Tápay-Szabó László, Szabó János László (Szeged, 1874. június 20. – Budapest, 1941. május 18.) újságíró, író, művelődéstörténész, jogász, publicista, egyetemi tanár; Tápay-Szabó Gabriella író apja.
Élete
Szabó István és Hegedűs Julianna fiaként született. Ugyanitt végezte középiskoláit is, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta.
1891-ben alapította Bódogh Jánossal a Gyorsirászati Közlönyt, melynek fennállása alatt főmunkatársa volt. 1893-ban a Szegedi Hiradó és még azon évben a Budapesti Hirlap szerkesztőségének tagja volt. 1894-ben visszament Szegedre a Szegedi Hírlaphoz; azon év végén a Hazánk szerkesztőségébe lépett. 1895 végén a Tiszántúl politikai napilap felelős szerkesztője lett Nagyváradon, később az Arad és Vidéke munkatársa volt. 1896-tól 1898-ig a Pesti Napló, 1898-1901-ben a Pesti Hirlap, 1901-től a Budapesti Hirlap és az Esti Ujság szerkesztőségének tagja; vezette az országgyűlési rovatot és a két lap politikai tudósítója volt. Később Az Est1 segédszerkesztője volt.
1918-tól a kolozsvári egyetemen mint magántanár dolgozott, 1919-től főszerkesztője volt az Új Nemzedék című jobboldali lapnak. 1923-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és a Columbia Egyetemen tanított magyar irodalmat. Hazatérést követően előbb a Pesti Naplónál, majd 1939-től az Újságnál dolgozott. 1930-tól egyetemi címzetes rendkívül tanár volt szülővárosában.
1901. június 22-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gahlen Gabriella LujzávalA házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 606/1901. folyószáma alatt. (Székesfehérvár, 1874. június 3. – Budapest, Terézváros, 1956. április 30.).Bp. VI. ker. állami halotti akv. 326/1956.
Cikkeket írt a Magyar Gazdák Szemléjébe (agrárpolitikai kérdésekről), az Urániába, melynek állandó munkatársa, a Szövetkezésbe, sat.
Munkái
A gyorsírás tanításának módszertana. Szeged, 1893 Kalandozások a filozófia országában. Uo. 1894. (Gyűjteménye azon tárczáknak, melyeket dr. Mephisto álnévvel a Szegedi Naplóba írt) Az ismeretlen és a lelki problemák. Flammarion után ford. Uo. 1900. Két kötet. (2. kiadás. Uo. 1906) Pályamutató. Bpest, 1901 (Amicus Juventutis álnévvel. 2. kiadás. 1904., 3 k. 1908. Uo.) Jókai élete és művei. Uo. 1904 (Ism. Budapesti Hirlap 293. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1905) Az írás mestersége. Uo. 1907 A modern újságírás. Bp., 1916 Az igazi Amerika. Útirajz, Bp., 1925 Az amerikai demokrácia. Debrecen. 1928 Szegény ember gazdag élete. Emlékezései, Bp., 1928 Az auránai perjelség. Bp., 1930 Az emberiség története. Bp., 1936 Az ókor csodái. Bp., 1940 Csokonai. Regényes életrajz, Bp., 1941 A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2022
Több regényt fordított a Légrády testvérek kiadásában megjelenő Legjobb Könyvek c. vállalatba. Révai testvérek megbízásából sajtó alá rendezte Jókai Mórnak ama műveit, melyek a 100 kötetes nemzeti kiadásban nincsenek meg, összesen húsz kötetre valót gyűjtött össze. Szerkesztette 1902-től a Kincses Kalendáriumot, melynek cikkeit nagyobbrészt ő írta.
Jegyzetek
Források
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
További információk
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., . Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar művelődéstörténészek Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Szegediek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek