Wagner János (Temeskeresztes, 1870. április 20. – Budapest, 1955. május 23.) tanár, botanikus.
Élete 23 évesen szerzett intézeti tanári képesítést, majd Csáktornyán, Kiskunfélegyházán és Aradon is tanított. 1911-ben a magyar fővárosban igazgató, 3 év múlva szakfelügyelő lett, később főigazgató. 1928-ban nyugdíjba vonult. Magyarország és a Balkán növényvilágát tanulmányozta, monográfiát írt a Centaurea-fajokról és a hársakról. Munkái számos lapban megjelentek, elsősorban a Magyar Botanikai Lapban. Növények is viselik nevét.
Általa leírt növény pl. Ardisiandra wettsteinii , a buzérféle Hoffmannia robusta , a kutyatejek közé tartozó Euphorbia wimmeriana .
Fő művei Magyarország virágos növényei (Bp., 1903); (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat) A kis kertész (Bp., 1906); Magyarország gyógynövényei (saját színes festményeivel, Bp., 1908); A kis tudósok (Bp., 1909); A magyarországi Centaureák ismertetése (Bp., 1910); Die Vegetation der ärarischen Sandpusta Deliblat, (Selmecbánya, 1914); Hársfatanulmányok (Magy. Botan. L. 1925 – 1934); Magyarország hársai (Kertészeti Közl. 1941 – 1945); Fünfzehnjährige Beobachtungen an ungarischen Pulsatillen (Acta Botan. Szeged, 1942).
Jegyzetek
További információk Kárpáti Zoltán: W. J. emlékezete (bibliográfiával, Botan. Közl. 1961. 59. sz.) Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1955-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar botanikai szakírók