Verebélyi és szentgyörgyi Bogyó Alajos (Nemespann, 1834. június 11. – Pécs, 1906. július 22.) magyar színész, operaénekes, színigazgató.

Életpályája Árva gyerekként, 15 éves korában a szabadságharc honvédei közé szegődött. Komárom alatt Klapka György seregének felderítője volt. Később Dunaszerdahelyen kántortanító. 1861-ben a Csallóköz-Szerdahelyi Népkör titkára volt és Pozsonyban lett jegyző, de a helyi dalárdában is feltűnt. 1866-ban a Csikós című népszínmű férfihősét játszotta el vendégként a Nemzeti Színházban. Közben Budán és Debrecenben zenés színdarabokban szerepelt, Bécsben pedig énekelni tanult. 1871-benPesti Napló 22/202, 3 (1871. szeptember 2.) és 1876-ban ismét a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, ezúttal Friedrich von Flotow Márta című operájának Lioneljét énekelte. 1878-ban Debrecenben a Csikós népszínműben énekelt.Debreczeni Szinház 1878. március 12.

Mozgalmas pályafutása során egy ideig vidéki színigazgató is volt.1881-ben elutasították a Krisztinavárosi Színkör átengedését színielődások céljára. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1881. március 30-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve No. 198 1880-ban és 1881-ben Békéscsabán,Eger XIX/51, 405 - 1880. december 16; Békésmegyei közlöny VIII/30, 3 - 1881. március 10; VIII/49, 2 - 1881. április 24. - árvízkárosultak javára 1881-ben Mohácson,Szekszárd vidéke 1881. október 6; Tolna Megyei Népújság 1977. október 2. 1882-ben Budán,Pápai Lapok IX/22, 1 - 1882. május 21. valamint Pécsett léptek fel.Pécsi Figyelő 23/232, 1-2. (1895. október 10.) 1883-ban Újvidéken vendégszerepeltek,Pécsi Figyelő 11/17 (1883. április 28.) majd Selmecbányán léptek fel és november 19-én az ő társulata nyitotta meg az új építésű Nyitrai Nemzeti Színházat.Nemzet 2/296, 8 (1883. október 28.); 2/309, 6 (1883. november 10.); 2/314, 6 (1883. november 15.); 2/319, 3 (1883. november 20.); Kenézy Csatár 1899: A színészet Nyitravármegyében. In: Nyitra vármegye 1885-ben pályázott a debreceni színtársulat igazgatói posztjára is.Esztergom és Vidéke VII/20, 3 - 1885. március 8. 1885 decemberében leváltották a győri színház éléről.Pápai Lapok XII/41 , 169 (1885. október 11.); XII/52, 215. (1885. december 25.) 1886-ban Esztergomban játszott.Esztergom és Vidéke VIII/ 29, 2 (1886. április 11.); VIII/ 30, 2 (1886. április 15.). 1888-ban is működtette társulatát.Pápai Hírlap I/23, 6 - 1888. október 14. Makón is megfordult.

1898-ban Pécsett a 48-as jubileumi rendező emlékbizottság elnöke lett.Pécsi Figyelő 26/53 (1898. március 6.)

1904-ben nyugalomba vonult és Pécsett telepedett le, majd a királyi táblánál volt leíró. Felesége zilahi Éltető Erzsébet (1841-1912)Elhunyt Makón 1912-ben (Pécsi Napló 21/48, 4. - 1912. február 28.) és lánya Bogyó Ilona (1870-1922) is egy időben színészi pályán volt.Magyar színművészeti lexikon; Magyar Színpad 1/2, 4. (1891. október 5.); 1/3, 4. (október 15.); 2/5, 4. (1892. február 15.); 1893-ban Debrecenben játszott a Liliomfiban és a Három feleség egy férj vagy három közül a negyedik című darabban, 1894-ben pedig A papa-ban; 1893-ban Nyíregyházán is fellépett (Barna János 1931: A szinészet története Nyíregyházán. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Budapest, 248 ); 1897-ben pedig Budapesten (Szinházak és Mulatók Közlönye I/2 május 17. arcképpel); Esztergom és Vidéke 1898/82, 3. (1898. október 13.)

A Bánk bán, a Hunyadi László (Erkel), a Faust (Gounod), A trubadúr (Verdi), a Zampa (Hérold) stb. tenorszerepeit énekelte. Leánykérők címmel operettet is írt.

Társulatainál játszottak többek között: Árpási Katalin, Fenyéri Mór, Gál Hermin, Harmath Emma, Körmendy János, Krecsányi Flóra, Leövey József, Mezei Kálmán, Rajz Ödön.

Fontosabb szerepei Lyonel (Flotow: Márta) Bánk bán (Erkel Ferenc) Hunyadi László (Erkel Ferenc) Faust (Gounod) A trubadúr (Verdi)

Művei 1861 A Csallóköz-Szerdahelyi Népkör Évkönyve. Pozsony. 1889 Istenitélet – elbeszélés az elnyomatás korából. Pécsi Figyelő 1900 Letört bimbók a nagy időkben. Pécsi Figyelő 28/87, 6-9. (április 15.) 1900-1901 Karcolatok a régi szini-világból. Pécsi Figyelő 28/283-285 (1900. december 12-14.), 29/41, 169-170, 262 (1901. február 19., július 25-26. és november 14.) 1901 A nagy Szilágyi Dezső és én. Pécsi Figyelő 29/177. 1901 Visszaemlékezések az 1848/49-iki szabadságharc idejére. Pécsi Figyelő 29/231-233. 1902 Csonka Gyurka története. Pécsi Figyelő 30/74, 2-3. (1902. március 30.) Korrajzok az 1848-49-iki szabadságharc és annak elnyomatása idejéből. Pécs, 1904.

Jegyzetek

Források

Szabó Anna Viola 2008: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben. Debrecen, 197, 279. – a Déri Múzeum Fotótárából Tóth, Zs. 2004: Szelevény és templomai. Budapest, 6.

csgyk.hu Pécsi Napló 1906. július 24, 3. dunaszerdahelyi.sk dunaszerdahelyi.sk

További információk Nagy Attila 2023: 100 szerdahelyi történet. Dunaszerdahely, 47-49.

Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Magyar színészek Kategória:Debreceniek Kategória:Nemespanniak Kategória:Tenorok Kategória:Pécsi zenészek Kategória:1834-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái