thumb|right|300px|A Perényi-loggia, Sárospatak thumb|300px|right|Háromemeletes árkádsoros loggia a városházán, Poznańban. A loggia (olasz szó; magyaros írásmóddal: lodzsa)lásd pl. Magyar - olasz szótár. Akadémiai, 2000. 620. old. az építészetben hagyományosan "pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott, árkádos csarnok."Művészeti kislexikon 344. old. vagy "Félig nyitott, árkádos csarnok vagy valamely épület falához simuló oszlopos - boltíves galéria.Művészeti lexikon 101. old. A hagyományos értelemben a loggia lehet önálló építmény is vagy megjelenhet egy- vagy többszintes elrendezésben épületek homlokzatán.Magyar nagylexikon 12. kötet 210 - 211. old. Ennél lényegesen szűkebb a loggia ma használatos fogalma.
A loggia hagyományos fogalma A loggia a gótikus építészetben jelent meg először, pl. a velencei építészetben, majd a reneszánsz korában Olaszországban és más országokban is egyre szélesebb körben elterjedt mind egyházi, mind világi épületeken. A magyar reneszánsz építészet máig megőrzött remeke a Perényi-loggia a sárospataki Rákóczi-várban. A dunántúli késő reneszánsz várkastélyok uralkodó formai eleme lett a loggia, amely a soproni tűztornyon és lakóházakon is megjelent. A loggia mai fogalma A loggia mai értelmezésben lakóépületek erkélyszerű, ám a fal síkjából nem kiugró része - leginkább a az épülethomlokzatba bemélyedő nyitott térrész neve.Magyar nagylexikon 12. kötet 211. old. Magyar jogszabályi meghatározás szerint " az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér."OTÉK 82. pontaz OTÉK-ban "loggia" írásmóddal
Források Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Szent Péter-bazilika Loggia del Mercato Nuovo, Firenze Loggia del Bigallo, Firenze Loggia del Mercato Nuovo, Firenze Loggia Rucellai, Firenze Loggia dei Servi di Maria, Firenze Loggia dei Tessitori, Firenze Loggia del Pesce, Firenze Orsanmichele, Firenze
Kategória:Épületszerkezeti elemek