250px|jobbra|bélyegkép|Emléktáblája Gyulán Sztárai Mihály (, Sztára, 1500 körül – Pápa, 1575 eleje (?), ) reformátor, evangélikus lelkész, a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1553-tól haláláig, énekszerző, a 16. századi magyar irodalom jelentős alakja.

Élete Sztárai valószínűleg Sztárán (ma: Drávasztára) született horvát családban;Lábadi, 213. o. a ferences rendbe lépve, Sárospatakon kezdte és Padovában fejezte be tanulmányait. 1524 körül Palóczi Antal udvari papja lett Sárospatakon, akivel együtt részt vett a mohácsi csatában is.

Perényi Imre halála után, fia, Perényi Péter lett a siklósi vár ura. Ezekben az években érkezett haza Wittenbergből Siklósi Mihály tanító, aki magával hozta a lutheri tanokat.Lábadi, 214. o. Siklósi Mihály ismertette meg Sztárai Mihállyal és Perényi Péterrel az új eszméket. Ekkoriban élhetett a források szerint Sztárai Mihály Siklóson, ahol rektorként ill. udvari papként tevékenykedett.

1528-ban otthagyva a rendet, a reformáció tanait kezdte terjeszteni, előbb Sárospatakon, azután máshol is.

1544 tavaszától Laskón működött, és hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Szlavóniában 120 protestáns egyházat alapított.Varga György: Reformáció Szlavóniában Sztárai így ír erről 1551. július 20-án kelt levelében, amelyet Tuknai Miklósnak küldött:Zentai, 20. o. „a kereszt igéjét hirdetni kezdtem, és már innen és túl a Dunán és Dráván, a többi testvérekkel s a Szentlélek segítségével 120 egyházat építettem”.

Valószínűleg 1551-ben ellátogatott a Tiszántúlra, Debrecenben és Gyulán időzhetett huzamosabban. Az általa alapított egyházak számára 1553-ban a szuperintendensi hivatalt is szervezett, amit természetesen ő maga foglalt el. Ugyanezen évben tolnai lelkész lett; 1554-ben Szegedi Kis Istvánnak volt kénytelen átengedni a baranyai püspökséget; ő pedig a Tolna megyében és talán a Baranya megye északi részében levő egyházak kormányzását folytatta, míg 1558–ban visszament lelkésznek Laskóra,A reformáció Alsó-Baranyában s újra előbbi kerületének jutott élére.

Pár évvel később visszament Sárospatakra. Perényi Gábor halála után, 1567 őszén, a hitviták miatt kénytelen volt Pápára menekülni. Itt lelkész lett. De 1570-ben már Sopronba hívták lelkésznek, de ő visszautasította a rossz utakra hivatkozva. 1574 tavaszán ismét Sopronba hívták evangélikus prédikátornak, de ezt az állást nem nyerte el, mert elkésett. Azonban ebben évben Pápáról mégis távozott egyes források szerint, hogy hová, azt nem tudni. Más források szerint Sztárai 1575 tavaszán hunyt el.

1578-ban Bornemisza Péter evangélikus lelkész élő emberként beszél Sztárai Mihályról: „noha értelmes és tudós ember, és sokat épített Magyarországban, de őtet is megbírja néha az harag, néha az bor is.”

Csak annyi ismert még az életéből, hogy 1579-ban elüldözték hivatalából. Kilépve a szerzetesi rendből, Luther Márton példáját követve ő is megnősült, feleségül vette Bánóczi István özvegyét. E házasságból származhatott az a Sztárai Mihály, akit szintén papi pályára nevelt, és akit később Pápa város egyháza hívott meg prédikátornak.

