A Söprik a pápai utcát népies dal (magyar nóta). Mára már magyar népdallá folklorizálódott.
Feldolgozás: Szerző Mire Mű Farkas Ferenc ének, zongora 50 csárdás, 23. kotta
Története A dallamát Szerdahelyi József írta. Először 1837. augusztus 28-án hangzott el a Népszínházban a Tündérkastély (Tündérlak) c. népszínműben, más szöveggel.
A dal szövege több hasonló szövegű, különböző dallamstílusú népdalok szövegéből származik. Dunántúlon pl. Söprik a karádi utcát, Szedik a magyar katonát a bukoviniki székelyeknél Söprik a hadiki utcát, Maséroznak a katonák szövegű népdalt énekeltek más-más dallammal.
A jelenlegi szöveg az 1848-as szabadságharcban a pápai nemzetőrök bevonulása alatt alakult ki. Az egy hétig tartó gyülekezés végére az összes nemzetőr énekelte a dalt, ami a szabadságharcban másutt is igen népszerűvé vált, melyhez hozzájárult az is, hogy több szerző felhasználta a dalt frissen írt katonaindulókban.Müller József: Toborzó induló, Ulrich Károly: Nemzetőrinduló. Honvédek és más szemtanúk visszaemlékezései szerint Damjanich tábornok kedvenc dala volt.
A szabadságharc leverése után Bartay Ede dolgozta fel 50 népies csárdás c. művében 1850 körül, majd 1853-ban Szigligeti Ede Cigány c. népszínművében. Egy 1850–60 közötti Dalfüzér című kottás dalgyűjteményben már szerepel egy Söprik a pápai utcát kezdetű versszak is. Almási Sámuel gyűjteményében Harsognak a réztrombiták szöveggel található a dallam, amit később többen is átvettek tőle.
Kotta és dallam
Söprik a pápai utcát, masíroznak a katonák, tizenhat esztendős barna kislány sétál a regiment után. Kérdi tőle a kapitány: Hová, hová, barna kislány? Mért kérdezi tőlem a kapitány? Megyek a szeretőm után.
Jegyzetek
Források
Felvételek
Kapcsolódó lapok magyar nóta
Kategória:Magyar népies dalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok