A József nádor tér közterület Budapest V. kerületében. Az 1800-as évektől, Lipótvárossal egy időben, Pest terjeszkedésével alakult ki. Meghatározó eleme a névadó és a terület fejlesztését előmozdító József nádort ábrázoló szobor. Bár mind az épületek, mind a park jelentős változásokon mentek át évszázadok alatt, a tér történelmi jelentőségét számos műemléki védettség és régészeti feltárás is igazolja.

Fekvése A téglalap alakú tér Lipótvárosban található. Területe faltól falig közel , amelynek úttestek által határolt középső, parkosított része 2016 előtt volt.

Megközelítése budapesti tömegközlekedéssel Busz: Éjszakai busz: Metró: (Vörösmarty tértől)

Korábbi elnevezései A 19. század elején Sóhivatal térnek vagy Só térnek is nevezték (Salzamts Grund illetve Salz Platz), majd az 1820-as évektől Joseph Platznak,Joseph Platz: magyarul József tér 1874-től pedig József térnek nevezték. Mai nevét 1938-ban nyerte el.

Geológiai leírása Az alapkőzet a Duna bal parti hordaléka; kavics, homok, de a mélyben megtalálhatók a Pannon-tenger üledékei is. A területet a Duna szabályozásával töltötték fel. A felszínt borító talajok jellegzetes problémája, hogy mivel a helyben keletkező szerves anyagot (kaszálék, lomb, egyéb növényi eredetű szerves anyag) folyamatosan eltakarítják, természetes úton nem keletkezik humusz.Belváros–Lipótváros Budapest Főváros V. kerület - Megalapozó vizsgálat , Településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia, belvaros-lipotvaros.hu - 2017. április

Története A kezdetek A középkorban ez a tér is kívül esett még a római erődítmények romjain épült Pest – amelyet városfallal vettek körül a 12. századra – határain. Kutatások szerint 14–15. századi településnyomokat is felfedeztek itt. A török hódoltság alatt a teret meghaladó területen temető volt, amit az 1684-es és 1686-os ostromokról készült metszetek és későbbi feltárások is igazoltak.Kovács Eszter: 73. Budapest V., József nádor tér (119. old.), Rövid jelentések, Régészeti kutatások Magyarországon 2000 időszaki kiadvány, Magyar Nemzeti Múzeum, epa.oszk.hu – 2003.Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében (1-31. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 9., epa.oszk.hu - 1941 A török alóli felszabadító harcok után újra növekedésnek indult. Az egykori városfalon kívül és a külvárosokban elsősorban a mezőgazdasági tevékenység volt a jellemző, csupán Mária Terézia idejében kezdték támogatni beépítésüket, majd 1805-ben Hild János készített szabályozási és városrendezési tervet (amibe Széchenyi István minden tervét, ötletét, álmát belerajzoltatta). Ő javasolta, hogy ezt a vidéket tisztítsák meg a „csúf” kincstári raktárépületektől, amik helyébe két tér (ezekből alakult ki a József és a Színház tér) és egy utca (ebből született meg a Dorottya utca) kerülne, s melyeket két oldalról két palotasor szegélyezne. József nádor ezt személyesen nyújtotta át a királynak saját, Pest szépítésével és a szépítési költségek fedezésére szükséges pénzalap előteremtésével foglalkozó munkájával.

bélyegkép|A harmincadhivatal emléktáblája Az egykor fontos szerepet játszott pesti sóhivatalt a hozzátartozó sóraktárral együtt (a 21. században a Széchenyi István tér, Mérleg utca, Nádor utca, József nádor tér, Wekerle Sándor utca és Dorottya utca által határolt területenNo. 1320. A pesti Lipótváros egy részének helyszínrajzi térképe, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 11 Kamarai térképek (1747-1882) – Térképtár, maps.hungaricana.hu - 1808.) 1820-ban elköltöztették. A felszabadult telkek értékesítését, majd építését, ahogy – Lipótváros megalapításával kapcsolatosan – a környező területek házhelyekre osztását is a József nádor legfőbb vezetése mellett 1808 óta működő „Verschönerungs Commission” (Szépítőbizottmány) végezte. A hajdani pesti Salz Platz is ez után kapott új nevet: Joseph Platz lett. A raktárépület helyének Duna fele eső, északi részén létesült például a Diana fürdő. A régi épületek közül ekkor csupán a későbbi Gerbeaud-ház helyén állott harmincad-hivatal maradt meg, amelynek emlékét a közeli Harmincad utca neve őrzi. 1823-ban a hivatal addig a térbe háromszög alakban belógó kertjét is szabályozták, s ez által nyerte el a József tér szabályos, téglalap alakját.Gárdonyi Albert: A dunaparti Szent János-kápolna és szobor története, Független Budapest 23. évfolyam 14-15. szám, library.hungaricana.hu - 1928. április 4.Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér (40-62. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 2. - 1933.

