A csujogatás kifejezés valószínűleg a „kurjongatás” hangutánzó szóból ered. Nevezik táncszónak, táncréjjának, tánckurjantásnak, cifra szónak is. Jelentése: kiabálás, rigmusok kurjongatása tánc, játék vagy mulatság közben. Elsősorban a népi kultúrára jellemző, de a néptánc-népzenemozgalom terjedésével valamilyen szinten átterjedt a fővárosi fiatalokra is. Célja lehetett gúnyolódás, öröm/bánat kifejezése, hangulat fokozása, szórakoztatás. Legtöbb esetben rövid sorokból áll, főleg 2 vagy 4 soros. A csujogatás szövege után sok esetben értelem nélküli sor következik (kiáltás).
Kalotaszegi csujogatás A mérai csorgóvíz, Olyan édes, mint a míz, Aki iszik belőle, Vágyik a szerelemre. Én is ittam belőle, Szerelmes lettem tőle.
Füzesi csujogatás Gyere rózsám, gyere már, Mer a szívem rég, hogy vár, Téged óhajt, téged vár Míg a nap az égen jár. Aj la, la, la...
Források
További információk
Kategória:Népművészet