bélyegkép|A Baja öböl látképe bélyegkép|Tivoli nagy vízesései bélyegkép|Tájkép templomrommal Szicíliában bélyegkép|Tapétaterem az Ossenreyerstraße 1 alatt Stralsundban bélyegkép|Wilhelm Titel 1806-ban Hackertnál. A portréhoz felhasználta a Firenzében élő Franllçois-Xavier-Pascal Fabre egyik vázlatát

Jakob Philipp Hackert (ifj. Philipp Hackerta Neue Deutsche Biographieben található keresztnév) (Prenzlau, 1737. szeptember 15. – Careggi, 1807. április 28.A halálozás helye a Neue Deutsche Biographie (NDB), Bd. 7 (1966), 410. o. adata, melytől eltér Jürgen Theil [Hrsg.] "Prenzlauer Stadtlexikon und Geschichte in Daten" (Prenzlau, 2005, Seite 70): Firenze. Ez a hely szerepel egy táblán a prenzlaui Hackert-szobornál. Az NDB közlésének korrekciója (mindeddig) ismeretlen.) a német klasszicizmushoz sorolható tájképfestő.

Élete Jakob Philipp Hackert művészi pályája apja, Philipp Hackert († 1786) és nagybátyja, egy berlini dekorációfestő műhelyében való tanulással kezdődött. 1758-ban kezdte látogatni a berlini művészeti akadémiát (Akademie der bildenden Künste Berlin), és 1761-ben figyeltek fel két nagyon élethű képére. Adolf Friedrich von Olthof báró meghívta Rügenre, Stockholmba és Stralsundba, ahol a városházán (ma Ossenreyerstraße 1) és a vidéki birtokán, Boldevitzen falfestményeket készített.

1765-től 1768-ig Hackert Balthasar Anton Dunkerrel Párizsban töltötte idejét. Claude Joseph Vernet (1714–1789) tájképei és tengeri képei voltak nagy hatással rá, és az őt Párizsban támogató Johann Georg Wille (1715–1808) rézkarcai.

Normandia és Pikárdia területén sokat utazott, majd 1768-ban fivérével Itáliába ment, ahol Rómában és Nápolyban kapcsolatba kerültek Johann Friedrich Reiffenstein és William Hamilton mecénásokkal. Hackert beutazta egész Itáliát és hamarosan jelentős tájfestő hírébe került. Európa nemeseitől számos megbízást kapott, és 1786-ban I. Ferdinánd nápolyi király udvari festője lett. Ugyanebben az évben találkozott ott Goethével, aki a festőt nagyrabecsülte és nála rajzolni tanult.

A nápolyi lazzari-felkelés miatt Livorno és Pisa útvonalon Firenzébe menekült, ahol 1803-ban letelepedett. A szomszédos „San Pietro di Careggióban” (Careggi) kis birtokot vásárolt, ahol ateliét rendezett be.

Hackert halálát követően Goethe megírta rövid életrajzát (1811).

Jelentősége Hackert a maga korának rendkívül jelentős művésze volt. Ehhez az is hozzájárult, hogy Georg fivére az egyes festményeket rézkarcokban is megörökítette. Hackert a kora-klasszicizmus legtekintélyesebb tájfestője volt. Szemben itáliai kortársaival, mint például Francesco Piranesivel, akik heroikus tájakat komponáltak, Hackert műveit topográfiai pontosság és részlethűség jellemzi.

Műveinek jegyzékei Norbert Miller; Claudia Nordhoff: Lehrreiche Nähe Goethe und Hackert. Bestandsverzeichnis der Gemälde und Graphik Jakob Philipp Hackerts in den Sammlungen des Goethe- Nationalmuseums Weimar. Briefwechsel zwischen Goethe und Hackert. Kunsttheoretische Aufzeichnungen aus Hackerts Nachlass, München, 1997 Claudia Nordhoff; Hans Reimer: Jakob Philipp Hackert (1737-1807). Verzeichnis seiner Werke, Berlin, 1994

Művei (kivonat)

