de/lokales/staedteregion-aachen/neue-anlaufstelle-fuer-grenzpendler-in-der-euregio-1.1442645
Herzogenrath és környéke bányászata bélyegkép|Kötélcsiga a Herzogenrath–Merkstein melletti Grube-Adolf-Parkban A Herzogenrathtól délnyugatra fekvő Wurm-völgyben található Közép-Európa legrégebbi dokumentált szénbányája, amelyet a szomszédos Kerkrade város Rolduc apátságának feljegyzései (Annales Rodenses) 1113-ban említenek először. A bányászat és a bányászat története évszázadok óta jellemzi Aachen északi kerületét és így Herzogenrath városát is. A markáns salakhalom-táj már messziről látható nevezetességgé vált. Az Eschweiler Bergwerksverein (EBV) 1899 és 1972 között 37,5 millió tonna szenet bányászott a merksteini Adolf-bányában, 2700 alkalmazottal. A föld feletti létesítményeket ezután lebontották, mígnem utolsó épületként csak a felhúzógépház maradt meg. A bányászati örökség a kocsiszín segítségével felhordott lerakó. További kőszénbányák a Herzogenrath területén a Merkstein és Alsdorf-Busch közötti Nordstern bánya, amelyet Eduard Honigmann fejlesztett ki és üzemeltetett, a Kohlscheidban található Laurweg, Langenberg és Kämpchen bányák, valamint a Straßban található Voccart bánya. A 19. század közepéig számos kisebb bánya (aknák, gödrök, alagutak stb.) működött a Wurm-völgy lejtőin. Ezek közül nem mindegyik ismert név szerint. A Straß–Kohlberg–Pannesheide térségében számos aknát hoztak létre. A napóleoni szekularizációig a közeli Rolduc apátság irányította a bányászatot. Legalább egy tucat függőleges akna és egy sor bányaalagút volt, amelyek a bányavizet a Wurm folyóba vezették, amíg nem voltak hatékony szivattyúk csak ezen a területen, a Straß–Kohlberg–Pannesheide melletti „Kohlberg” környékén.