Huszár Vilmos, születési nevén Huszerl Márk (Munkács, 1872. november 15. – Budapest, 1931) zsidó származású magyar irodalomtörténész, műfordító.
Élete Középiskoláinak első két osztályát Munkácson végezte; szülei Ungvárra költözése után a III. osztályba ott iratkozott be, de szüleinek szegénysége miatt a IV. osztályból kénytelen volt kimaradni és egy nyomdában munkába állni. Inasként megtanulta a betűszedést, azután Budapestre került szedőnek, majd a Franklinhoz korrektornak, ahol két évig működött. Közben képezte magát, megtanult négy nyugati nyelvet. Magánúton elvégezte a középiskola négy felső osztályát, majd a budapesti egyetemen (1892-től) és Párizsban román filológiát, esztétikát, filozófiát hallgatott és doktorátust szerzett. Közben tanítással és hírlapírással tartotta fenn magát. Ötödik nyelvként megtanult spanyolul is, sokat foglalkozott a spanyol irodalommal. 1892-ben A Pallas nagy lexikona belső munkatársa lett, ő szerkesztette a spanyol nyelv- és irodalom rovatot és a francia nyelv- és irodalom körébe vágó cikkeket is írt bele. 1895-ben állami támogatással három hónapra Spanyolországba és egy évre Párizsba utazott tanulmányútra.
1898-ban középiskolai tanárrá nevezték ki. 1897–1899 között a Nemzet színikritikusa volt, számos dolgozata jelent meg bel- és külföldi folyóiratokban. 1903-ban Kolozsvárott volt egyetemi magántanár, és ugyanabban az évben megbízták a budapesti műegyetemen a francia irodalom előadásával; 1910-ben címzetes rendkívüli tanár lett. Szerkesztője lett az 1908-ban megindított Revue de Hongrie című francia nyelvű folyóiratnak, mely a külföldet a hazai irodalmi, tudományos és politikai viszonyokról tájékoztatta. Ugyancsak ő szerkesztette a Bibliothèque Hongroise című, magyar művek francia fordítását közlő kiadványt. Spanyol és francia nyelvből maga is több irodalmi művet fordított magyarra.
1916. április 13-án nemességet kapott. (Nemesek címszó)
Cikkei, eredeti és franciából, angolból fordított tárcái, könyvismertetései 1888-tól az Ungban, Szatmárban jelentek meg; a Fővárosi Lapokban (1892-től spanyolból fordított közlések és eredeti költemények is); Magyar Géniuszban (1893. Utazás az égben, Flamarion után), Spanyol- és Franciaországi tárcái a Budapesti Hirlapban, Fővárosi Lapokban és a Nemzetben (1895. 293. sz. Zaragozától Madridig) jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonában főbb cikkei: A francia irodalom története, Portugál nyelv és irodalom, Provencál nyelv és irodalom, Spanyol nyelv és irodalom.
Munkáiból
A modern magyar irodalom / La litteratura hungara (magyarul és spanyolul; Madrid, 1895) Rousseau és iskolája a regényirodalomban (Budapest, 1896) Irma (Egy költő naplójából, 1900) Honoré de Balzac (Budapest, 1902) Molière et l'Espagne (Paris, 1907) Online Études critiques de littérature comparée (Paris, 1903) P. Corneille et le théâtre espagnol (Paris, 1903). A francia Akadémia a Bordin-díjjal jutalmazta L'influence de l'Espagne sur le théâtre français des XVIIIe & XIXe siècles (Paris, 1912) Online A magyar irodalom helye az európai irodalomban: összehasonlító irodalomtörténeti vázlat (A Budapesti Szemle 1916. évi 166-167. számában, négy részben) Ha a bálványok rombadőlnek... (Budapest, 1918) Felelős-e Magyarország a világháboruért? (1926) Életem regénye (Budapest, 1930).
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar hispanisták Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Munkácsiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek