Ezen a lapon a Tolna Megyei Közgyűlés választási eredményei találhatóak meg 1990 és 2014 között. A megyei közgyűlések a rendszerváltás után létrejött területi önkormányzatok döntéshozó testületei.
1990 Rendszerváltás a megyékben: tanácsok helyett önkormányzatok Az önkormányzati rendszer átalakítására 1990 nyarán került sor. Az augusztusban elfogadott törvények értelmében a megyei önkormányzatok legfőbb döntéshozó szerve a megyei közgyűlés (a korábbi megyei tanács helyett), a megye elsőszámú vezetője pedig a közgyűlés elnöke lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.)
Az ekkor kialakított választási rend azonban csak ezen az egy választáson volt érvényben, 1994 őszén egészen más alapelveken nyugvó eljárás váltotta föl.
1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. Az október folyamán megalakuló települési önkormányzatok mindegyike – függetlenül a település méretétől – három-három küldöttet választott meg. November folyamán – Tolna megyében – a küldöttek öt területi körzetben gyűltek össze, úgynevezett küldöttgyűléseken. Itt a küldöttek maguk közül választották meg a megyei közgyűlés képviselőit. A közgyűlés létszáma 50 fő volt. (Az egyes körzetekből a lakosság számával arányos számú képviselő kerülhetett a közgyűlésbe.)Megemlítendő, hogy a megyei közgyűlések választási eljárását nem az önkormányzati választásokról szóló (1990:LXIV.) törvényben, hanem az önkormányzatok működéséről, hatásköreiről szóló törvényben szabályozták: lásd az 1990:LXV. törvény 72-73. § (1000ev.hu) (elérés 2015. nov. 2.)
Szekszárdi körzet13 képviselőnévtelepülésBeödök BertalanDecsCsajbók KálmánMedinaCsécsy IstvánDecsDombai GyulaSzekszárdHorváth IstvánSióagárdJobban ZoltánSzekszárdKajsza BélaDecsKeszthelyi MártonTolnaKoleszár MihálySzedresNagy JánosnéHarcSümegi AlbinBátaSümegi ZoltánBogyiszlóVöő JózsefBáta Bonyhádi körzet10 képviselőnévtelepülésAvar ErvinTevelCsoma JózsefGyöreErős AndrásFelsőnánaGaray JánosMórágyHegedűs ÉvaBonyhádIllés FerencKakasdKrachun SzilárdBátaapátiLaufer JánosKisdorogSzász János JózsefZávodTóth GyörgyLengyel Paksi körzet11 képviselőnévtelepülésBalogh LászlóPálfaBuják ImreTengelicDeme BertalanFaddGárdi GyörgyKölesdHaaz FerencGerjenHeidecker PéterNagydorogKiss JánosPaksKiss JózsefBölcskeKlenk CsabaPaksKovács BélaKajdacsRohn MátyásGyörköny Dombóvári körzet7 képviselőnévtelepülésBerta BálintDombóvárBuda JózsefnéKapospulaFazekas IstvánDombóvárMagyarfalvi GézaSzakcsMüller MártonGyulajSzabó ZoltánKaposszekcsőTóth LajosNak Tamási körzet9 képviselőnévtelepülésBaksa JánosMiszlaDési IvánnéSimontornyaFehér KálmánRegölyFekete JózsefGyönkFüredi JánosBelecskaPál ImreHőgyészSchmidth LászlóIregszemcseSchutzbach FerencTamásiVárkonyi HenrikSzárazd Forrás: Tolnai Népújság, 1990. nov. 9. (1. old.), nov. 10. (1. old.), nov. 15. (1. old.), nov. 16. (1. old.), nov. 17. (1. old.) – a körzetek sorrendjében. Tolna Megye Önkormányzatának Közlönye, 1991/4 november. HU ISSN 1215-2498
A közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 7-én került sor. A közgyűlés elnökét azonban ezen az ülésen nem sikerült megválasztani, erre csak a következő alkalommal, december 17-én került sor, igaz ekkor is csak a többedik nekifutásra. A megválasztott elnök Priger József lett, aki korábban a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője volt.MTI hír, 1990. december 17. - "Ötödszörre: elnököt választott a Tolna Megyei Közgyűlés" (MTI archívum) (elérés 2015. nov. 3.)
1994 1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba a 10 ezernél több lakosú középvárosok tartoztak. Mivel Szekszárdot ugyanebben az évben megyei jogú várossá nyilvánították, ettől kezdve a megyeszékhely polgárai nem vettek részt a megyei közgyűlési választásokon. A bejutási küszöb a választáson részt vevő polgárok 4%-ának felelt meg, ezt az egyes választókerületekben külön-külön vizsgálták.
A választást 1994. december 11-én bonyolították le, amelyen a 170 ezer szavazásra jogosult polgárból 82 ezer vett részt (48%), közülük több mint ötezren szavaztak érvénytelenül (6,5%).
A legtöbb szavazatot az MSZP (28%) kapta, második helyen az FKGP-MIÉP (16%) közös lista végzett. Közel ugyanannyi szavazatot kapott az SZDSZ és a KDNP (12-12%). Őket követte az MDF, a Fidesz és az Agrárszövetség listája. Egy képviselővel a Munkáspárt is bejutott a közgyűlésbe. Kimaradt viszont az egyetlen helyi társadalmi szervezet, a Tolnatáji Szövetség.
+Szavazatok és képviselői helyek (1994)ListaÉrvényes szavazatokKüszöbKépviselőkszámaarányafőarányMSZP28,23%1331,71%FKGP–MIÉP16,01%717,07%SZDSZ953312,48%512,20%KDNP920512,05%512,20%MDF788210,32%49,76%Fidesz65408,56%37,32%Agrárszöv.43065,64%37,32%Munkáspárt36554,78%12,44%Tolnatáji Szöv.14801,94%0Összesen41
<div> Az 1994-ben megválasztott közgyűlés
MSZPkistelepülésekErős AndrásSchilli AntallPrávics JózsefTemesi ÁgnesJankovics LászlóBonfig ÁgnesTakács LászlóKirály GáborközépvárosokÁbrahám JánosBach JózsefZentai AndrásVöröss EndreErdős Tiborné FKGP-MIÉPkistelepülésekBarta SándorKornis ÁgnesPrincz IstvánBaksa JánosBarkuti JenőközépvárosokKiss IstvánSzigethy István SZDSZkistelepülésekStocker AntalArbanász GyulaPolyák SándorközépvárosokJobban ZoltánRózsa Sándor KDNPkistelepülésekCsoma JózsefFehér KálmánSümegi AlbinközépvárosokVajer JánosMüller János MDFkistelepülésekPriger JózsefÓnodi SzabolcsközépvárosokDávid IbolyaMonostori Marianna FideszkistelepülésekPuskás ImreBarkóczi JózsefközépvárosokMajsai-Németh Zsolt AgrárszövetségkistelepülésekPapp NándorGaray JánosközépvárosokSzáraz István MunkáspártkistelepülésekBókáné Koller Margit
A választásokat követő napokban négy politikai szervezet között jött létre koalíciós együttműködés: az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az Agrárszövetség. A szövetség összesen 24 képviselővel bírt a 41 tagú közgyűlésben.
A közgyűlés december 22-én tartotta meg alakuló ülését. Ezen a korábbi elnökkel – Priger Józseffel – szemben, 23 támogató szavazattal az MSZP jelöltjét Bach Józsefet, a megyei tűzoltóság parancsnokát választották meg a közgyűlés elnökének.MTI hír, 1994. dec. 22. – "Megalakult a Tolna Megyei Közgyűlés" (MTI Archívum) (elérés: 2015. nov. 3.)
