Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig DinerA Belügyminisztérium 1917. évi 75702. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 841. kép 3. karton. (Liptószentmiklós, 1857. június 27. – Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.
Élete Diener Móric magánzó és Diener Netti fiaként született. Egyetemre Bécsben, Drezdában, Párizsban és Brüsszelben járt; mérnöki tanulmányokat folytatott, melyek elvégzése után fizikát, kémiát, régészetet, filozófiát, illetve művészettörténetet is hallgatott. 1881-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnál kezdett dolgozni, tanulmányai Magyarországon és külföldön is megjelentek. Berlinben a Freie Bühne című lap munkatársa volt, majd Budapesten Katona Lajossal létrehozta az Élet című periodikát. 1906-ban felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba, amelyből 1908-ban átlépett a Martinovics páholyba.Berényi 2005 alapján; Palatinus 1939 csak a Martinovics páholybeli tagságáról tud.
1906 és 1910 között a Munka Szemléje szerkesztője volt, ezután pedig az Irodalmi Szalon című könyvtárat vezette. Munkatársa volt a Szocializmusnak is, illetve a Neues Pester Journalnak. Belépett a szociáldemokrata pártba, s 1918-ban a Károlyi Mihály vezette kormány külügyi államtitkára lett, a kommün alatt pedig Párizsban teljesített szolgálatot. Később – a diktatúra miatt az USA-ba emigrált, majd Párizsba, ahol a szocialista szellemiségű lap, a Populaire alkalmazta.
Léon Blum baráti köréhez tartozott. 1927-ben megírta La Hongrie című értekezését a magyar frankhamisítási botrány hátteréről, melyhez Blum irt előszót. Karl Marxról készített életrajza 1933-ban jelent meg francia nyelven. Szervezője volt az első munkásmozgalmi múzeumnak, a Kommunista Proletár Múzeumnak.
Felesége Reich Emma volt, akit 1893. március 14-én Budapesten vett nőül.
Művei Az elefántcsont faragás története (Művészi Ipar, 1890) Vergangenheit und Zukunft (Budapest, 1896) Leonardo da Vinci és a Renaissance kialakulása (Budapest, 1906)
Jegyzetek
Források
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005 Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
További információk Gárdos Mariska: Kukoricán térdepelve (Budapest, 1964) Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904
Magyar Nemzet; 1982. július 28. (Bajomi Lázár E.) Magyar Nemzet; 1983. április 16. (Beregi T.)
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Liptószentmiklósiak Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:MSZDP-tagok Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:A Neues Pester Journal vezetői, újságírói