Ambrózy Sámuel (Ambrosius Sámuel) (Szielnic, 1748. március 22. – Selmec, 1806. február 13.) evangélikus lelkész.
Élete
Tanult Pozsonyban és 1782-ben Jenában, ahonnét visszatérve Nagyfaluban, Árva megyében volt lelkész, később Radványban, 1796-ban Selmecen lett prédikátor; ez utóbbi helyen leány- és fiúnevelőintézetet alapított. Tagja volt a jenai ásványtani társaságnak.
Művei
Die Gotteshäuser der Christen als die vortrefflichste Anstalt zur Bildung, Veredlung und Beglückung das Menschengeschlechts Schemnitz, 1796. (A selmeczi ág. ev. templom fölszentelésekor mondott beszéd.) Wie muss die Kirchengemeinde und ihr Lehramt beschaffen sein, wenn der Religions-Unterricht beide beglücken soll? Uo. 1804. (Beköszöntő prédikátori beszéd.) Ankündigung einer neuen und doppelten Erziéhungsanstalt. Uo. 1804. Zweiter Bericht von der neuen und doppelten Erziehungsanstalt in Schemnitz. Uo. 1805.
Még pozsonyi tanuló korában jelent meg tőle két latin üdvözlő vers Sztrecskó János iskolaigazgató tiszteletére 1780 és 1782-ben. Továbbá évnegyedes folyóiratot alapított és szerkesztett ily címmel:
Novi ecclesiastico-scholastici Annales Evangelicorum august. et helvet. confessionis in Austriaca monarchia, melyből Selmeczen Schultzer Jánosnál 1793–1803-ig összesen 9 kötet jelent meg.
Források
Kategória:Magyar evangélikus lelkészek Kategória:Selmecbányaiak Kategória:Szielniciek Kategória:1748-ban született személyek Kategória:1806-ban elhunyt személyek