1998 Az 1998-as választások kérdése az volt, hogy a hatalmon lévő, többségében baloldali koalíció folytathatja-e a megye kormányzását, vagy az új kihívó, a négy évvel korábban még épp a baloldallal szövetkező Fidesz vezeti-e sikerre az igen sok szervezetből álló jobboldalt.
A választást 1998. október 18-án bonyolították le, amelyen a 171 ezer szavazásra jogosult polgárból 85 ezer vett részt (50%), közülük föltűnően sokan, több mint nyolc és fél ezren szavaztak érvénytelenül (10%).
A legtöbb szavazatot a Fidesz-MDF (34%) közös lista kapta, tizenhat elnyert hellyel megalapozva a jobboldali többséget a közgyűlésben. A második helyen az MSZP (28%) végzett úgy, hogy majdnem ugyanannyi szavazatot kapott mint '94-ben – mandátumainak száma ennek megfelelően nem is változott. A harmadik helyen az FKGP (11%) végzett, öt képviselőjük már készülődhetett a Fidesz-el és az MDF-el való koalíciós tárgyalásokra.
Új szereplőként bejutott a közgyűlésbe a Tolna Megyéért Választási Szövetség, megelőzve a négy évvel korábbi eredményéhez képest sokat rontó SZDSZ-t. Az Agrárszövetség is veszített a támogatottságából, egy keveset – most csak a középvárosi választókerületben sikerült mandátumhoz jutnia.
Érdekesen alakult a kereszténydemokrata szervezetek versenye. A KDNP ezen a választáson a MIÉP-pel állított közös listát, míg a MKDSZ a megyei szociális intézményekkel, a Tomszival indult párban. S bár a KDNP-MIÉP lista szám szerint több szavazatot kapott mint riválisa, ám azok eloszlása miatt fordulhatott az elő, hogy mindkét választókerületben egy-két tized százalékkal csupán, de elmaradtak a bejutási küszöbtől. Az MKDSZ-Tomszi lista viszont épp a rá szavazók aránytalan eloszlásának köszönhette a sikerét, hiszen míg az egyik kerültben jelentősen elmaradt a szükséges 4%-os határól, addig a másikban alig három tucatnyi vokssal, de átlépte azt. Így egy képviselővel ők is jelen lehettek a "megye asztalánál".
Nem érte el a küszöböt, s így kiesett a közgyűlésből a Munkáspárt. Újoncként futott neki a választásnak a megyei polgárőrök szövetsége, a Tompőr – s igaz hogy csak az egyik választókerületben próbálkoztak – , de eredményük igen-igen távol maradt a bejutást jelentő 4%-os küszöbtől.
+Szavazatok és képviselői helyek (1998)ListaSorrendÉrvényes szavazatokKüszöbKépviselőszámaarányafőarány+/–A Fidesz-MDF lista a korábban a két párt külön-külön elért eredményhez van mérve (1994: Fidesz 3, MDF 4), az FKGP lista a korábbi FKGP-MIÉP listával van összevetve, a KDNP-MIÉP pedig a korábbi KDNP-vel (1994: FKGP-MIÉP 7, KDNP 5).Fidesz–MDF1.33,53%1639,02%9 MSZP2.27,79%1331,71%0FKGP3.847411,12%512,20%-2 TMVSZ4.48006,30%37,32%ÚjSZDSZ5.37784,96%24,88%-3 Agrárszöv.-NAP6-7.35024,59%12,44%-2 MKDSZ–Tomszi27423,60%12,44%ÚjKDNP–MIÉP8.29703,90%00,00%-5 Munkáspárt9.25083,29%00,00%-1 Tompőr10.7130,94%00,00%ÚjÖsszesen41
Az 1998-ban megválasztott közgyűlés Fidesz-MDFkistelepülésekközépvárosokBarkóczi JózsefBarnabás IstvánKoltai TamásKapitány ZsoltRónaky JózsefKerényi ZsoltBorbás TamásFehérvári TamásÉgi CsabaKollár LászlóHorváth IstvánKerecsényi MártonErményi TiborFajszi LajosTimár LászlóStyaszny László MSZPkistelepülésekközépvárosokSződi ImreBach JózsefBenkő AndrásPogátsa AlajosTemesi ÁgnesSzabó ImreErős AndrásNéber TiborTóth GyulaVöröss EndreCserháti PéterTakács LászlóPrávics József FKGPkistelepülésekközépvárosokTollár TiborVarga SzilárdBaksa JánosSimon László JózsefKusz Józsefné TMVSZkistelepülésekközépvárosokBognár JenőHegedüs ÉvaAmrein István SZDSZkistelepülésekközépvárosokKerekes FerencJobban Zoltán Agrárszöv.középvárosokSolymosi József MKDSZ-TomszikistelepülésekSay István
2002 A választást 2002. október 20-án bonyolították le, amelyen a 171 ezer szavazásra jogosult polgárból 91 ezer vett részt (53%), közülük igen sokan, több mint hétezren szavaztak érvénytelenül (8,1%).
