Kašić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Fekvése Šibenik központjától légvonalban 23, közúton 32 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re északra Dalmácia középső részén fekszik. Közigazgatásilag Pirovachoz tartozik.
Története Területe már a kora középkorban lakott volt, ezt bizonyítja a Pirovac és Kašić között feltárt 5. – 6. századi ókeresztény templom maradványa. Ismeretlen eredetű pogány halomsír is található itt, melynek eredetét eddig még nem sikerült igazolni. Maga Kašić település már a középkorban is létezett, a török hódításig önálló plébániája is volt.Franjevci-split – Banjevci, povijest župe A falu felett álló középkori várat a horvát Kasega nemzetség építtette, melynek nemzetségi központja a Smiličić melletti Kašićon volt. Mindkét Kašić erről a nemzetségről kapta a nevét is. Kašić várát azonban később elveszítették és királyi birtok lett. Ezt követően IV. László magyar király 1273-ban a II. Ottokár cseh király elleni harcokban és különösen a Győr alatti csatában tett szolgálataiért a Glamočan családnak adta. 1392-ben Vukšić várában bírósági per volt a kašićiak és Milota Nešustović földjei közötti birtokhatár kérdésében, melynek irataiban több, Kašićon birtokos nemesi családot is említenek. Így a perben érintettek voltak a Karinjanok, Kukarok, Virevićek, az otresi Pavičićok, a polačai Satobrićok és a Šubićok is. 1513-ban a kašićiak új templomot és néhány tuščici földet adományoztak a sustipanaci ferenceseknek, hogy a lelki üdvükért imádkozzanak. 1524. április 10-én néhány kašići polgár a zárai Szent János kolostorba hozta megőrzésre a kašići Szent János templom megmaradt tárgyait, melyeket kimenekítettek amikor a török felégette a falut és templomát. 1537-ben Velim és Vrána elestével Kašić is török uralom alá került. A 17. század végén foglalták vissza a velencei hadak. Ezután a skradini plébániához tartozott, majd a velimi plébánia alapításakor hozzá csatolták. A skradini püspökség összeírásában Kašićot nem említik a lakott települések között, valószínűleg a 18. század második feléig teljesen lakatlan volt és csak 1770 körül telepítették be újra. 1718-ban újraalapították a banjevci plébániát, melynek a része lett és azóta is hozzá tartozik. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 85, 1910-ben 180 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 126 fő volt, akik a banjevci plébániához tartoztak.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 85 77 66 180 0 260 187 201 243 219 182 144 122 126 (1857-ben, 1869-ben és 1921-ben Kašić Banjevački néven lakosságát Banjevcihez számították.)
Nevezetességei A település feletti magaslaton találhatók Kašić várának romjai. Építője valószínűleg a falu névadója a Kasega nemzetség volt. Ezután királyi vár, majd IV. László király 1273-ban a Glamočan családnak adta. 1537-ben elfoglalta a török. A 17. század végén foglalták vissza a velencei hadak. A török kiűzése után a határ menti védelmi rendszer része volt. Őrsége tűzjelekkel adott hírt az ellenség észleléséről, melyet várról várra továbbítottak. Később jelentőségét vesztve elhagyták, azóta rom. Maradványaiból a hengeres torony falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Pirovac és Kašić között egy feltárt 5.– 6. századi ókeresztény templom maradványa található.
További információk Pirovac község hivatalos oldala Pirovac turisztikai irodájának honlapja A spliti ferences rendtartomány honlapja Kašić látképe
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Šibenik-Knin megye települései