Mülheim an der Ruhr település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
Fekvése Oberhausentől délre fekvő település.
Leírása A Ruhr mindkét partján fekvő város déli részei a Rajnai-Pala hegység utolsó nyúlványain, az északi részei az Alsórajnai síkságon terülnek el.
A városnak a Ruhr völgyében kiterjedt üdülőkörzetei vannak, és a Ruhron közlekedő hajók mintegy félmilliós forgalmat bonyolítanak le évente.
Városrészek bélyegkép|balra|300px|Stadtteile und Bezirke
Sz. Városrész Teilraum Kerület (Bezirk) Terület(km²) Fő1) Fő(pro km²)1 Altstadt I 1 Stadtmitte 1 Rechtsruhr-Süd 3,20 20.119 62872 Altstadt II 1 Stadtmitte2) 1 Rechtsruhr-Süd2) 5,79 24.696 42653 Styrum 2 Styrum 2 Rechtsruhr-Nord 4,44 15.484 34874 Dümpten 3 Dümpten4) 2 Rechtsruhr-Nord4) 5,51 18.392 33385 Heißen 4 Heißen3) 1 Rechtsruhr-Süd3) 8,88 21.117 23786 Menden-Holthausen 1 Stadtmitte 1 Rechtsruhr-Süd 17,30 13.450 7777 Saarn 5 Saarn 3 Linksruhr 26,92 23.485 8728 Broich 6 Broich/Speldorf 3 Linksruhr 8,78 13.678 15589 Speldorf 6 Broich/Speldorf 3 Linksruhr 10,46 18.269 1747
1) : 2014. december 31-énOffizielle Bevölkerungszahlen der Stadtverwaltung,
2) Aus dem Stadtteil Altstadt II wurden Teile (Altstadt II-Nordost und Papenbusch) ausgesondert und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.
3) Aus dem Stadtteil Heißen wurden Teile (Winkhausen-Nord) herausgenommen und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.
4) Der Teilraum Dümpten besteht aus dem historischen Stadtteil und den oben unter Punkt 2 angegebenen Erweiterungen.
Története
Mülheim egykori urai a Broich grófok a keresztesháborúk idején haltak ki. Székhelyük a mai Krichenhügel nevű domb volt, mely több Karoling telepből kialakult település ősmagja, a rajta álló Szt. Péter templommal.
A Ruhr másik oldalán e településmaggal szemben 883-884-ben Broich vára épült fel.
A mai gyorsforgalmi út a Hellweg egykor a királyok, kereskedők és egyúttal a hadak vonulásának a híres útja volt, e helyen keresztezve a Ruhr folyót Mülheim és Broich vára között.
Mülheim a 13. században kapott piacjogot, a városi rangot azonban csak 1808-ban kapta meg.
A településen és környékén valószínűleg már a 12. század előtt is folyt szénbányászás, s mivel a folyó Mülheimig mindig is hajózható volt, itt élénk szénkereskedelem is kialakult, majd a 19. század elejétől létrejött itt a vaskohászat is, amely hamarosan jelentősebb lett a szénbányászatnál és szénkereskedelemnél is.
Mülheim nagyvárossá és ipari centrummá 1908 körül lett, melyben nagy szerepe volt a Hugo Stinnes által alapított nagy nehézipari konszernnek, melynek székhelye is itt van.
A városnak van könnyűipara, vegyipara és meteorológiai állomása is. Valamint itt működik a Max-Planck-Institut szénkutató részlege is.
A város területének majdnem fele mező- és erdőgazdasági terület.
Látnivalói közül jelentősebb a Broich-kastély (Schloss Broich) késő karoling kori vár alapjainak és falainak maradványai, és a Kirchenhügelen álló Szt. Péter templom, melynek legrégebbi részei a 11. századból valók, a Mária templom és a Teiner-Strasse környékének favázas házai, melyeknek egyikében helytörténeti múzeum is található.
A város legdélibb részén pedig a Mülheimer Ruhrtalbrücke, a majdnem 2 km hosszú acélhíd íveli át a folyó völgyét, mely Mülhelm szimbóluma is egyben.
Népesség
Közlekedés Vasúti közlekedés
Vízi közlekedés A Rhein-Ruhr-kiköttő 86.000 négyzetmeter nagy.
Légi közlekedés
Nevezetességek Boich kastély Szt. Péter templom Mária templom Favázas házak Raffelberg Solbad (sósfürdő) Lóversenypálya Wittzenhausbuschi vadaskert
Galéria
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek Észak-Rajna-Vesztfália települései
Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek Kategória:Észak-Rajna-Vesztfália települései