bélyegkép|jobbra|200 px|Magnard, Guy Ropartz és Eugène Ysaÿe társaságában a Nancy Konzervatóriumban 1911-ben bélyegkép|jobbra|200 px|A zeneszerző baroni házának romjai. 1914-ben a német megszállók rombolták le.
Lucien Denis Gabriel Albéric Magnard (Párizs, 1865. június 9. – Baron, 1914. szeptember 3.) francia késő romantikus zeneszerző. A „francia Brucknernek” is nevezik, bár kettejük zenéje számos ponton különbözik. 1914-ben nem adta meg magát a német megszállóknak, ezért megölték és házát lerombolták. Tettéért hazájában nemzeti hős lett.
Élete
Albéric Magnard 1865. június 9-én született Párizsban egy jómódú család gyermekeként. Édesapja François Magnard író, újságíró, a tekintélyes Le Figaro című napilap főszerkesztője volt. Albéric visszautasította a család anyagi támogatását, mert nem akart a „Figaro fia” lenni, ezért kizárólag önerőből, tehetségére alapozva végezte el zenei tanulmányait. A katonai szolgálatot és a jogi diploma megszerzését követően lett a Párizsi Konzervatórium növendéke, ahol az ellenpontot Théodore Dubois-tól tanulta. Beiratkozott Jules Massenet osztályába, itt találkozott Vincent d’Indy-vel, akitől négy éven át hangszerelést tanult. Első két szimfóniáját az ő mentorsága alatt írta. Az első szimfóniáját D'Indy-nek ajánlotta. A két férfi mindvégig tiszteletben tartotta a másik munkásságát, politikai szembenállásuk ellenére is.
François Magnard, bár tiszteletben tartotta fia kérését, hogy önállóan kíván boldogulni, igyekezett támogatni a karrierjét, hogy lehetőséget biztosított a Le Figaro hasábjain a róla szóló cikkeknek, kritikáknak. Édesapja 1894-ben bekövetkezett halála után a hála és a bosszúság vegyes érzései nehezítették a gyászt. Ekkor komponálta a Gyászindulót (Chant funèbre).
1896. február 15-én vette feleségül Julie Maria Crétont, akitől két leánya született, Ève (1901-1980) és Ondine (1904-?). A feleségéhez írta Vénusz-himnusz (Hymne à Vénus) című művét. Ez idő tájt vállalta el, hogy ellenpontot tanítson a Schola Cantorumban, melyet Vincent d’Indy és Charles Bordes alapított 1894-ben.
Egy ideig a Nancy Konzervatóriumban tanított, ahol barátja, a zeneszerző és karmester Guy Ropartz, valamint a hegedűművész, karmester és zeneszerző Eugène Ysaÿe is dolgozott.
1914-ben az első világháború kezdetén feleségét és gyermekeit egy biztonságos helyre küldte, de ő maga otthon maradt, hogy őrizze a család birtokát a „Manoir de Fontaines”-t (Szökőkút-major). Amikor a német katonák megpróbálták elfoglalni a majort, Magnard tüzet nyitott a katonákra és megölte az egyiküket. A német katonák viszonozták a tüzet és felgyújtották az épületet. Sokan az feltételezik, hogy a zeneszerző a tűz miatt vesztette életét, de a maradványait nem találták meg az épület romjai közt. Magnard kiadatlan művei, köztük két operájának a Yolande-nak és a Guercœur-nek a zenekari szvit változata is, megsemmisültek a lángokban.
Emlékezete
A párizsi Passyi temetőben a hazáért hősi halált haltak közt emlékművet állítottak Magnardnak is. 1927-ben Párizs 16. kerületében a Richard Wagnerről elnevezett utcát átkeresztelték Albéric Magnard utcára.
Munkássága
Magnard tragikusan rövid pályafutása alatt három operát, négy szimfóniát és néhány egyéb jelentős zenekari művet komponált. A művei jelentős részét saját költségén adta ki. 22 művét látta el opus számmal, további néhány műve ismeretes.