Művei Comoedia de matrimonio sacerdotum. RMK I 24 . Kerekotzki Ferentz altal recte: Heltai és Hoffgreff, Cracoba recte: Kolozsvár, 1550 Cormoedia lepidissima de sacerdotio. Óvár, 1559 Az igaz papsagnac tikere. Krakkó, 1550 (Egyetlen példányának 3 levélből álló töredéke Toldy Ferenc könyvtárában egy XVI. századi erdélyi nyomtatvány fedeléből kiáztatva. Második kiadása: Magyar-Óvár, 1559. Egyetlen példány gróf Apponyi Sándor könyvtárában. Ism. Toldy F., Adalékok. Pest, 1870, I. 49. l.) A mű színpadra alkalmazott változatát 1911. október 7-én a kolozsvári Nemzeti Színház mutatta be a magyar drámatörténeti ciklus első előadásaként. Achab Kyral Hytetlensegeröl es Illies Prophetanak meg feddeseröl valo szep Historia. Debrecen, 1574 (Megjelent a Hoffgreff-énekeskönyvben is. Kolozsvár, 1553-58. Újabb kiadásai. Debrecen, XVI. század és 1619) Historia Cranmerus Thomas Érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról. Debrecen, 1582 (Ezen verses historia 1560-ban volt írva. Egyetlen példánya Nagy István könyvtárában volt.) Historia az Sido Ahab kiralynak balvanyozasaról az hivek kergetésséroel, Sz. Ilyés prophétának rayta toett czelekoedetiroel és Ahab királynak halalárol... az Ztarj Mihály ezt rendele versekben. Bártfa, 1582 Historia de Vita beati Athanasy Alexandriae Episcopi fidelissimi. Authore Michaele Starino. Uo. XVI. század (A Fáy-könyvtárban Tibold-Daróczon és az MTA könyvtárában, az utolsó levél híján.) História Perényi Ferenc kiszabadulásáról; vál., a szöveggond., tan., jegyz. Téglásy Imre; ford. Borzsák István et al.; Szépirodalmi, Bp., 1985 (Magyar ritkaságok)

E nagyobb műveit kisebb szépirodalmi munkáival együtt Szilády Áron adta ki a Régi Magyar Költők Tára V. kötetében (1886).

Szenczi Molnár Albert feljegyezte róla, hogy postillákat is írt, és a szentségek kiszolgáltatásának formáját szintén összeállította, de arról nem tesz említést, hogy ezek nyomtatásban is megjelentek volna.

Zeneszerzőként számos egyházi éneket komponált. Az általa szerzett zsoltárdallamok egy részét a reformátusok énekes könyvek máig tartalmazzák.

Emlékezete Közterületek: Sztárai Mihály tér (Pestújhely, Budapest XV. kerülete) Sztárai Mihály utca (Sárospatak) Oktatási intézmények: Sztárai Mihály Általános Iskola (Pécs) Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda (Siklós) Sztárai Mihály Gimnázium (Tolna)

Jegyzetek

Források

Kontra Ferenc: Horvátország magyar irodalma. HunCro, Eszék. (2011)

További információk Keveházi László: A kereszt igéjét hirdetni kezdtem. Sztárai Mihály élete és szolgálata FABINY TIBOR: AZ EVANGÉLIKUSOK PÁPÁN Nagy Sándor: Sztárai Mihály élete és művei. Irodalomtörténeti tanulmány; Kilián, Bp., 1883 Sztárai Mihály. Kb. 1506–1578; szerk. Kinczler Irén; Fébé Bt., Piliscsaba, 1998 (Egyháztörténeti kiadványok) Gecző E. Ottilia: "Ne tartsunk immár efféle néma ebeket". Sztárai Mihály hitvitázó komédiái; Pont–Pontfix, Bp.–Sepsiszentgyörgy, 2004 Keveházi László: "A kereszt igéjét hirdetni kezdtem". Sztárai Mihály élete és szolgálata; Luther, Bp., 2005 (Testes veritatis) Révész Imre féle "A Magyar Református Egyház története" c. könyv (Kossuth, 1949.) a 37.-38. oldal

Kapcsolódó szócikkek A reneszánsz magyar irodalma Ősnyomtatvány Erdélyben

Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar evangélikus püspökök Kategória:Reneszánsz költők, írók Kategória:16. századi magyarok Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Reformátorok Kategória:1575-ben elhunyt személyek Kategória:Keresztény zene Kategória:A mohácsi csata magyar résztvevői