A nemzeti konzultáció a második Orbán-kormány által intézményesített politikai kérdőív és propaganda. jobbra|bélyegkép|250px|A fiktív Soros-tervvel riogató, nemzeti konzultációt hirdető plakátok a Fejér megyei Zichyújfaluban A kifejezést Orbán Viktor eredetileg a 2005-ös országértékelő beszédében használta abban az összefüggésben, hogy a Fidesz a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Ennek következő lépése volt a 2005. március 9-én megalakult Nemzeti Konzultációs Testület (melynek többek között Pozsgay Imre és dr. Hoffmann Rózsa is tagja volt). Az ezt követő országjáró rendezvénysorozatban a rendezvényeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben. A Fidesz tájékoztatása szerint mintegy 1,6 millió emberrel létesítettek kapcsolatot a folyamat során.
A nemzeti konzultáció intézményesítését a megnyert 2010-es magyarországi országgyűlési választás után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök; innentől kezdve 2015-ig a Miniszterelnökség által felügyelt kérdőíveken postázták ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket. A kiértékelést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte.
2015. októbertől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.
A konzultációk 2010 szeptemberében nyugdíjasok kaptak levelet, ahol a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki. A több mint példányban elküldött kérdőívekből mintegy válasz érkezett vissza, a Miniszterelnökség közlése szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz tájékoztatása szerint a párt önállóan fizetett.
2011 februárjában készült el az „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy válasz érkezett.A nemzeti konzultáció eredményei (pdf) A kérdőívek teljes költsége 750-800 millió forint volt, melyet már a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.
2011. május 1-jén indult a „Szociális konzultáció”, melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint egymillióan küldtek vissza. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A költség itt is a hivatalos források szerint 750-800 millió forint között mozgott. A kérdőívvel kapcsolatban az adatvédelmi biztos, Jóri András (posztját később megszüntették) határozatban rendelte el a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlését, mivel az az adatvédelmi törvény megsértésével megszemélyesített, a politikai vélemény körébe tartozó különleges adatok kezelését valósította meg.
2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció” nevű kérdőívet küldték ki, melyből a hivatalos források majdnem visszaküldött ívről beszéltek. A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. A konzultációra a kabinet forintot csoportosított át.
2015 májusában küldték ki a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet”, melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból egymillió körüli számban küldtek vissza. A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. forintos költsége először haladta meg az egymilliárd forintos határt.
2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultációs kérdőív nyomdai költsége nettó forintba került, míg a postai költségek nettó forintot tettek ki. Április elejétől kezdve valamivel több mint 100 000 kérdőívet küldtek vissza. Az Európai Bizottság összeállított egy válaszkiadványt, amelyben tételesen cáfolták a magyar kormány konzultációs kérdőívén szereplő és rájuk vonatkozó állításokat.Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra, ec.europa.eu Bár a „konzultáció” teljes költsége ”csupán” 1,3 milliárd forint körül mozgott, ehhez szervesen hozzá tartozott a további 7,2 milliárd forintba kerülő, szintén közpénzből finanszírozott intenzív kormányzati propagandakampány.
2017 őszén a „STOP Soros” című kérdőívet küldték ki. Erre érkezett be arányaiban a legtöbb válasz ( kiküldött levélre a kormány állítása szerint majdnem válasz érkezett). Itt a költség meghaladta a 2 milliárd forintot, míg a kísérő kormányzati reklámkampány forintba került.
2018 ősszel a „Családvédelmi” konzultációs kérdőív került kiküldésre, ezúttal papír forma mellett online is. A kormány nyilatkozatai alapján ezt válaszolták meg, de ezt a számot árnyalja az, hogy kiderült, hogy a konzultáció online felületén azt bármilyen néven bármennyiszer meg lehetett válaszolni. Ez a kampány forintba került.
2020 júniusban a kérdőív címe „A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” volt. Az íveket a kormány közleménye szerint 1,7 millióan töltötték ki. A teljes kampány (nyomtatott és online sajtó, rádió, tévé, hirdetések és plakátok) majdnem 11,5 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami a konzultációk sorában 2022-ig a legmagasabb volt.
2021 februárban „A járvány utáni nyitásról” címen jelent meg a kiadvány. Bár ezt a kérdőívet már csak online publikálták, tehát kitöltése elvileg sokkal könnyebb és gyorsabb volt, mégis ez kapta az egyik legkevesebb, 528 ezer választ, elemzők szerint azért, mert a Fidesz tömegbázisának jelentős része városokon kívüli idősekből áll, akik kevésbé járatosak a digitális technikákban. Az online megvalósítás ellenére így is több mint 5,7 milliárd forintba került a reklámköltségekkel együtt.
2021 nyarán rendezték a „Járvány utáni életről” szóló konzultációt, melyet 1,4 millióan töltöttek ki (83% postai úton és 17% online). A költsége 6,2 milliárd forint volt.
2022 októberében jelentette be az Orbán kormány szóvivője, hogy „az energetikai szankciókról” szóló nemzeti konzultációt terveznek indítani azon témákban, melyeket a kormány már szeptemberben megszavazott.
A Hírklikk számos forrásra támaszkodó gyűjtése szerint 2010 és 2021 között a kormány több mint 50 milliárd forintot költött a nemzeti konzultáció formájú politikai kommunikációjára.
