Borås ( ), egy helység Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban, Borås község (kommun) székhelye. Borås a 14. legnagyobb svéd település, a lakosság számát tekintve (66 273). A város főterén az alapító II. Gusztáv Adolf svéd király szobra áll.
A város Sjuhäradsbygden (a hét történelmi járás: Gäsene, Ås, Veden, Bollebygd, Mark, Kind och Redväg) központja. Az egész vidék a textiliparáról ismert amely 1900-as években érte el a csúcsot. Ennek következtében Borås a „Textilváros‟ becenevet kapta. Szintén ismert a csomagküldő szolgálati áruházakról, amelyeket a korábbi utazó árusok, házalók (knallar) modern változatának lehet tekinteni.
Története thumb|left|Borås 1700 körül thumb|250px|Kilátás a Caroli templomból (1944)
Nevének eredete A település a nevét feltehetően a hegy/dombgerinceken található faházakról (fäbodar) kapta. Fäbodaråsen, majd Bodaråsen és végül Borås. Az itt vonuló gerincet manapság Rya gerincnek hívják.
A város alapítása A várost II. Gusztáv Adolf király alapította 1621-ben főleg azzal a céllal, hogy törvényesítse az utazó kereskedők tevékenységét és így az eladás után fizetett adóval növelni a kincstár bevételét. Eddig ugyanis az eladott árukat sehol nem adózták meg, ami bosszantotta úgy a város kereskedőit mint a kincstárat. Ez a fajta kereskedelem már az 1500-as években kezdődött, amikor a környék parasztjai télen, a saját kézműves termékeik eladásából bejövő pénzzel egészítették ki a jövedelmüket. Idővel egyre inkább kereskedőkké váltak, akik árut vettek és eladtak. Egy saját titkos nyelvet is kialakítottak: az ún. månsing-ot amelynek néhány szava még ma is él a svéd nyelvben.
1620 tavaszán küldöttséget indítottak a királyhoz, panaszt tenni a környező városok bánásmódjára és hogy jogot kapjanak a kereskedelem folytatására. A király ekkor felszólította őket, hogy vagy abbahagyják a kereskedést vagy alapítanak egy várost. Az új város a Torpa plébánia temploma körül épült fel, aminek a helyén ma a Caroli templom áll Boråsban. Ugyanazon év nyarán újból küldöttséget menesztettek, hogy a királynál kijárják a település várossá nyilvánítását. Mivel a király pont háztűznézőben Németországban járt, a környék házalói 1621. június 29-én ideiglenesen megkapták a kért városi jogokat. Ezeket a jogokat 1622. május 25-én a király megerősítette. 1624-ben a jogokat kiterjesztették úgy, hogy a boråsiak bárhol folytathattak kereskedelmet, azzal a feltétellel, hogy az árukat Boråsban megadózták. Az új város helyét Nils Göransson Stiernsköld jelölte ki.
Egy másik oka Borås megalapításának katonai szempontból volt. Svédországnak nyugaton csak egy keskeny kijárata volt a tengerhez, a Göta folyam torkolata az Älvsborg erődítménnyel. A mai Svédország többi nyugati része akkoriban dán terület volt. Göteborg-ot ugyanabban az évben alapították, de katonai támogatásra volt szüksége. Ezért 1624-ben létrehozták az Älvsborg regimentet, amelynek a bázisa a Sjuhäradsbygden-ben volt. Ez a gyalogos kötelék, az I 15 (Infanteri 15), 1914-től 1998-ig Boråsban működött, amikor megszűnt.
Fejlődése az időben thumb|Borås Fonóda a Viskan partján, tervezte Lars Kellman 1914-ben. A felvétel 1944-ben készült a Caroli templom tornyából.
Boråsban 4 tűzvész pusztított, 1681-ben, 1727-ben, 1822-ben és 1827-ben. A Caroli templomot 1669-ben avatták fel és ez Borås legrégibb épülete. Átvészelte mind a négy tűzvészt kisebb-nagyobb sérülésekkel, amiket sikerült mindig helyrehozni. A kezdetben a város erős fejlődésnek indult és az 1700-as évek közepe táján a lakosság száma elérte a 2 000 főt. A textilárukon kívül még kereskedtek kovácsoltvas termékekkel mint ollók, szegek, patkók, varrótűk és hasonló fontos ágak termékeivel. Az 1700-as évek második felében a körülmények megromlottak, mivel konkurensek tűntek fel mint például Ulricehamn. A város monopolja megszűnt és néhány kézművesség, pl. kelmefestés, ellenére a fejlődése az 1700-as évek végére lelassul.