A választásokat az MSZP (41%) nyerte meg, a Fidesz-MDF-MKDSZ-KPE (35%) lista második lett. Rajtuk kívül csak a Tolna Megyei Emberek Szövetsége és a megyei szociális intézmények, a Tomszi közös listája, illetve az SZDSZ tudott egy-egy képviselőt a közgyűlésbe küldeni.
A kimaradók listája meglepően bő volt, tucatnyi listának nem sikerült átlépnie a 4%-os határt.
+Szavazatok és képviselői helyek (2002)ListaÉrvényes szavazatokKüszöbKépviselőkszámaarányafőarány+/–Az összevetések alapja: a Fidesz-MDF-MKDSZ-KPE esetében az 1998-as Fidesz-MDF (16) és MKDSZ-Tomszi (1); a TMESZ-Tomszi esetében a már említett MKDSZ-Tomszi (1) az MDKSZ-hez lett elszámolva és a közös lista itt újként jelenik meg; a MIÉP-re nézve pedig KDNP-MIÉP (0).MSZP41,48%2253,66%9 Fidesz–MDF–MKDSZ–KPE34,82%1741,46%0TMESZ–Tomszi33874,05%12,44%Új/0SZDSZ29483,53%12,44%-1 TMVSZ25353,03%0 -3 TM. Német Önkszöv.21552,58%0 ÚjMIÉP15991,91%0 0Pincehelyért E.13741,64%0 ÚjMVPP10521,26%0 ÚjLungo Drom9961,19%0 ÚjFKGP9671,16%0 -5 Paksi LPE–Dombóvári PK9441,13% 0 ÚjVölgységi Ipart.7280,87%0 ÚjMCF6480,77%0 ÚjKajdacsi SE4840,58%0 ÚjÖsszesen 41
A 2002-ben megválasztott közgyűlés MSZPkistelepülésekközépvárosokFrankné Kovács SzilviaPrávics JózsefRadochay ImreKocsner AntalErős AndrásAntal ÁgnesBach JózsefDeli SándorPogátsa AlajosJaksa Péter TituszVarga AttilaNéber TiborBitner GáborHajdics JózsefVöröss EndrénéSződi ImreNémeth IstvánSzabó LorándBalázs AttilaMolnár JózsefTakács LászlóWiszthaller Zoltán Fidesz-MDF-MKDSZ-KPEkistelepülésekközépvárosokTimár LászlóKapitány ZsoltKoltai TamásPuskás ImreKerényi ZsoltFehérvári TamásBarkóczi JózsefHorváth IstvánSzentkirályi AttilaSay IstvánKaluzsnyi LászlóPotápi ÁrpádKollár LászlóFajszi LajosBarnabás IstvánPécsi GáborStyasznyi László TMESZ-TomszikistelepülésekBiczó Ernő SZDSZközépvárosokKocsis Imre Antal
2006