Lúz (régebbi magyar forrásokban: Luz, Lusz, héber: ל֥וּז, Lūz) két város neve a Bibliában, illetve másik két város biblián kívüli forrásokban. A név jelentése kánaáni nyelveken és héberül „mandulafa”.„és héberül”: Bibliai lexikon 587. o. A mandula szócikk (598. o.) szerint viszont saked. Az ellentmondás lehetséges feloldása, hogy az ókori zsidók használták a kánaáni szót is.Pallas Nagylexikon ban Luz helyett Szuz. Feltehetően sajtóhiba.
Mózes első könyvében (Teremtés könyvében)
Lúz egy Bételhez kapcsolódó ősi királyi kánaánita város neve Mózes első könyvében (28:19 és 35:6). A szakértők között vita tárgya, hogy vajon Lúz és Bétel valóban ugyanannak a városnak - korábban kánaánita, utóbbi pedig héber neve -, vagy különböző helyek voltak egymás közvetlen közelében. Mózes első könyve szerint Lúzt Jákob nevezte át: „Azután elnevezte azt a helyet Bételnek – azelőtt Lúz volt annak a városnak a neve.”A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája. (1Mózes 28:19)
valamint
„Így érkezett meg Jákób Lúzba, azaz Bételbe, amely Kánaán földjén van, az egész néppel együtt, amely vele volt.” (1Mózes 35:6)
A bírák könyvében
A másik Lúz nevű várost, amelyet egy, az eredeti Lúzból (Bételből) származó ember alapított, A bírák könyve 1:22-26 említi:
„József törzse elfoglalja Bételt
Felvonult József háza is Bétel ellen. Az ÚR velük volt. József háza kémeket küldött Bételbe. A város neve azelőtt Lúz volt. Az előőrsök megláttak egy férfit, aki a városból jött ki, és ezt mondták neki: Mutasd meg nekünk, hogy hol lehet bejutni a városba, és mi irgalmasak leszünk hozzád. Amikor megmutatta nekik, hogy hol lehet bejutni a városba, a város lakóit kardélre hányták, de azt a férfit és egész nemzetségét hagyták elvonulni. Az a férfi pedig elment a hettiták földjére, épített egy várost, és Lúznak nevezte el. Ez annak a neve még ma is.” (Bír1:22-26)
Ezt a második Lúzt azonosítják a Wazzani (الوزاني) más néven Aarab el Louaizeh (عراب اللويزة) kis libanoni faluval, Banias-tól hat kilométernyire északnyugatra a Golán-fennsíkon.
További Lúz nevű városok
Egyes források szerint viszont Lúz a Móriá-hegy nyúlványa alatt terült el.Robert Graves-Raphael Patai: 190. oldal. Valószínűleg ezalatt a siratófaltól körülbelül fél kilométerrel délre eső területet, négy völgy találkozási pontjának környékét értik. (A „nyúlvány” valószínűleg a Tyropoeon és a Kidron völgy által közrefogott lankás rész az egykori Templom déli faláig, amelyet Keleti dombnak neveznek. (Dávid városa)) Később Jeruzsálem egyik kerülete lett. Ezt azonban számos más zsidó forrás hevesen vitatja.
Más Biblián kívüli források említenek egy további(?) Lúz nevű várost, ahová a halál angyalának tilos volt belépnie,Jastrow: „where the angel of death has no permission to enter”. így lakói elvben örökké élhettek. Ezt a várost a különböző források mindhárom korábban említett várossal kapcsolatba hozzák, de lehetséges, hogy egy eddig meg nem határozott helyen elterülő negyedik városhoz kapcsolódik ez a legenda.Jastrow szerint ez a Lúz azonos a későbbi Bétellel.Sotah 46b: Ezt a Lúzt mintha a Bírák könyvében említett új várossal azonosítanák.Sukkah 53a: A történet két nehezen értelmezhető változata. Viszont eszerint ugyanarról a Móriá-hegy lábánál álló városról van szó ami ekkor, Salamon idejében már Jeruzsálem része, kerülete. Az életbe belefáradt lakóinak el kellett hagyniuk a várost, hogy meghalhassanak.
Források
Révai nagy lexikona, III. kötet, Bethel szócikk, 239. oldal Pallas Nagylexikon, Bethel szócikk Keresztyén bibliai lexikon, Bétel szócikk Bibliai lexikon Luz, Lusz és Mandula szócikk (587. és 598. oldal) Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (idézetek) Robert Graves-Raphael Patai: Héber mítoszok, fordította: Terényi István, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969 (191-192. és 255. oldal) David Baum: Between Luz And Beit El: The Power of Transformational Moments, 2013 Jastrow, לוּז I, London, Luzac, 1903 Sotah 46b Sukkah 53a
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Biblia Kategória:Bibliai helyszínek