Borås újkori fejlődése az 1800-as évek közepén indult be amikor is több gyapjúfonodát alapítottak. A századforduló körül újabb textilgyárak létesültek. A vasút elterjedése szintén jó hatással volt a fejlődésre. A lakosság száma 3 000-ről (1860), a század végéig 15 000-re nő. Borås ebben az időben Svédország leggyorsabban fejlődő városai közé tartozik és a 32. helyről a 12. helyre kerül a lakosság számát véve alapul.
Ez a gyors fejlődés folytatódott az 1900-as évek közepéig és 1950-ben a 9. helyen találjuk. Borås volt az ország legfontosabb textilvárosa és az 1970-80-as években bekövetkezett ”textil krízis” keményen sújtotta a várost. A háború utáni időszakban az egyoldalú textilipart kezdi egy változatosabb ipar helyettesíteni. Boråst az 1900-as évek második felében egyre inkább a megyeszékhelyi szerepe jellemzi és a lakosság növekedése viszonylag alacsony volt.
Közigazgatási hovatartozás Borås település 1622-ben kivált Torpa plébániából és megalapította Borås városát. A várost újjá szervezték városközséggé, az 1862-es községi reformmal, és a település egy része a Torpa községbe nyúlt be. 1922-ben Torpa beleolvadt Borås városba és így Borås település egy kisebb részét képezte a városközségnek. Borås város 1971-ben beolvadt Borås községbe és azóta a község székhelye.
A város 1971-ig a Borås városi bíróság hatáskörébe tartozott és azóta a Blekinge kerületi bíróság az illetékes. Borås 1622 előtt és időközönként 1911 előtt a Torpa plébániához tartozott, Skara egyházmegyében. A város 1622-től Borås egyházközösséghez tartozott, amit 1939 felosztottak Borås Caroli és Borås Gustav Adolfs egyházközösségekre. Egy kisebb része a településnek a Brämhult egyházközösséghez tartozik.
Népesség A település népességének változása:
A település
Városrészek
Városközpont, 14 500 fő City Lugnet Norrmalm Bergdalen Salängen Villastaden Östermalm
Nyugati rész, 11 000 fő Norrby Parkstaden Byttorp Tullen Hestra Ekås Ramnaslätt Viared Lundaskog
Délnyugati rész, 9 900 fő Göta Regementet (I15) Druvefors Kristineberg Dammsvedjan Hedvigsborg
Északi rész, 8 200 fő Alideberg Almenäs Knalleland Lundby Ryda Sjöbo Skogsryd Tosseryd
Délkeleti rész, 10 700 fő Trandared Hulta Bergsäter Brotorp
Északkeleti rész, 10 600 fő Hässleholmen Boda Svensgärde Sörmarken Kyllared Brämhult Hyberg
thumb|200px|jobbra|Borås tanácsház (1908-1910) Ivar Tengbom és Ernst Torulf építészek terve tükrözi az akkori időkre jellemző nemzeti romantikus stílust
thumb|200px|jobbra|Caroli templom, tipikus protestáns egyszerűséggel Templomok
A svéd egyháznak a városban 8 temploma működik.
Ezenkívül van több templom, amelyek a különböző szabadegyházakhoz tartoznak.
Néhány ismertebb templom
Brämhults kyrka Caroli kyrka, Borås (központ) Gustav Adolfs kyrka, (központ/Norrmalm) Hässleholmens kyrka Immanuelskyrkan, Borås Korskyrkan, Borås (Norrby) Ramnakyrkan
Parkok és zöldövezetek thumb|Borås víztorony, tervezte Erik Josephson 1990-ben, terméskőből kivitelezve Almåspark Anna Lindh park, felavatva 2010. május 21-én, egyszerre a Carl Fredrik Reuterswärd ajándékszobrával (Non-Violence) mint központi emlékmű. Borås djurpark (állatkert) Kvarnbergsparken Majorslunden Ramnaparken
Közlekedés thumb|200px|balra| Borås központi állomásának főbejárata (1894)
Tömegközlekedés Vasút A helyzetéből adódóan, Västergötland erdős vidékén s mégis közel úgy Göteborghoz mint Jönköpinghez, az 1800-as évek második felében Borås egy közlekedési csomópont volt. A vasúti közlekedés most is jelentős úgy teher- mint személyszállítás terén, vasútvonalakkal Göteborg, Herrljunga, Varberg, Alvesta, Växjö, Kalmar és Karlskrona felé. A vasúti közlekedést az Älvsborgsbanan, a Kust till kust-banan és a Viskadalsbanan társaságok bonyolítják le. Korábban volt egy vasúti összeköttetés Ulricehamn és Jönköping felé is. A városnak egy nagy faanyag terminálja van, a rönkök vasúti szállítására. A személyszállítást Borås és Herrljunga/Vänersborg/Uddevalla között, Borås és Varberg között valamint Borås és Göteborg között, 2012 óta a SJ Götalandståg látja el. Az SJ saját járatokat közlekedtet naponta háromszor, oda-vissza, a Göteborg-Kalmar vonalon és naponta kétszer Borås és Växjö között.
