Nagytoronya () község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése Tőketerebestől 22 km-re délre, a Kelet-Szlovákiai Alföldön, a Zempléni-hegység délnyugati lábánál, 176 m magasan fekszik.
Története 1220-ban „Tolna” néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban „Thorona”, 1321-ben „Turuna”, 1336-ban „Toroyna”, 1441-ben „Nagythoronya” alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben a Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. században a Széchy család birtoka. 1715-ben pincészete, 50 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 111 házában 662 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik.”
1828-ban 48 háza és 372 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Toronya, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, az elébbeni helységhez közel: 246 rom., 332 g. kath., 8 evang., 314 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántóföldje 1215 hold. Szőlőhegye jó asztali bort terem, de már a Hegyaljához nem számittatik. Erdő. Hajdan itt az augustinus szerzeteseknek zárdájuk volt.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagytoronya, Sátoraljaújhely közelében fekszik s 156 háza és 751, túlnyomóan tótajkú s gör. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Csörgő, távírója Sátoraljaújhely. Első nyomát már 1254-ben találjuk, a mikor Balasey nevű ura bizonyos földeket Simon fiától fisszavásárolt. Egyebekben sorsa mindenben összefügg Kistoronyáéval, a hol erről a községről is megemlékezünk. Birtokviszonyaiban csak annyi az eltérés, hogy 1479-ben a Semseyeknek, 1481-ben a Czékeyeknek és 1511-ben a Buttkayaknak is van benne részük. Most gróf Széchenyi Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A XVII. századbeli pestisnek sok itteni lakosa lett az áldozata. A község határában antraczit és lignit található. Az itteni két templom közül a református a XVII. században s a gör. kath. 1828-ban épült. Ide tartozik a Toronya-fürdő, mely kisebbszerű igényeket elégít ki.”
1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták.
Nagytoronya még a 20. század elején is híres volt gyümölcstermesztéséről. Garanyból és Hardicsáról szekérszámra hordták Nagytoronyából a lekvárnak való szilvát, cseresznyét és más gyümölcsöt, hogy aztán Hardicsán kenderre paszulyra, kukoricára cseréljék be azt.
Nagy- és Kistoronyát 1964-ben egyesítették. 1991 óta újra önálló település.
Népessége
1880-ban 594 lakosából 266 magyar és 326 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 670 lakosából 666 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 751 lakosából 349 magyar és 397 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 762 lakosából 592 magyar és 168 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 675 lakosából 535 magyar és 136 csehszlovák volt.
1930-ban 749 lakosából 207 magyar, 17 zsidó, 2 ruszin, 493 csehszlovák és 30 állampolgárság nélküli volt.
1941-ben 807 lakosából 730 magyar és 49 szlovák volt.
1950-ben 824 lakosából 24 magyar és 796 szlovák volt.
1991-ben 575 lakosából 17 magyar és 552 szlovák volt.
2001-ben 511 lakosából 13 magyar és 493 szlovák volt.
2011-ben 447 lakosából 5 magyar és 432 szlovák volt.
2021-ben 457 lakosából 5 (+4) magyar, (+3) ruszin, 429 (+5) szlovák, 3 egyéb és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei Református temploma a 13. századi román stílusú templom bővítésével és átépítésével a 17. században épült. 1834-ben empire stílusban építették át. Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Harangtornya a század végén készült.
Neves személyek Itt született Szabó Endre (1849. június 3. – Budapest, 1924. február 4.) költő, író, jeles műfordító, a Petőfi Társaság tagja. Itt született 1894-ben Bajza Fenczik Jenő gimnáziumi tanár, igazgató, vadászati szakíró, kinológus, fegyverszakértő, feltaláló.
Képtár
További információk
E-obce.sk
Jegyzetek
Nagytoronya Kategória:Zemplén vármegye települései