A Mira (/ˈmaɪrə/, Omicron Ceti, ο Ceti, ο Cet) egy vörös óriás csillag, távolsága 200–400 fényév, a Cet csillagképben található. A Mira egy kettőscsillag. A Mira A önmagában is változócsillag, ez volt az elsőnek felfedezett nem szupernóva változócsillag. A Mira a legfényesebb periodikus változócsillag, ami szabad szemmel még éppen nem látható. Távolságának értéke kissé bizonytalan, a Hipparcos műhold előtti mérések szerint távolsága 220 fényév; a Hipparcos 2007-es adatai szerint 299 fényévre található; a mérés hibaszázaléka 11%.http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-basic?
Megfigyelésének története
A Mira változócsillag volta ismert lehetett az ókori Kína, Babilónia és Görögország tudósai számára. Az első feljegyzések David Fabricius csillagásztól származnak 1596. augusztus 3-án, aki akkoriban a Merkúr bolygó megfigyelésével foglalkozott. Augusztus 21-ig a fényessége egy magnitúdóval növekedett, majd októberig elhalványult a megfigyelés elől. Fabricius ezért azt gondolta, hogy ez egy nova, de újból megpillantotta 1609. február 16-án.
1638-ban Johannes Holwarda meghatározta a csillag feltűnési periódusát, ami tizenegy hónapra adódott. Gyakran őt tekintik a Mira változócsillag volta felfedezőjének. Johannes Hevelius is megfigyelte nagyjából ebben az időszakban, ő adta neki a "Mira" nevet (a latin "csodálatos", "meglepő" szóból) a Historiola Mirae Stellae (1662) című művében, mivel nem úgy viselkedett, ahogyan a többi ismert csillag. Ismail Bouillaud a fényességi periódusát 333 napban adta meg, ez a modern kori értéknél, ami 332 nap, egy nappal több. Ez olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy a Mira fényességváltozásának periódusa is változó. Élettartamát jelenleg 6 milliárd évre becsülik.
Lehetséges, hogy a Mira változócsillag volta már Fabricius előtt is ismert volt. Karl Manitius, Hipparkhosz Kommentárjainak (Τῶν Ἀράτου καὶ Εὐδόξου φαινομένων ἐξήγησις) modern kommentátora szerint a második századból származó szöveg egyes adatai a Mirára vonatkoznak. A távcsöves megfigyelések előtti időszakból Klaudiosz Ptolemaiosz, al-Sufi, Ulugbek, és Tycho Brahe csillagkatalógusai nem említik még normál csillagként sem. Három említése történik kínai és koreai forrásokban 1070-ben és 1596-ban.
A csillagrendszer A Mira egy kettőscsillag, ami egy vörös óriásból (Mira A) és egy magas hőmérsékletű fehér törpéből (Mira B) áll. A Chandra röntgenmegfigyelő műhold adatai szerint tömegáramlás történik a két csillag között a fehér törpe felé. A két csillag nagyjából 70 csillagászati egység távolságra van egymástól.
Mira A A Mira A jelenleg az óriáságban van (AGB) .
Változócsillag volta A Mira A egy jól ismert példája a változócsillagoknak, amiket a csillag után Mira típusú változócsillagnak neveznek. Nagyjából 6–7000 ismert csillag van ebben az osztályban.GCVS: vartype.txt from the GCVS catalogue (statistics at the end of the file indicate 6,006 mirae and 1,237 probable mirae) Ezek mind vörös óriások.
A Mira fényessége 3,5 magnitúdóval változik, ezzel a Cet csillagkép legfényesebb csillagai közé tartozik. Érdekesség, hogy a Mira a sugárzásának nagyobb részét az infravörös tartományban adja le, de ott a fényességváltozása csak két magnitúdó.
Mira B A kísérőcsillagot csak 1995-ben fedezte fel a Hubble űrtávcső. Ekkor 70 csillagászati egységre volt a párjától. A HST ultraviola képei és a Chandra űrtávcső röntgenfelvételei spirális gázáramlást mutatnak a Mira B irányába. A Mira B keringési periódusa a Mira A körül nagyjából 400 év.
Megfigyelése A Mira nem látható március és június között, mivel akkor túl közel kerül a Naphoz. centre|thumb|699x699px|Ultraviola mozaik a NASA Galaxy Evolution Explorer (GALEX) felvételén
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások Mira – Bizarre Star at NASA History of Mira's Discovery at AAVSO Mira has tail nearly 13 light years in length (BBC) Speeding Bullet Star Leaves Enormous Streak Across Sky at Caltech Astronomy Picture of the Day:1998-10-11, 2001-01-21, 2006-07-22, 2007-02-21, 2007-08-17
Robert Burnham Jr., Burnham's Celestial Handbook, Vol. 1, (New York: Dover Publications, Inc., 1978), 634. James Kaler, The Hundred Greatest Stars, (New York: Copernicus Books, 2002), 121. SEDS article A recent lightcurve of Mira from the BAV. Universe Today, That's Not a Comet, that's a Star OMICRON CETI (Mira) Winter 2006: Omicron Ceti (Mira)
Kategória:Változócsillagok Kategória:Kettőscsillagok