2023 novemberében a „Szuverenitásunk védelméről” című kérdőívet küldték ki. A konzultációs íveket kb. másfél millióan töltötték ki. Az eredetileg 7 hétig tervezett kampányt a viszonylag kevés válasz miatt egy héttel meghosszabbították, 2024. január 17-ig.Mivel 7 hét alatt a korábbiakhoz képest nem túl sok, mintegy 1,2 millió válasz érkezett a kormány nemzeti konzultációjára, Orbánék úgy döntöttek, egy hétig még várják a válaszokat (HVG, 2024. január 9.) A kormány demagóg propagandakérdései ellen és a valódi kérdésekben történő párbeszéd mellett az aHang, az Egységes Diákfront és a Szikra Mozgalom a kitöltetlen kérdőívek gyűjtésével tiltakozik. Január 8-ig több mint negyedmilliót gyűjtöttek össze a tervezett 1 millióból; a gyűjtést a hónap végéig folytatják.Több mint negyedmillió üres konzultációs ív gyűlt már össze (24.hu, 2024 január 8.)
A 14. nemzeti konzultációs kérdőíveket 2024. novemberében kezdték postai úton megküldeni a lakosság részére. Ezen konzultáció központi tényezője az új gazdaságpolitikáról szóló kérdéskör, címe „Magyarország meg tudja csinálni”. A konzultáció főbb pontjai gazdaságpolitikai kérdések, miszerint a sikerhez „gazdasági semlegességen” keresztül vezet az út, továbbá a 13. havi nyugdíj megvédése, a bérnövekedési és családpolitikai kérdések, a KKV támogatási rendszere és a megfizethető lakhatás kérdésköre is központi helyen szerepelt. A konzultációs ívek összesen 11 kérdést tartalmaznak. A kérdőív november végétől online is kitölthető lett. A konzultáció december 20-án zárult le, 1.350.690 ember mondta el a véleményét. ( 1.188.067-en postai úton küldték meg válaszukat, 162.623-an online formában vettek részt benne) A konzultációban feltett kérdésekre ismételten igen magas százalékban (95-99% közötti arányban) a kormány álláspontjával egyetértő válaszok érkeztek vissza.
A 2025. október 1-jén indult konzultáció fő témája az adóemelésre épült. A határidőt december 7-ig meghosszabbították. Összesen 1 604 174 válasz került visszaküldésre. Eredményei: 98% nem a többkulcsos adóra, 97% nem a családi adókedvezmények szűkítésére, 96% nem az anyák és a fiatalok adómentességének eltörlésére, 99% nem a rezsicsökkntés megszüntetésére, 98% nem a társasági adó megemelésére.
2026. január–februárban küldték ki a „nemzeti petíció” íveit,Nemzeti petíció eredményeit pedig 2026. május 8-án tették közzé.A leköszönő kormány az utolsó napon közzétette a nemzeti petíció eredményét (444.hu)
Nemzeti konzultáció a Soros-tervről
Soros György amerikai üzletember nemcsak pénzügyi tevékenységet folytat, hanem aktív politikai tevékenység is jellemzi munkáját, egy régebbi kijelentésében meg is kísérelte kifejteni doktrínáját politikájának lényegéről. A világnak vezetésre van szüksége. A múltban betöltöttük e szerepet, ma azért olyan erősek az Amerika-ellenes érzelmek, mert jelenleg nem tesszükA Soros-doktrína, nol.hu A magyar kormány 2017 októberében újabb nemzeti konzultációtNemzeti Konzultáció , nemzetikonzultacio.kormany.hu indított Sorosnak az európai menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről, amelyben a kormány álláspontjával ellenkező célokat határozott meg. A nemzeti konzultáció pontjai sokak által vitatott állításokat tartalmaztak – esetenként éppen Soros Györgynek a migrációs válság megoldását célzó, a válsághelyzet többszöri módosulása miatt többszörösen módosult javaslataival ellentéteseket. A kérdőív kitöltői az egyes pontokról dönthetik el, hogy támogatják-e azt, vagy nem.Íme, az új nemzeti konzultáció kérdése, magyaridok.hu A Magyar Idők című újság szerint akár választási főpróbává is válhat a kormányt bíráló ellenzék számára ez a nemzeti konzultáció.A Soros-terv szerelmesei, magyaridok.hu Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig a Soros-tervről tartott nemzeti konzultáció jelentőségét hangsúlyozta azzal, miszerint a felvetett kérdések akár kétszáz évre meghatározhatják Magyarország sorsát.A konzultáció témája akár 200 évre meghatározhatja Magyarország életét , kormany.hu
A „Soros-terv” a kormányzati kommunikációban A kormány kérdőívének szerkesztése során figyelembe vette a nemzetközi sajtóban publikált írásokat és egyéb dokumentumokat, amelyek alapján a kormány szerint, Soros György „A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása” című 2001-ben magyarul is megjelent könyvében megfogalmazott célokat szeretné elérni. Könyvében arról írt, hogy alapvető célja a globális nyílt társadalom létrehozása. Erről a fogalomról magyarul, a Soros Alapítvány 20 éves évfordulóján 2004. november 5-én hangzott el egy előadás Kis János filozófus részéről. Ismertette, hogy a nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra.Kis János: Nyitott társadalom, , kka.hu A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint Soros György az európai bevándorlással kapcsolatos problémák megoldását célzó terveit és elgondolásait nyilvános fórumokon tette közzé, és azok az uniós előterjesztések is hozzáférhetőek mindenki számára a világhálón, amelyekben szerepelnek a konzultációs kérdésekben megfogalmazott elképzelései:Válasz Szél Bernadettnek a Soros-tervvel kapcsolatban , kormany.hu George Soros: Rebuilding the Asylum System (Project Syndicate – 2015.09.26.) George Soros: By failing to help refugees Europe fails itself (Financial Times – 2015.07.26.)George Soros: By failing to help refugees Europe fails itself Andras Gergely: Orban Accuses Soros of Stoking Refugee Wave to Weaken Europe (Bloomberg – 2015.10.30.)Andras Gergely: Orban Accuses Soros of Stoking Refugee Wave to Weaken Europe