Mivel a városrész kialakítása is József nádorhoz fűződik, a pesti tanács döntése alapján Mária Dorottyával kötött esküvőjének (1819Zombori István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára( 11. sz. Mária Dorottya), A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4., library.hungaricana.hu - 2001.) tiszteletére, 1824. augusztus 24-én Lipótvárosban két közterület új nevet kapott. A középkori városfalon kívüli északi teret „József”, a tőle Duna felé eső első utcát pedig feleségéről „Mária Dorottya” névre keresztelték el. Ez volt az első alkalom, hogy élő személyről neveztek el utcát Pest városában. József nádor halála után a tértől északra induló, addigi Szél utca a „Nádor” nevet kapta.Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig (296. old.), II. Tanulmányok, Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84, library.hungaricana.hu - 1985

bélyegkép|A tér Rudolf von Alt rajzán 1845-ben a Szél (később Nádor) utcával Pest városa az 1800-as évek elején még rendkívül szegény volt sétaterekben, ám a Szépítőbizottmány 1808. július 29-én jóváhagyott programjában már szép számú terv szerepelt ilyenekre. A kiemelt tervek között szerepelt a József tér is, de egyik sem valósult meg. Széchenyi István a választott polgárság 1832. július 7-i ülésén adta elő, hogy a József téren sétateret szándékszik alapítani. Ehhez támogatásukat kérte, és meg is kapta, de megvalósítására nem került sor. Széchenyi első házépítési terve ezen a területen valósult meg. 1832-es röpiratában még a József piacon (a későbbi József nádor téren) akart kis épületet emelni a – később Pesti Magyar Színházként megnyíló – legfőbb nemzeti teátrum számára. A tér hosszabb oldalait rendben valónak találta, ahova még a magyar játékszín, esetleg mellette még a Magyar Tudós Társaság (a mai MTA), vagy egy Casino épülhetne, s a „ki-nem-épített” rövidebb oldalát pedig egy új városház építésére. Ám 1835-ben tervei elfogadása helyett az új vámhivatal építésének terveit kapta kézhez. El is vállalta volna, ha a magyar kamara méltányos áron átengedi a régi harmincadhivatali épületét, ekkor már egy bérpalota építésére – ami egyik oldalról a Színház, másikról a József térre nyílott volna –, a régi épület becsértéke és az új harmincadhivatali palota építési költségei közötti különbözetet a kamara 4%-os kamat mellett megtéríti. A tervezett épület szabályos kiképzéséhez területkiegészítésre volt szükség. Hosszan elhúzódtak a tárgyalások, majd az 1838-as pesti árvíz megakadályozta ezen tervek megvalósulását, s ismét az új városházát tervezte megépíteni, ez azonban nem történt meg.Bayer József: A nemzeti játékszín története 2. III. rész. Széchenyi kora és a budai színészet, A) Széchenyi I. gróf és a nemzeti játékszín körüli mozgalom az irodalomban I. Röpirat: A magyar Játékszínrűl - 1887 (online: adtplus.arcanum.hu)Széchenyi István: Magyar játékszinrül (47. old.), 1832Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története, MSZI, library.hungaricana.hu - 1979

bélyegkép|250px|A József piac a harmincad-hivatal nélkül Carl Vasquez Pinos térképalbumának rajzán csupán tervként,Holló Szilvia Andrea: Az Ilbay-ház (5. old.), Budapest 38. évf. 11. sz., epa.oszk.hu - 2015. november jobbra hátul a Német Színház A Színház (később Gizella, majd Vörösmarty) és József tér közti telek akkor Pest egyik legértékesebb ingatlana volt. József nádor – ahogy az egy 1829-es, a Szépítőbizottmányhoz intézett átiratából is tudható, – nagyon szerette volna ide felépíteni az új városházát. Még 1841-ben, többszöri kudarc után is megpróbált a kamarával egyezkedni, de 1842 tavaszán a régi városháza átalakítását kezdték meg.Novák Tamásné: A régi Budapest két tere fotóarchívumunkban: Vörösmarty tér (110. old.), A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve - 1970-1971.Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története (182. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 6., library.hungaricana.hu - 1938 A hivatal lebontása végül évtizedekig, 1859-ig elhúzódott.A harmincad-hivatal utódjának, az új (később a Budapesti Corvinus Egyetem épületévé lett) Fővámház felépítésére csak 1873-ban került sor. Ekkor még lett volna lehetőség a Színház térrel való egyesítésére, azonban, mivel a városnak pénzre volt szüksége, hogy felépíthesse a Vigadót, ez nem történt meg. A harmincad szabálytalan telkét megnagyobbítva ezért négy részre osztották és elárverezték, közel . A három első telken Hild József tervei alapján egységes reneszánsz stílusú palota épült, míg a negyedik, Kovács Sebestyén Endre professzor által birtokolt házat Máltás Hugó építette romantikus stílusban – ezt a pesti nép „Schneider-Viereck”, azaz Vágónégyszög névre keresztelte. Feszl Frigyes még 1871-ben is az épületegyüttes lebontásáért és a terek egyesítéséért szólalt fel.Pásztor Mihály: A százötven éves Lipótváros (Hild János plánuma/József nádor tervezete 84. old., A színház 138. old., Parkok és terek 194-199. old.), Budapesti Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám - 1940. (online: adtplus.arcanum.hu)Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére, Budapesti Negyed 1. évf. 2. szám, epa.oszk.hu - 1993. ősz-téleszvé: Bugyborék és szalonspicc, Szóda Szabadtéri Szalon, est.hu - 2006. szeptember 19.

A kor két jeles embere azonban volt, amiben nem értett egyet. Széchenyi István ugyan támogatta a nádor törekvéseit a nagy városi parkok (mint például a Városliget) létesítésének ügyében is, azzal azonban nem értett egyet, sőt, meg is botránkozott azon, hogy József nádor, – aki egyébként szívesen kertészkedett, – azt tartotta, hogy a fák nem a város szűk tereire, hanem az erdőbe valók. Szé­chenyi ekképpen írt egyik ilyen vitájukról naplójában: „A fákra nézvést, miket ültetni akarok, a nádor kipirult arccal és felforrt epével jelentette ki »megtiltaná«.”Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor (38-46. old.), Budapest 18. évfolyam 12. szám - 1980. december (online: adtplus.arcanum.hu)

A 19. század második felében bélyegkép|250px|József nádor szobra a róla elnevezett téren 2009-ben