Szürnyeg () község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése Tőketerebestől 18 km-re délkeletre, az Ondava partján fekszik.
Története A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A bükki kultúra települése állt itt. Később a vonaldíszes kultúra, majd a bronzkorban a hallstatti és laténi kultúra népének nyomai kerültek elő.
A mai település egyike a legrégibb szlovákiai településeknek, a régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. században is létezett. Első írásos utalás a községre egy 1067 körüli okiratban, a Százdi apátság alapítólevelében történik. 1403-ban „Zywrnegh” formában írják a nevét. 1419-ben nemesi birtok. 1438-ban „Zwrnyhegh” a neve. 1440-ben 15 adózó háztartása volt. 1448-ban „Zywrnyegh” néven említik a korabeli források. Temploma már a 16. században állt. 1557-ben 10 portája adózott. 1598-tól a 19. századig a Barkóczy család birtoka. 1715-ben 8 lakott és 10 lakatlan ház állt a településen. 1787-ben 51 házában 348 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÜRNYEG. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Barkóczy, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Imreghez nem meszsze, és annak filiája; határja homokos, hegyes, vőlgyes, 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje van, szőleje tsekély, kővel, fával bővelkedik, szántóföldek nélkűl szűkölködik; piatza Kassán, és Újhelyben.”
1828-ban 82 háza és 628 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szürnyegh, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, a Latorcza partján, Imregh fiókja, 105 r., 173 g. kath., 308 ref., 32 zsidó lak. Ref. templom. Erdő. 250 hold szántóföld. Lakosai szőlőt is mivelnek. F. u. b. Barkóczy s m. Ut. p. Ujhely.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szürnyeg, latorczamenti magyar kisközség 114 házzal és 567, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Bodzásújlak, távírója Velejte, vasúti állomása Upor. E községről 1419-ben találjuk az első adatokat, a mikor Zurnyeg néven Cseke Györgyöt és Imreghi Andrást uralta. 1458-ban Palóczi Lászlót, 1478-ban Czékei Jánost, 1498-ban Ráskay Balázst iktatják részeibe. 1510-ben Bánffy Péter, Eödönffy Imre, Dobó Zsófia, Gerendi László és Czékei János kapnak itt részeket. 1568-ban Ilosvay Györgyöt, Horváth Györgyöt és Ráskay Ferenczet iktatják „Zörnyeg” birtokába. Az 1598-iki összeírás Soós Kristófot, Vinnay Kristófot, Pethő Istvánt, Malikóczy Gábort és Barkóczy Lászlót találja itt. Újabbkori birtokosai a báró Barkóczy, a Bernáth, Kazinczy, Nedeczky, Csengery, Püspöky, Rhédey és Zoltán családok voltak. Most nagyobb birtokosa nincsen. Református temploma 1827-ben épült.” Zemplén vármegye.
1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
1880-ban 555 lakosából 500 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 541 lakosából 437 magyar és 36 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 567 lakosából 552 magyar és 15 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 547 lakosából 527 magyar és 19 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 542 lakosából 495 magyar és 28 csehszlovák volt.
1930-ban 540 lakosából 345 magyar és 130 csehszlovák volt.
1941-ben 548 lakosából 507 magyar volt.
1950-ben 472 lakosából 452 szlovák és 20 magyar volt.
1970-ben 597 lakosából 278 magyar és 317 szlovák volt.
1980-ban 615 lakosából 261 magyar és 352 szlovák volt.
1991-ben 591 lakosából 220 magyar és 363 szlovák volt.
2001-ben 594 lakosából 143 magyar és 422 szlovák volt.
2011-ben 631 lakosából 145 magyar és 469 szlovák volt.
2021-ben 567 lakosából 96 magyar (16,93%; +28), 443 (+10) szlovák, 3 cseh, 3 kínai, 2 (+8) cigány, 1 egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei Református temploma 1827-ben épült.
Képtár
További információk
E-obce.sk Községinfó Travelatlas.sk Alapinformációk
Jegyzetek
Szurnyeg Kategória:Zemplén vármegye települései