Tapétaterem (Stralsund, Ossenreyerstraße 1) A török flotta megsemmisülése a cseszmei csatában (Szentpétervár, Ermitage), 1771, olajfestmény vásznon, 162 x 220 cm Arkásia, tájkép folyóval, (Goethe-Museum), Frankfurt am Main, 1775, olajfestmény vásznon Kilátás a Szent Péter-bazilikára Rómában (Frankfurt am Main, Städel), 1777, olajfestmény vásznon, 72 × 90 cm Itáliai táj (Boldevitz, Rügen szigetén), 1778, olajfestmény vásznon, 65 × 88,5 cm Tájkép templomrommal Szicíliában (Szentpétervár, Ermitage), 1778, olajfestmény vásznon, 123 × 170 cm Partvidék (Hamburger Kunsthalle), 1780 k., olajfestmény vásznon, 33,5 × 52,5 cm Ferdinando IV a caccia di folaghe sul Lago Fusaro (Nápoly, Museo di Capodimonte), 1783, olajfestmény vásznon, 141 × 219 cm A mecénás villája Tivoliban vízesésekkel (Szentpétervár, Ermitage), 1783, olajfestmény vásznon, 121 × 169 cm A nagy vízesések Tivoliban (Szentpétervár, Ermitage), 1783, olajfestmény vásznon, 120 × 170 cm Ősz – szüret Sorrentóban (Köln, Wallraf-Richartz-Museum), 1784 k., olajfestmény vásznon, 97 × 66 cm Az öböl látképe, Baia (Szentpétervár, Ermitage), 1785, olajfestmény vásznon, 144,5 × 228,7 cm A nagy vízesés Tivoliban (Bécs, Österreichische Galerie), 1790, olajfestmény vásznon, 120 × 196 cm Lago d’Averno (München, Neue Pinakothek, Inv. Nr. 10162), 1794, Tempera auf Papier auf Pappe, 57,6 × 83,6 cm Ponte a Mare a Pisa (Greifswald, Pommersches Landesmuseum), 1799, olajfestmény vásznon, 64,3 × 96,3 cm Prédikáló barát (Berlin, magántulajdon)

Jegyzetek

Fordítás

Források

Johann Wolfgang von Goethe: Philipp Hackert. Biographische Skizze. Meist nach dessen eigenen Aufsätzen entworfen von Goethe 1811, in: Goethe, Johann Wolfgang von: Kunsttheoretische Schriften und Übersetzungen. Schriften zur Bildenden Kunst, Bd. 19, Berlin 1973, S. 523-721. Joseph Eduard Wessely: Hackert, Philipp. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 10, Duncker & Humblot, Leipzig 1879, S. 295 f. Wolfgang Freiherr von Löhneysen: Hackert, Jakob Philipp. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 7, Duncker & Humblot, Berlin 1966, , S. 410 (Digitalizált). Wolfgang Krönig und Reinhard Wegner: Jakob Philipp Hackert: der Landschaftsmaler der Goethezeit, Köln, 1994 Thomas Weidner: Jakob Philipp Hackert. Landschaftsmaler im 18. Jahrhundert, Bd. 1, Berlin, 1998 Jakob Philipp Hackert. Europas Landschaftsmaler der Goethezeit., kiadó: Klassik Stiftung Weimar / Hamburger Kunsthalle. Text von Hubertus Gaßner, Hermann Mildenberger, Claudia Nordhoff, Peter Prange, Simon Reynolds, Hein-Th. Schulze-Altcappenberg, Andreas Stolzenburg, Reinhard Wegner u. a., Ostfildern (Hatje Cranz), 2008 Sabine Bock, Thomas Helms: Boldevitz. Geschichte und Architektur eines rügenschen Gutes. Thomas Helms Verlag Schwerin, 2007 Jakob Philipp Hackert. Briefe (1761–1806) Herausgegeben und kommentiert von Claudia Nordhoff. Hainholz Verlag, 2012

További információk Literatur von und über Jakob Philipp Hackert im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek Literatur über Jakob Philipp Hackert in der Landesbibliographie MV Werke von Jakob Philipp Hackert. In: Zeno.org Die Hackert-Gemälde auf Gut Boldevitz bei Monumente Online Philipp Hackert im Goethezeitportal der LMU München

Kategória:Német festők Kategória:Tájképfestők Kategória:Klasszicista festők Kategória:1737-ben született személyek Kategória:1807-ben elhunyt személyek