A máriaradnai kolostor Mária-hegyhely, a Temesvári egyházmegye legfontosabb búcsújáró helye az Aradtól 30 km-re keletre található, közigazgatásilag Lippához besorolt Máriaradnán. Templomát 1992-ben II. János Pál pápa basilica minorrá nyilvánította. Műemléki védelem alatt áll; a romániai műemlékek jegyzékében a AR-II-a-A-00616 sorszámon szerepel.
Története Máriaradna története az Anjou-házig nyúlik vissza: Károly Róbert király telepítette le itt a ferenceseket.
300px|bélyegkép|balra|Máriaradna 1820 körül Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében Mariazell mellett a legrangosabb búcsújáróhelynek számított. Kolostorát egykor harminc ferences lakta, akik a kegyhely mellett három-négy vármegyében szolgáltak népmissziók keretében.
1992. augusztus 28-án II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte.
Az 1950-es évek elején kilenc hónapig mintegy száz ferences és százötven szerzetesnővér kényszerlakhelyéül jelölték ki. Bár a hatóságok megpróbálták kiéheztetni őket, hogy „önként” hagyják el a rendet, a falvak népe titokban ellátta őket. A kommunista időszakban megpróbálták ellehetetleníteni a búcsújáróhelyet, többek között ebből a célból Máriaradna községet Lippához csatolták, valamint a kegyhely búcsúnapján, Szent Anna ünnepén a dolgozóknak nem adtak ki szabadságot. Ennek ellenére mindig érkeztek zarándokok, például az augusztus 23-i román nemzeti ünnep adta hosszú hétvégét kihasználva. A mintegy 50 kilométerre fekvő Szentanna faluból például 1000–1200 fős zarándokcsoport tette meg gyalogosan az utat minden évben, rezesbanda kíséretében.
Az 1989-es romániai forradalom után a ferencesek fokozatosan visszavették az épületegyüttest, de létszámhiány miatt a Temesvári egyházmegye gondjaira bízták. 2013-ban 13 millió euró forrást nyert el európai uniós pályázaton a kegyhely felújítására.
300px|bélyegkép|balra|Kiállítás a kolostorban Leírása Külső kép A máriaradnai templom és kolostor a Maros völgye fölé emelkedő dombra épült. A kéttornyú kegytemplom barokk stílusban épült, hatvanegynéhány méter magas. A kolostor épülete háromszintes.
Belső tér 300px|bélyegkép|balra|A kegytemplom orgonája A templom kegyképe Itáliából származik. Rokokó foglalatát Mária Terézia utasítására a bécsi udvari ötvös készítette 30 kg ezüst felhasználásával; a Szűzanya és a Kisjézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi érsek – korábbi erdélyi püspök – adományozta, akinek végakarata szerint a szívét is itt őrzik.
A Szent Anna-oltár mellett áll II. János Pál pápa 2,4 méteres, egész alakos szobra, melyet boldoggá avatása alkalmából állítottak.
Orgonáját a Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár építette 1910-ben.
200px|bélyegkép|jobbra|Páduai Szent Antal szobra Hitélet A kegyhelyet ma mintegy hívő keresi fel évente, 15–20%-uk Magyarországról (főként Békés vármegyéből). Az egyházmegye katolikusainak többségét adó magyarok mellett román, sváb, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is felkeresik. A kegyhely területén, például a gyóntatófolyosón számos fogadalmi kép, a Lourdes-i barlangban márványtáblák köszönik meg Szűz Mária közbenjárását. Ortodoxok is járnak ide imádkozni, elsősorban Szent Antal tisztelete miatt.
Papjai Plébánosok Év Név Megjegyzés (...) 2003–(2012)– Reinholtz András plébános, kegyhelyigazgató
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Máriaradnai csodák
Kategória:A Temesvári egyházmegye templomai, kolostorai Kategória:Arad megye műemlékei Kategória:Katolikus Szűz Mária-templomok