Fonyó Sári,Hivatalos okmányokon a Sarolta név szerepel, míg a Magyar Életrajzi Lexikon, illetve több Fonyóval foglalkozó forrás is Fonyó Sáriként említi. 1912-ig Freund SaroltaA Belügyminisztérium 1912. évi 102825. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 426. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1912. év 7. oldal 32. sor. (Dusnok, 1891. április 18. – Budapest, Terézváros, 1949. január 3.Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 19/1949. folyószám alatt.) banktisztviselő, nőmozgalmi vezető, pártmunkás.
Élete Freund Vilmos kereskedő és Freund Katalin (1869–1905) gyermeke, izraelita vallású. Anyai nagyszülei Freund Salamon és Trebitsch Sarolta voltak. Édesanyja, Freund Katalin elsőfokú unokatestvére volt Trebitsch Ignác kalandornak és Tarczai Lajos szocialista politikusnak.
1910-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett az MSZDP-be, 1915-től pedig a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tisztviselőjeként dolgozott.Lásd Magyarország tiszti cím- és névtára 1915–1918. évi kiadványai. Az első világháború alatt a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete bizalmija volt, majd 1918-19-ben szerepet vállalt az illegális KMP megszervezésében, annak alakulásától fogva tagja, a Központi Bizottság háromtagú direktóriumának egyik összekötője volt. 1918. októberben az MSZDP IX. választókerületi pártszervezet alelnökévé választották. A kommün alatt a pénzintézetek lefoglalását irányította, s a Hadügyi Népbiztosságon a titkárság vezetőjeként működött: Szántó Béla titkára volt, egyben tagja a Budapesti Munkás- és Katonatanácsnak. 1919. április 27-én Budapesten, a IX. kerületben hozzáment Freistadt Fülöphöz,1918-ban önkéntesként a Vörös Hadseregben harcolt, 1918. októberben Moszkvában az OK(b)P Külföldi Nyelvcsoportjai Föderációja katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki, ahová a permi frontról érkezett. 1919-ben ő is a Munkás- és Katonatanácsok központi munkástanácsának tagja lett. Freistadt Mór és Fuchs Henrietta fiához. A két tanú Kun Béla és Szántó Béla volt.A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 1049/1919. folyószám alatt. A Tanácsköztársaság bukása után hatévnyi fegyházbüntetésre ítélték, ám a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretei közt 1922-ben Szovjet-Oroszországba távozhatott, ahol a moszkvai Állami Bankban talált állást. A második világháború után visszatért Magyarországra, s a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztviselője volt. 1949-ben felakasztotta magát.
Származása +Fonyó Sári családfájaFonyó Sári(Dusnok, 1891. április 18.–Budapest, 1949. január 3.) Apja:Freund Vilmos izr. Apai nagyapja: Apai nagyapai dédapja: Apai nagyapai dédanyja: Apai nagyanyja: Apai nagyanyai dédapja: Apai nagyanyai dédanyja: Anyja:Freund Katalin(Paks, 1869. március 24. – Budapest, 1905. február 22.) izr. Anyai nagyapja:Freund Sámuel izr. Anyai nagyapai dédapja:Freund Wolf (Farkas) izr. Anyai nagyapai dédanyja:Haas Fáni izr. Anyai nagyanyja:Trebitsch Sarolta izr. Anyai nagyanyai dédapja: Anyai nagyanyai dédanyja:
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 6998
További információk Lengyel József: Visegrádi utca. [Budapest]: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1962. Nagy Eta: Fonyó Sári. In: A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. [Budapest]: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 161–162. p. HU BFL - VII.5.c - 6693 - 1920
Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:KMP-tagok Kategória:A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kategória:Magyar nők a politikában Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban