A Shorea a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe, ezen belül a dipterokarpuszfélék (Dipterocarpaceae) családjába tartozó nemzetség.
Tudnivalók A Shorea növénynemzetségbe körülbelül 196 fafaj tartozik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint ezekből 1 kihalt, 102 súlyosan veszélyeztetett, 34 csak veszélyeztetett, 3 sebezhető, 6 nem fenyegetett és 50 fajnak a helyzete még nincs felmérve.
E növénynemzetség a nevét Sir John Shore angol kormányzóról kapta. Shore 1793–1798 között a Brit Kelet-indiai Társaság főkormányzója volt.
Ezek a fák Dél-Ázsia keleti részén, Délkelet-Ázsiában, valamint Indonézia különböző szigetein fordulnak elő. India északi részétől a Fülöp-szigetekig és Indonézia nyugati szigetekéig sokfelé megtalálhatók. Az itteni trópusi erdők jellegzetes fái. A legtöbb faj - 138 - Borneó szigeten él; ezekből 91 endemikus, azaz kizárólag itt él.Ashton, P. S. "Dipterocarpaceae". In Tree Flora of Sabah and Sarawak, Volume 5, 2004. Soepadmo, E.; Saw, L. G. and Chung, R. C. K. eds. Government of Malaysia, Kuala Lumpur, Malaysia. Néhány faj elérheti a 80 méteres magasságot is. A trópusokon élő legmagasabb zárvatermő 89,5 méter magas, és a Shorea faguetiana fajhoz tartozik.
A faipar egyik legkedveltebb trópusi fái. A nemzetközi kereskedelemben a faanyagokat különféle név alatt hozzák forgalomba. Ilyenek:Lásd a :en:Dipterocarp timber classification szócikket. „meranti” (Shorea macroptera), „lauan”, „lawaan”, „seraya”, „balau”, „bangkirai” (S. laevis) és „Philippine mahogany” (amerikai piacra, holott a shoreák nem mahagónik).
Nem virágzik rendszeresen, azonban 3-10 évenként a legtöbb fajbeli példány más Dipterocarpaceae-fajjal együtt, egyszerre hoz virágot. Ez a szaporodási módszer, a kutatók szerint azért van, hogy elhalmozzák a magevőket terméssel, ily módon néhány mag nyugodtan kicsirázhat, új fával bővítve az erdőt.
Rendszerezés
A Shorea-fajokat az alábbi 11 alnemzetségbe sorolják:
Anthoshorea Brachypterae Doona Mutica Neohopea Ovalis Pachycarpae Pentacme Richetioides Rubella Shorea
Jegyzetek
Fordítás
További információk Shorea The Plant List Supplementum Carpologicae: 47 (1805). Kamiya, K., Harada, K., Tachida, H., & Ashton, P. S. (2005). Phylogeny of PgiC gene in Shorea and its closely related genera (Dipterocarpaceae), the dominant trees in Southeast Asian tropical rain forests. American Journal of Botany 92 (5): 775-788. doi: 10.3732/ajb.92.5.775 reference page Kamiya, K., Gan, Y. Y., Lum, S. K. Y., Khoo, M. S., Chua, S. C., & Faizu, N. N. H. (2011). Morphological and molecular evidence of natural hybridization in Shorea (Dipterocarpaceae). Tree Genetics & Genomes 7 (2): 297-306. doi: 10.1007/s11295-010-0332-8 reference page LaFrankie, J. V. jr., & Chan, H. T. (1991). Confirmation of sequential flowering in Shorea (Dipterocarpaceae). Biotropica 23 (2): 200-203. JSTOR abstract reference page Shi, G., Jacques, F. M. B., & Li, H. (2014). Winged fruits of Shorea (Dipterocarpaceae) from the Miocene of Southeast China: Evidence for the northward extension of dipterocarps during the Mid-Miocene Climatic Optimum. Review of Palaeobotany and Palynology 200: 97-107. doi: 10.1016/j.revpalbo.2013.09.003 reference page Tsumura, Y., Kado, T., Yoshida, K., et al. (2011). Molecular database for classifying Shorea species (Dipterocarpaceae) and techniques for checking the legitimacy of timber and wood products. Journal of Plant Research 124 (1): 35-48. doi: 10.1007/s10265-010-0348-z reference page Yulita, K. S., Bayer, R. J., & West, J. G. (2005). Molecular phylogenetic study of Hopea and Shorea (Dipterocarpaceae): Evidence from the trnL–trnF and internal transcribed spacer regions. Plant Species Biology 20 (3): 167-182. doi: 10.1111/j.1442-1984.2005.00136.x reference paga Ashton, P. S. (2004). Dipterocarpaceae. In: Soepadmo, E., Saw, L. G., & Chung, R. C. K., eds. Tree Flora of Sabah and Sarawak Volume 5, Government of Malaysia, Kuala Lumpur, Malaysia. Sorting Shorea names
Kategória:Dipterokarpusz-félék Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Fák Kategória:Ázsia növényvilága