Sponer Andor (Nagylomnic, 1843. február 6. – Nagylomnic, 1917. november 22.) jogi doktor, megyei árvaszéki elnök, országgyűlési képviselő.
Élete
A gimnáziumi tanfolyamot Késmárkon 1860-ban befejezvén, 1865-ig Pesten az egyetemen jogi és bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott és 1865. júliusban jog- és államtudományi doktori oklevelet nyert; ekkor joggyakorlatot folytatott a királyi táblánál és ügyvédi irodában. 1867. májusban Szepes megye törvényszéki jegyzőjévé választották és 1870 végéig Lőcsén hivataloskodott. 1871-ben lemondott hivataláról és április 24-én nőül vette Görgey Idát, Görgey Kornél altábornagy leányát. Azon időtől fogva 1878-ig nagylomnici birtokának kezelésével, de eközben mint a megye tiszteletbeli főjegyzője, később evangélikus esperességi felügyelő és kataszteri járásbirósági elnök sat., a közügyekkel is sűrűn foglalkozott. 1878. márciusban a késmárki kerület országgyűlési képviselővé választotta, s ezen kerületet képviselte 1883. december haváig, midőn egyhangúlag Szepes megye árvaszéki elnökévé választatott, ekkor mandátumáról lemondott. Hivatalát három és fél évig viselte, midőn az 1887. évi általános választások alkalmával egyhangúlag a szepesszombati kerület szabadelvűpárti képviselőjévé választotta.
A napilapokban közlött közgazdasági cikkein kívül, (a Pester Lloydban 1877. májusban r. r. jegy alatt megjelent cikktől kezdve) francia és angol költők műveiből fordított magyarra, így a Hölgyfutárban (1860-63. Byron, Thomas Moore, Goethe, Beranger, Heine, Geibel, Uhland, Victor Hugo), a Nővilágban, Nefelejtsben sat., a Pesti Naplóban (1889. 355. sz. a Byron, Ineshez, Childe Heroldjából), a Budap. Szemlében (1888-89., 1891. Byron, Heine, A mór király); úgyszintén magyar költőkből sokat fordított németre.
Művei
Dichtungen von Johann Arany. Aus dem Ungarischen übertragen, Leipzig, 1880. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny IV.) Die Tragödie des Meschen. Dramatisches gedicht von Emerich von Madách. Uo. 1891. (Szerző életrajzával. 2. kiadás. Uo. 1899.) Alexander Petőfi's ausgewählte Gedichte. Aus dem Ungarischen übersetzt und mit Anmerkungen verseben. Uo. 1895. Mikszáth, Erzählungen. Aus dem Ungarischen. Uo. (1897. Meyer's Volksbücher 1187., 1188.). Gesammelte Schriften von Koloman Mikszáth. Autorisirte Übersetzung aus dem Ungarischen. I. Serie in 6 Bänden. Uo. 1899. (I. Das Gespenst in Lubló, III. Die Kavaliere, IV. Frühlingstriebe und andere Geschichten). Mikszáth, Des Feldzeugmeisters Tod, Servus Vetter Paul! Zwei Novellen. Aus d. Ung. Uo. (1902. Meyer's Volksbücher 1310.) Heine Henrik válogatott költeményei. Németből ford. 2. bőv. kiadás. Bpest, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz., Egyet. Philol. Közlöny).
Források
További információk
Új Országgyűlési Almanach 1887–1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888. Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Kakaslomniciak Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)