A Raw till 4 vagy 4-ig csak nyers elnevezés a vegán életmód egyik fajtájára utal. Délután 4 óráig csakis kizárólag nyers gyümölcsök, illetve zöldségek, 4 óra után pedig főtt, természetesen állati összetevőktől mentes ételek (leginkább burgonya, rizs, gluténmentes tészta) fogyasztása javasolt.
Az irányzat megalkotója, Leanne Ratcliffe (Freelee, a banánlány; szül: 1980.) ausztrál nyers vegán aktivista fogalmazta meg az étrend lényegi pontjait: Kizárólag növényi eredetű táplálék fogyasztása Nyers gyümölcs és zöldség délután 4 óráig 1000 - kcal bevitele gyümölcsökből reggelire és ebédre Magas szénhidráttartalmú vacsora (burgonya, rizs, gluténmentes tészta) Napi zsírbevitel 10% alatt tartása Sóbevitel naponta maximum Minél kevésbé feldolgozott ételek fogyasztása Lehetőségekhez mértén bio gyümölcsök és zöldségek felhasználása Egy héten egy nap tisztán nyers étkezés Kalóriaszámlálás mellőzése Csicseriborsó, bab, lencse kerülése Minimum 4 liter víz fogyasztása naponta Napi szinten testmozgás
Férfiaknak naponta minimum 3000 kcal, nőknek 2500 kcal bevitele javasolt.
A Raw till 4 többet jelent az étkezési szokások megváltoztatásánál. Tekintve, hogy a veganizmus egyik alfaja, elutasítja az állatok kizsákmányolását, lemészárlását, árucikként való felhasználását. Az irányzat közel 70%-ban a nyers vegán diéta alapelemeire támaszkodik. Ennek lényege, hogy semmit nem főznek 48 Celsius-fok fölé. A nyers vegán irányzat támogatói szerint a főzéssel átalakul a táplálék molekuláris szerkezete és a magas hőfok miatt az értékes tápanyagok elvesznek. A főtt étel kevésbé emészthető, a szervezet nem tudja teljes egészében feldolgozni, valamint toxikus anyagok keletkezhetnek a lebontó folyamatok következtében. Ezzel szemben a természetes, nyers ételek teljesen feldolgozhatók.
Fehérje Az ember fehérjeszükséglete a hiedelmekkel ellentétben nagyon alacsony. A nagyobb problémát a túlzott proteinfogyasztás jelentheti, ami megterhelő a májra, hiszen a lebontófolyamatok során toxikus anyagok keletkeznek. Az embernek csecsemőkorban van a legnagyobb szüksége fehérjére, amit az anyatejből kap meg. Fontos azonban tudni, hogy ez sem tartalmaz 1-6%-nál több fehérjét (a mennyisége a csecsemő korától és szükségleteitől függ). Egy felnőtt ember fehérjeszükséglete 0,8-1 gramm fehérje testsúlytömegenként. A sportolók, terhes nők szükséglete természetesen magasabb. Tehát a kiegyensúlyozott vegán táplálkozás és elegendő kalóriabevitel mellett szinte lehetetlen a túl kevés protein fogyasztása. Előny az állati eredetű fehérjékkel szemben, hogy a növényi protein rostban és komplex szénhidrátokban gazdag. Növényi fehérjeforrás például a szója és szójakészítmények, a bab és egyéb hüvelyesek, a kinoa, a zabpehely, az articsóka, a mandula, a spenót, a brokkoli és a csicseriborsó.
Egyéb tápanyagok A fehérjén kívül a kalciumra, a B12-vitaminra, a vasra és más tápanyagokra is igaz, hogy egyiket sem szabad túlzásba vinni. Abban az esetben, ha az ember kiegyensúlyozott vegán étrendet követ, elegendő kalóriát visz be a szervezetébe, minden szükséges tápanyaghoz hozzájut étrendkiegészítők szedése nélkül is.
Jegyzetek
Források https://web.archive.org/web/20151117184703/http://rawtill4diet.com/ The Banana Girl. The Banana Girl Official website . (Hozzáférés: 2015. november 16.) 25 Delicious Vegan Sources of Protein (The Ultimate Guide!). One Green Planet. https://plus.google.com/105020260777471563896/.+(Hozzáférés: 2015. november 16.) rawschool.com - Raw School (Hozzáférés: 2015. november 16.) How Much Protein Do I Need? (amerikai angol nyelven). PETA. https://web.archive.org/web/20180306202447/https://www.peta.org/living/food/much-protein-need/ (Hozzáférés: 2015. november 16.)
Kategória:Veganizmus