Borås község (), svédországi közigazgatási egység Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban. (Korábban Älvsborg1998 január 1.-től a Västra Götaland megye része megye székhelye volt.) A község székhelye Borås település, ami egyben a Sjuhäradsbygden (hét járás vidéke) központja, és a svéd textilipar központja. A község 2003-tól a Borås város nevet használja amikor ez jogilag lehetséges. A község délen Tranemo, Svenljunga és Mark, nyugaton Bollebygd, északon Vårgårda és Herrljunga míg keleten Ulricehamn községekkel határos. Nyugat-keleti irányban a 27-es és 40-es országút valamint a Kust till kust (parttól partig), Göteborg-Kalmar/Karlskrona vasútvonal halad keresztül a községen. Észak-déli irányban itt halad át az Älvsborgsbanan (Älvsborg-vonal) vasútvonal amelyet a boråsi központi pályaudvartól délre már a Viskadalsbanan (Viskanvölgye-vonal) nevet viseli. A parttól-partig vonalon a közlekedést az SJ (korábban Statens Järnvägar) távolsági valamint a ’’Västtågen’’ (Nyugati vonatok) helyi érdekeltségű járatai bonyolítják le, amely Sandaredben is megáll. A Västtågen közlekedik az Älbsborgs-/Viskadalsbanan vonalon is amelyik Borås központján kívül a következő helyeken áll meg, Borgstena, Fristad, Knalleland och Viskafors.

Közigazgatási története A község területe megfelel a korábbi, Borgstena, Bredared, Brämhult, Dannike, Fristad, Gingri, Kinnarumma, Ljushult, Rångedala, Sandhult, Seglora, Toarp, Torpa, Tämta, Tärby, Vänga és Äspered sockenekSocken = Polgári és egyházi területi közigazgatási egység területének. Ezekből alakultak az 1862-es községreformáláskor az azonos nevű vidéki települések. Ebben a térségben volt 1621 óta Borås város, ami 1863-ban városközséggé alakult. Torpa település 1920-ban beolvadt Borås városába.

Az 1952-es községi reform különböző összevonásokat eredményezett mint pl. Lysjö megalakulása. Néhány rész Länghem községhez csatolódik, amelyet azonban 1967 ben megszüntetnek.

1961-ben alakulnak meg Viskafors és Dalsjöfors községek. Borås község az 1971-es községi reform kapcsán alakul meg Borås város és Brämhult község egyesítéséből amikor a Lysjö község megszűnik. 1974-ben Dalsjöfors, Fristad, Sandhult, Viskafors és Bollebygd beleolvadt Borås községbe. Bollebygd 1995-ben kiválik és ismét külön községgé alakul. Borås község, megalakulásától fogva a Borås kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

A község neve Borås egyike annak a 13 községnek amelyik városnak nevezi magát. A határozat 2003 január 1-étől lépett életbe. Bizonyos helyzetekben és szigorúan hivatalos szempontból a neve most is község.

A község címere Piros mezőben két ezüstszínű gyapjúnyíró/birkanyíró olló. A címerben szereplő ollók az 1622-es várossá nyilvánítási oklevélből származnak. 1939-ben, V. Gusztáv svéd király, jóváhagyta a címert.

A hosszadalmas községi reform ellenére és hogy több egyesülő résznek saját címere volt, 1974-ben sikerült a címert a Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál bejegyeztetni.

Népesség alakulása

Földrajza Borås község a Sjuhäradsbygden (hét járás) vidék része, amelyet a textilipar és az utazó árusok (házalók) jellemezték. Borås határos Vårgårda, Herrljunga, Ulricehamn, Tranemo, Svenljunga, Mark és Bollebygd községekkel, valamennyi Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban.

A Viskan folyó, északkelet-délnyugat irányban szeli át a községet.

Közigazgatási beosztás 2016-tól a község a következő körzetekre oszlik: thumb|jobbra|263px|Körzetek Borås községben

Sűrűn lakott települések

Közlekedés A 40-es főút Jönköping és Göteborg között Borås-on megy keresztül. Ugyancsak itt megy át a 27-es út Göteborg és Karlskrona között. A 41-es út Varberg felé Borås déli részén, míg a 42-es út Vårgårda és Trollhättan/Vänersborg felé Borås északi részén keresztül vezet. A vasúti közlekedés a Kust till kust banan (Parttól partig), Viskadalsbanan (Viskanvölgye) és Älvsborgbanan vonalakból áll.

Viaredben van Borås repülőtere amit 1997-ben avattak fel.

Látnivalók Brämhult templom Hedared fatemplom Knalleland (vásárlóközpont) Krökling rét (természetvédelmi terület) Viared tó Borås állatkert Kypesjö (fürdőhely)

Politika Az önkormányzatnak 73 képviselője van. A 2022–2026 időszakban: 22 szociáldemokrata 14 mérsékelt 14 svéddemokrata 7 kereszténydemokrata 6 kommunista 4 liberális 4 középpárt 2 környezetvédő

Az önkormányzat elnöksége Elnökség 2022–2026Elnök SPer-Olof HöögElső alelnök CMattias DanielssonMásodik alelnök KDHans Gustafsson S – Szociáldemokrata párt C – Közép párt KD – Kereszténydemokraták

Nemzetközi kapcsolatok

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Svédország községei