Légi közlekedés Legközelebbi menetrendszerű légi forgalmat bonyolító reptér a Göteborg-Landvetter. Borås saját repülőtere a Viared ipari zónában van amelyet a mentőszolgálat, légitaxi és a helyi repülőklubok használják.
Busz A legtöbb Sjuhärad-i buszjáratnak Borås a központja, két nagyobb csomópont van: Södra Torget és Borås Resecentrum. A városi közlekedést a Borås Lokaltrafik AB bonyolítja le a Västtrafik megbízásából. Az 1-9 vonalak városiak, 10-16 pedig szervizvonalak. A 40-49 vonalak a távolabbi elővárosokat szolgálják ki és több regionális járat megy keresztül a városon. A legismertebb a 100-as vonal amely a Göteborg-Borås-Ulricehamn vonalon közlekedik a 27-es és 40-es főúton. Ingázókat Borås és Göteborg között 2010-től emeletes buszokkal szállítják, a csúcsidőben tízpercenként. Az 1-es vonal a legforgalmasabb és csúcsidőben nehéz ülőhelyet kapni rajta. A vonalon MAN típusú forgóvázas buszok közlekednek. A helyi szabályzatok a 15 méternél hosszabb járműveket nem engedélyezik.
Országutak A város legfontosabb útja, a 40-es főút Göteborg és Jönköping között, a városon halad keresztül. Az út kereszteződései, nyugatról keletre, a következők: Nabbamotet, Viaredsmotet, Tullamotet, Brodalsmotet, Annelundsmotet (Nyugat-Svédország legforgalmasabbja), Hultamotet, Brämhultsmotet, Kyllaredsmotet, Dalsjöforsmotet és Rångedalamotet. Itt ágazik le a 27-es út Karlskrona felé miután Göteborgtól idáig közös volt a 40-es úttal. A 41-es út Varberg felé Borås déli, míg a 41-út Trollhättan felé az északi részén megy keresztül. A másik fontos közlekedési vonala a Söderleden-Arlagatan-Kungsgatan (népszerűen Kungsleden) amelyik észak-déli irányban szeli át a várost.
Kereskedelem és ipar A központban főleg kis üzletek vannak, miközben a nagyobbak a Knalleland bevásárlóközpontban tömörülnek. A város nyugati részében található a City Gross szupermarket.
Textil és postai rendelések városa A város sokáig a textil- és ruhaiparáról volt ismert. Annak ellenére, hogy ma a ruhák nagy részét importálják Svédországba, a textilipar még mindig képviselve van a városban, főleg formatervező és forgalmazó cégek formájában. Az első csomagküldő szolgálati áruházat 1909-ben alapította Marks J Emanuelsson. A háború után Borås gyors fejlődének indult a textiliparának köszönhetően, az Algots céggel az élén. Ugyanakkor újabb csomagküldő szolgálatok létesültek, Rowells (1945), Ellos (1947), Haléns (1949) és Josefssons (1956). A legújabb csomagküldő szolgálati áruházak a Hobbex (1961) és a NetOnNet (1999). Az 1970-es évek textilipari krízise sok cég megszűnéséhez vezetett, köztük az Algots is. A még meglévőek a gyártást nagy részben áthelyezték külföldre. A Gina Tricot székhelye Boråsban van, Skandinávia leggyorsabban fejlődő divatlánca volt a 2000-es években, s a cég a hangsúlyt a saját tervezésű gyűjteményeire fekteti. Már régóta a városban működik a Textil-főiskola.
Ipar és foglalkoztatottság 2010-ben, az újonnan indult vállalatok száma 682 volt. A városban összesen 11450 cég működik. Néhány közülük: Anstalten Borås (börtön) Borås Lokaltrafik (helyi közlekedés) Brämhults Juice Citysälj Comfort Hotel Ellos (csomagküldés szolgáltató) Ericsson (távközlési vállalat) Ernst & Young Företagarna Gina Tricot (divatház) Haléns (csomagküldés szolgáltató) Handelsbanken H&M Online (online áruház) NetOnNet (online áruház) Nicotext Nilsson CRWTH Oscar Jacobson Prognosia PwC Redpink (divatház) Scandic Plaza (szálloda) SEB (bank) SP Sveriges Tekniska Forskningsinstitut (Svéd Műszaki Kutatóintézet) Svea (ruházati cikkek) Swedac (Műszaki Ellenőrzési és Akkreditációs Igazgatóság) Swedbank Sjuhärad Volvo Bussar
Oktatás Gimnáziumok Az egész Sjuhäradsbygden régióból járnak diákok város gimnáziumaiba. Borås Praktiska Gymnasium Sven Eriksonsgymnasiet Bäckängsgymnasiet Viskastrandsgymnasiet