A (szó szerint: Fácántoll-kalpagos mester) ókori kínai, ismeretlen szerzőjű filozófiai jellegű mű, amely feltehetően a Hadakozó fejedelemségek idején íródott.

Szerzősége, keletkezési kora A mű címe legkorábban a Han-dinasztia hivatalos történeti művének bibliográfiájában, a ben bukkan fel, ahol egy -fejedelemségbeli ember ( 楚人) műveként hivatkoznak rá, aki „mélyen a hegyek között élt és fácánból (fácántollból?) készült kalpagot viselt”. A feltételezett szerzőt ezen jellegzetességéről nevezték el, akiről – az ókori kínai filozófiai művek esetében nem szokatlan módon – maga a mű is kapta a címét. A filológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a mű csakugyan több, az egykori -fejedelemségben létezett tisztségnevet tartalmaz. A Fácántoll kalpagos mesterről tudni lehet továbbá, hogy -fejedelemség híres hadvezérének, Pang Nuannak (庞煖 / 龐煖) a tanítómestere volt, aki az i. e. 3. században élt.

A Tang-dinasztia idején élt költő, irodalmár, úgy vélte, hogy a csupán egy kései kompiláció. Rá hivatkozva a történelem során sokan hamisítványnak tartották. Való igaz, hogy a műnek máig nem került elő egyetlen, az ókorban íródott változata, még töredékes formában sem, de a modern szövegtani vizsgálatok alapján nem lehet kizárni, hogy valamilyen változata már a Han-kor elején, az i. e. 2–1. században is létezhetett.

Tartalma, szerkezete A a bibliográfiája szerint taoista mű, más helyen viszont hadtudományos műként hivatkozik rá. A ma ismert szöveg csakugyan több filozófiai iskola gondolatiságából merít. A taoizmushoz kapcsolódóan megjelennek benne a Huang-Lao taoizmus tételei, a és az öt elem gondolata, ugyanakkor legista szellemben megfogalmazott részek is találhatók, és több hadászati, stratégia kérdést is boncolgat. Épp ezért az eklektikus vagy vegyes jellegű filozófiai ( 雜家) művek közé szokás sorolni.

A legkorábbi változata csak a -dinasztia idejéből származik, és egy 3 tekercsbe () osztott, 19 fejezetből álló mű. A későbbi korokból ismert egy 16 fejezetes változata is.

Fordítása A műnek még részleteiben sem létezik magyar nyelvű fordítása. A könyvet teljes terjedelmében Carine Defoort fordította le angolra, amely 1997-ben jelent meg. Marnix Wells 2013-ban egy újabb angol nyelvű fordítást jelentetett meg.

Hivatkozások Megjegyzések

Jegyzetek

Irodalom Carine Defoort. The Pheasant Cap Master: a Rhetorical Reading. Albany: State University of New York Press. 1997. (李學勤). (鶴冠子). In: (中國大百科全書), (中國歷史), vol. 1, p. 362. /: , 1992. (李學勤) – (呂文鬰). (四庫大辭典), vol. 2, p. 1876. : . 1996 R. P. Peerenboom. Heguanzi and Huang-Lao Thought. In: Early China, vol. 16, pp 169–186. Marnix Wells. The Pheasant Cap Master and the End of History: Linking Religion to Philosophy in Early China. Three Pines Press.

További információ

Heguanzi 鶡冠子 "Master Pheasant Cap" – China Knowledge.

Kategória:Ókori kínai filozófiai szövegek