A tundraéghajlat a hideg övezet sarkköri övének éghajlata. Az északi félgömbön széles sávban uralja a vidéket, a déli félgömbön azonban csak az Antarktisz peremvidékén és néhány szigeten fordul elő. A hideg övezet azon éghajlata, amely még rendelkezik többé-kevésbé összefüggő növénytakaróval. Ez a természetes növényzet a tundra. A tajgához közelebbi sávban erdős tundrák húzódnak.
Elhelyezkedése A tundraéghajlat az északi félgömbön Oroszország és Kanada északi részén, valamint Grönland partvidékén helyezkedik el. A déli félgömbön például Dél-Georgián vagy a Kerguelen-szigeteken foglal el területeket.
Jellemzői A tundra elsősorban a sarkkörökön túli területeken fordul elő, ezért többnapos nappalok és éjszakák jellemzik. A napsugarak igen alacsony hajlásszögben érik a felszínt, az évi középhőmérséklet 0 °C alatt van.
Két évszak különül el: A 8-10 hónapos zord tél, egyes helyeken a leghidegebb időszakban mértek már -50 °C-ot is. A "nyár" hűvös és kb. 2-4 hónapig tart. Ekkor a fagyott, rossz minőségű tundratalaj felső része fellazul. Ebben az időszakban a tundrát tavak borítják. A nyári nappalok max. hőmérséklete kb. 7-12 °C körüli, de ennél lehet kevesebb is.
A tundra csapadékmennyisége igen alacsony. A területen a sarki szél az uralkodó szélrendszer. A növény- és állatvilágban a hideghez való alkalmazkodás fontos szerepet játszik. Nyáron a rénszarvasok vonulási területeként szolgál.
A tengerek által is befolyásolt grönlandi Nuuk tundraéghajlatának jellemzői:
Fordítás
Kategória:Éghajlati övezetek