Szomotor () község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Kisújlak és Bodrogvécs tartozik hozzá.
Fekvése Királyhelmectől 15 km-re délnyugatra, a Bodrog bal partján fekszik.
Története Területén már az újkőkorszakban a bükki kultúra települése állt. A bronzkorból a gávai kultúra településének és temetőjének maradványai kerültek itt elő, de megtalálták a korai hallstatt kor hamvasztásos temetőjét is.
A mai települést 1263-ban „Zomothor” néven említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. században létezett. A zempléni váruradalomhoz tartozott. 1263-ban IV. Béla király a falut Péter mesternek adományozta. 1358-ban „Zomothar” alakban említik. Temploma és Bartha nevű papja az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben már szerepel. A 15. század közepéig a Szerdahelyi család birtoka, majd a század második felében a Kozmafalvi és Ronyvai családok a birtokosai. A 16. században újra a zempléni vár tulajdonában áll és vele együtt a Drugetheké. 1557-ben uradalmi major és 5 porta állt a településen. 1560-ban Serédy Benedek elfoglalta és Kövesd várához csatolta, de 1574-ben a Drugethek visszakapták. A 17. században többek között a Sennyeiek, Klobusiczkyak, Bocskayak tulajdona. A 17. század második felében fából épített nemesi udvarház állt itt. 1715-ben 16 elhagyott és 3 lakott háza volt. 1787-ben 36 házában 230 lakosa élt.
1796-ban Vályi András ezt írja róla: „SZOMOTOR. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik Rádhoz közel, Vecshez pedig tsak valami 600 lépésnyire, Bodrog vize follya körűl, erdeje nints, földgye fekete agyagos, réttye apró, és jó szénát terem, barmokat tartanak, piatzok Újhelyben 3 órányira.”
1808-tól a Szirmay család a birtokosa. 1828-ban 49 háza volt 389 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. századtól téglagyár működött a területén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szomothor, hajdan (Zomoru Tor) magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrogközben, N. Kövesdhez 1 órányira: 63 r., 100 g. kath., 200 ref., 17 zsidó lak. Ref. templom. Szántóföldje 604 hold. A Bodrog, mellynek bal partján fekszik, áradásaival gyakran kárt okoz. Itt sok romai koporsók találtattak már. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szomotor, bodrogmenti magyar kisközség. Van 59 háza és 532 ev. ref. vallású lakosa, kiknek itt templomuk is van. A vármegye egyik legősibb községe s a XIII. század közepén Gera, Zompa és Mátyás birtoka, melyet 1263-ban István király Péter mesternek adományoz Zumutur földje néven. 1358-ban már a Zerdahelyiek birtoka, de 1443-ban Kozmafalvi Jánost és Ronyvai Miklóst is Zomotor némely részeibe iktatják. 1500-ban Zemplén várának tartozéka és a Drugethek a földesurai. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmondot s 1528-ban Zerdahelyi Lászlót iktatják némely részeibe, 1560-ban pedig Serédy Benedek foglalja el. Egy évvel később Serédy Gáspárt és feleségét: Mérey Annát iktatják be, de 1574-ben ismét a Drugethek birtokába kerül. Az 1598-iki összeírás már Melith Pált, Paczoth Ferenczet, Telegdy Jánost és Telegdy Pál özvegyét találja itt. 1614-ben Nyáry Istvánt, 1629-ben ’Sennyey Sándort, 1652-ben Klobusitzky Andrást s 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt iktatják részeibe. Újabbkori birtokosai a Klobusitzky, Súghó, Hugka, Görgey, ’Sennyey és Szirmay családok, mely utóbbinak tagjai közül Szirmay Antal kapott 1808-ban egyik birtokrészére kir. adományt. Most a Reichard és társa czégnek van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó téglagyára. Az itteni régi úrilakot még a Klobusitzkyak építtették. E község elnevezéséhez az a hagyomány fűződik, hogy itt a honfoglaláskor állítólag halotti tort ültek s nevét e „szomorú tortól” vette volna. A határában álló Zompod nevű domb némelyek szerint az 1174-ben szerepelt Ompod vagy Ompud bán nevét tartja fenn, vagy az 1227-ben és 1228-ban szerepelt Dénes nádor apjáét, Ompodét.” Zemplén vármegye.
1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. 1943 és 1945 között Bodrogvéccsel egyesítve a Szomotorvécs nevet viselte.
Népessége
1880-ban 436 lakosából 392 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 640 lakosából 633 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 565 lakosából 467 magyar és 18 csehszlovák volt.
1930-ban 767 lakosából 481 magyar és 98 csehszlovák volt.
1941-ben 1345 lakosából 1323 magyar és 3 szlovák volt.
1950-ben 1181 lakosából 286 magyar és 891 szlovák volt.
1970-ben 1984 lakosából 1597 magyar és 381 szlovák volt.
1980-ban 1771 lakosából 1368 magyar és 400 szlovák volt.
1991-ben 1648 lakosából 1320 magyar és 314 szlovák volt.
2001-ben 1679 lakosából 1162 magyar és 443 szlovák volt.
2011-ben 1571 lakosából 1004 magyar és 479 szlovák volt.
2021-ben 1389 lakosából 901 magyar (64,87%; +59), 444 (+68) szlovák, 4 (+6) cigány, 1 lengyel, 1 egyéb és 38 ismeretlen nemzetiségű volt.
Oktatás, kultúra A községben kétnyelvű (szlovák, magyar) alapiskola és szlovák tannyelvű óvoda működik.
Híres személyek Itt tanított Boros Béla kántortanító, szerkesztő. Itt szolgált Brányik Sándor (1910–1980) református lelkipásztor. Itt szolgált Gyimesi György (1935) orvos, vadászíró, politikus. Itt ásatott Jan Pastor (1909–1981) szlovák régész.
Nevezetességek Református temploma 1801-ben épült klasszicista stílusban. Bejárata fölött korabeli latin felirat olvasható.Bogoly János – Regionális Múzeum Királyhelmec – e-mail: [email protected] A második világháború áldozatainak emlékműveit a szomotori temetőben és Bodrogvécs központjában 1994-ben állították. Katolikus templom. Műkő feszület a katolikus templom mellett, öntöttvas temetői nagykereszt. Kettős tornyú harangláb Bodrogvécsen. Kisújlakon katolikus templom és református harangláb található.
Képtár
Kapcsolódó szócikkek Bodrogvécs Kisújlak
Irodalom Szendrei János 1898: A bodrogvécsi honfoglaláskori lelet. Arch. Ért. 18, 7-14.
Jegyzetek
További információk
A település hivatalos honlapja E-obce.sk Községinfó Szomotor Szlovákia térképén
Szomotor Kategória:Zemplén vármegye települései