(kínai: 太虛), 1890-1947) buddhista újító, aktivista, gondolkodó, aki a kínai buddhizmus megújítását támogatta.

Élete thumb| hagyományos szerzetesi ruhában (kaszája)

Hajning városban született (呂沛林) néven 1890-ben. Szülei fiatal korában meghaltak, így a nagyszülei nevelték. 16 éves korában a kínai csan buddhizmushoz tartozó linji iskola papnövendéke (srámanera) lett a (小九華寺/小九华寺) templomban, városban. Hamarosan felvette a dharma nevet, amelynek jelentése „nagy üresség”. 1909-ben ba utazott, hogy csatlakozzon a Szútra Faragó Szövetséghez, amelyet a világi buddhista, alapította.

, , és politikai írásainak hatására a buddhizmus megreformálásával kezdett foglalkozni. 1911-ben városban kapcsolatba került a Csing-dinasztia megbuktatására szövetkező forradalmárokkal és titkos szervezetekkel is kapcsolatot ápolt.</blockquote> A Kínai Köztársaság megalapítása után megalapította a Buddhizmus Fejlesztéséért Szervezet-et (, 佛教協進會/佛教协进会), amely rövid életűnek bizonyult a konzervatív buddhisták támadásai miatt. Ezt követően hároméves elvonulásra ment a Putuo-hegyre az első világháború kirobbanását követően.

Később egészen a haláláig a kínai buddhizmus megreformálására törekedett, amelyből nagyon kevés dolog valósult meg a kor gazdasági és politikai viszontagságai és a háborúk következtében. 1947. március 14-én halt meg a Jáde Buddha templomban (, 玉佛寺), Sanghajban.

Buddhista modernizmus

a kínai buddhizmus forradalmi aktivistája volt és egyben buddhista modernista, aki a tanításokat úgy kívánta adaptálni, hogy terjeszteni lehessen a világ minden tája felé. Az egyik nagy projektje a szangha átszervezése volt. Szerette volna lecsökkenteni az egyházi szerzetesek számát, akik hivatalosan terjesztették volna a buddhizmust.Pittman 2001, p.238 Ez az elképzelés annak a víziónak a részét képezte, hogy a korában népszerű Tiszta Föld buddhizmusban szereplő kozmológiai Tiszta Föld-et szerette volna megvalósítani itt a Földön.Pittman 2001, p.222

A buddhista modernistákhoz hasonlóan t is érdekelte a kulturális fordítás (a buddhizmus elmagyarázásának egyik módszere), hogy a nem buddhisták jobban megértsék a hagyomány összetettségét. Például a "Tudomány és a buddhizmus" című művében úgy fordítja le Buddha tanítását, hogy minden vízcseppben 84 ezer mikróba él, és ugyanígy a mi világunkon belül is sokkal több világ létezik. Erősebb mikroszkópok használatával ezek megfigyelhetővé is válhatnak. Írásaiban összekötötte azt a tudományos megállapítást, hogy a tér végtelen és nincs közepe, a buddhista szútrák azonos tanításaival.p. 87 Taixu. "Science and Buddhism" Lectures in Buddhism Paris, 1928. azonban nem hitt abban, hogy csupán a tudomány által lehetséges volna a megvilágosodás.p. 86 Taixu, "Science and Buddhism" Lectures in Buddhism Paris, 1928. Úgy tartotta, hogy a buddhizmus tudományos, mégis túlmutat a tudományon. A buddhista modernistákhoz hasonlóan elítélte a babonát - elsősorban a hiedelmet egy teremtő Istennel és a vélt valósággal kapcsolatban. Szerinte a tudományok csak az anyagi létezéssel kapcsolatos jelenségeket képesek megmagyarázni, amely által a valóságnak csak egy részét lesznek képesek elénk tárni.

A kereszténységgel való kapcsolata

a kereszténység hatására kívánta megreformálni a buddhista szanghát. látta a keresztény segélyszervezetek sikereit és ezt a stílus kívánt átültetni a buddhizmusba is.Long, Darui. "An Interfaith Dialogue Between the Chinese Buddhist Leader Taixu and Christians." Buddhist-Christian Studies 20 (2000): 178. Az általa létrehozott rövid életű szervezetekben a világi buddhisták nyújtottak segítséget a beteg, a szegény és más szenvedő embereknek.Justin R. Ritzinger, "Taixu: To Renew Buddhism and Save the Modern World," (Buddhist Digital Library & Museum, 1999), 68-69. A keresztény filozófiát illetően azonban kritikus volt, ugyanis szerinte az nem kompatibilis a modern tudományokkal és kudarcot vallott a gazdasági elnyomás elkerülésében Európában a két világháború idején.D. Lancashire. "Some Views on Christianity Expressed by the Buddhist Abbot Tai Hsu." Quarterly Notes on Christianity and Chinese Religion 3, no. 2 (1959). nyugati kritikusai szerint nem volt alaposan felkészült a keresztény filozófiával kapcsolatban.Donald S. Lopez Jr. Science and Buddhism: A Guide for the Perplexed (Chicago: University of Chicago Press, 2008), 222.

Kapcsolódó szócikkek Csang Kaj-sek

Jegyzetek

Források Taixu, "Science and Buddhism." Lectures in Buddhism. Paris, 1928 Taixu, Taixu dashi quanshu. (The Complete Works of the Venerable Master Taixu), 20 vols. Taipei, 1956. Pittman, Don A. Toward a Modern Chinese Buddhism: Taixu's Reforms. Hawai'i UP. Honolulu, 2001. Welch, Homles. The Buddhist Revival in China. Havard UP. Cambridge, 1968.

További információk

Taj-hszü életrajza Vallásközi dialógus

Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Kínai buddhisták Kategória:A buddhizmus és a tudomány