Munkássága visszatükrözi politikai nézeteit is. A negyedik szimfóniáját egy feminista szervezetnek dedikálta. Kiállt Alfred Dreyfus mellett, az ő igazságszolgáltatás általi meghurcolását kritizálva írta Az Igazság himnuszát (Hymne à la Justice).
Művei
Opus Mű címe Eredeti címe Műfaj Hangsor Szöveg Keletkezés Bemutató Megjegyzés 1 Három zongoradarab Trois pièces pour piano zongoraszóló 2 Zenekari szvit régi stílusban Suite d’orchestre dans le style ancien zenekari szvit öt tételben G-moll 1888-1889 1890 Tételek:1. Française2. Sarabande3. Gavotte4. Menuet5. Gigue 3 Hat szimfonikus költemény énekhangra és zongorára 6 poèmes en musique szimfonikus költemény Albéric MagnardAlfred de MussetHoratiusGuy Ropartz 1887-1890 1891 Dalok:1. Á Elle2. Könyörgés (Invocation)3. A német Rajna (Le Rhin allemand)4. Noktürn (Nocturne)5. Bandusia forrásához (Ad fontem Bandusiæ)6. A költő (Au Poète) 4 1. szimfónia Symphonie nº 1 szimfónia C-moll 1889-1890 1893. márciusAngers 5 Yolande Yolande opera egy felvonásban Albéric Magnard 1888-1891 1892. december 27. Théâtre de la Monnaie, Párizs 6 2. szimfónia Symphonie nº 2 szimfónia E-dúr 1892-1896 1896. február 16.Nancyvez. Guy Ropartz 7 Séták, hét zongoradarab Promenades zongoraszóló 1893 1894 Darabok:1. Envoi2. Bois de Boulogne3. Villebon4. Saint-Cloud5. Saint-Germain6. Trianon7. Rambouillet 8 Kvintett zongorára, fuvolára, oboára, klarinétra és fagottra Quintette pour flute, clarinette, haubois, basson et piano kamarazene D-moll 1894 9 Gyászinduló Chant funèbre zenekari darab 1894-1895 10 Nyitány Ouverture zenekari darab 1895 1895. május 14.Párizsvez. Albéric Magnard 11 3. szimfónia Symphonie nº 3 szimfónia B-moll 1895-1896 1899. május 14.Párizs 12 Guercoeur Guercoeur opera három felvonásban Albéric Magnard 1897-1900 1931. április 23.Garnier Operaház, Párizs 13 Szonáta hegedűre és zongorára Sonate pour violon et piano szonáta G-dúr 1901 14 Az Igazság himnusza Hymne à la Justice zenekari darab H-moll 1901-1902 1903. január 4.Nancyvez. Guy Ropartz 15 Négy szimfonikus költemény baritonra és zongorára Quatre poèmes en musique szimfonikus költemény 1902 16 Vonósnégyes Quatuor à cordes kamarazene E-moll 1902-1903 1904 17 Vénusz-himnusz Hymne à Vénus zenekari darab 18 Trio zongorára, hegedűre és csellóra Trio pour violon, violoncelle et piano kamarazene F-moll 1904-1905 1906. január 19. 19 Bérénice Bérénice opera három felvonásban Albéric MagnardJean-Baptiste Racine tragédiája nyomán 1905-1909 1911. december 15.Salle Favart, Párizs 20 Szonáta csellóra és zongorára Sonate pour violoncelle et piano szonáta A-dúr 1908-1910 1911. február 25. 21 4. szimfónia Symphonie nº 4 szimfónia Cisz-moll 1913 1914. május 16.vez. Rhené-Baton 22 Tizenkét szimfonikus költemény Douze poèmes en musique szimfonikus költemény – Isten az én reménységem En Dieu mon esperance – Henriette À Henriette
Kották
Fordítás
Források
Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Francia operaszerzők Kategória:Romantikus zeneszerzők Kategória:1865-ben született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek