bélyegkép|jobbra|260px|Alpesi veronika
A Kelemen-havasok Nemzeti Park Románia nemzeti parkjainak egyike, területén természetes lombhullató, vegyes- és fenyőerdőkkel, valamint szubalpesi és alpesi régiót foglal magába gazdag, változatos növény és állatvilággal. Területe 24 041 hektár, három megye: Maros, Hargita és Suceava felszínén.
A Nemzeti park az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába van sorolva.
A park területén a következő természetvédelmi területek vannak: Jnepeniş cu Pinus cembra Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória) Tizenkét Apostol Emlékpark (IUCN III-as kategória) Kelemen Jézer-tó Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória) bélyegkép|jobbra|260px|Szirti sas
Növényvilága bélyegkép|balra|160px|Turista tájékoztató tábla a Kelemen-havasokban bélyegkép|jobbra|260px|Hiúz A növényvilág ritka fajai közül említést érdemel: Tiszafa Cirbolyafenyő Harangrojt (Soldanella montana) Zöldhúr (Sagina apetala) - veszélyeztetett faj Salix bicolor fűz
A vörös listás fajok között szerepel: Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium) Kék csatavirág (Polemonium caeruleum) Pettyes tárnics (Gentiana punctata) Angyalgyökér (Angelica archangelica) Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) Aggófű (Senecio incanus subsp. carnio-licus) Szártalan tárnics (Gentiana aca-ulis) Sárkánygyökér (Calla palustris) Mocsári korpafű (Lycopodiella inundata) (Cystopteris montana) páfrány Cystopteris sudetica Kárpáti torokvirág (Tozzia alpina subsp. carpathica) Pedicularis exaltata Borbási-kakascímer (Rhinan-thus borbasii) Thymus bihoriensis Alpesi veronika (Veronica alpina) Baumgarten-veronika (Veronica baumgartenii) Havasi istác (Armeria maritima subsp. alpina) Tőzegeper (Comarum palustre) Bordamag (Laserpitium archangelica) Osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum) Torzsaszerű here (Trifolium spadiceum) Pompás tárnics (Gentiana clusii) Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) Győzedelmes hagyma (Allium victorialis) Kárpáti csenkesz (Festuca carpatica) Porci-csenkesz (Festuca porcii) Kék mézbogyó (Lonicera caerulea) Vágner-varjúköröm (Phyteuma vagneri) Havasi zergevirág (Doronicum clusii)
A Kelemen-havasokban az orchideafajok is jelen vannak, a hazánkban spontán növő kb. 90 orchideafajból itt tizenegy ismert. Ezek egyike a Kisasszonypapucs, amely egyike a nálunk legritkábban növő orchideáknak, egyedszáma évről évre csökken, és gyakorlatilag csak a nagyon vad, járatlan helyeken találkozhatunk vele. Az Európában megtalálható három (a Flora Europaea által elismert) Cypripedium nemzetség közül e tájon csak egy nő spontán, a Cypripedium calceolus. Valamikor tömegesen virított a karszt-bokorerdőkben, bükkösökben, mészkedvelő tölgyesekben, mára már alig találhatunk egy-egy példányt a járt, jelzett ösvényeken. A Boldogasszony papucsát, vagy másik ismertebb nevén Kisasszonypapucsát Carl Linné, a nagy svéd természettudós, botanikus írta le 1753-ban a Species Plantarum című munkájában. Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozik. Latin neve: Cypripedium calceolus L., magyar neve: Boldogasszony papucsa, de nevezik rigópohár, kisasszonypapucs, papucskosbor, kakukk virág, tarka rigópohár, Mária cipellője néven is. Nemzetségneve (cypripedium) a kypris = Vénusz istennő és a pédilon = cipő, papucs görög szavakból ered, ami a növény alakjára utal. Fajunk a Nemzeti Vörös Könyvbe nincs beírva, a Nemzeti Vörös Lista a "Sebezhető" (VU) kategóriába sorolja. Domb- és hegyvidékeken, mészkőtalajon fordul elő. Eurázsiában, Nagy-Britanniától egészen a Csendes-óceánig jelen van, május–júniusban virágzik.
Növényvilága
Állatvilága
Szinte minden állatfaj megtalálható a területen azok közül, melyek a Kárpátok erdőrengetegeiben előfordulnak. A ritkább fajok közül említést érdemel a szirti sas, a vándorsólyom, a vörös vércse, a nyírfajd, a siketfajd, az európai vidra, a hiúz, a farkas és a gímszarvas.
Képek
Jegyzetek
Kategória:Erdély Kategória:Románia nemzeti parkjai Kategória:Maros megye Kategória:Hargita megye