Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred

thumb|Gróf Hadik András

Az 3. "Hadik" Huszárezred a Habsburg Birodalom haderejének részét képező lovasságnak volt a huszárezrede. Az 1867-es Kiegyezést követően az úgynevezett Közös Hadsereg egysége volt, mely katonai alakulatként tevékenykedett az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig.

Az ezredet 1702-ben Forgách Huszárezred néven állították fel. Ebből az alakulatból alakult ki a későbbi Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred. Az ezred 1769-ben kapta az össz lovasságra vonatkozó 32. Lovassági Ezred megnevezést, de egészen 1798-ig az ezredtulajdonos nevén hívták az ezredet, akinek ekkor már nem feltétlen kellett a parancsnoknak is lennie.

Az 1798-as rendszer bevezetésével hivatalosan csak a sorszámot lehetett használni, de a gyakorlatban vegyesen használták a sorszámot az ezredtulajdonosi névvel történő megnevezést is.

1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 3. Huszárezred néven szolgált. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be szívesen ezt a parancsot és továbbra is "Hadik-Huszárezrednek" titulálták az ezredet.

Története

A huszárezredet 1702. február 28-án alapította I. Lipót császár engedélyével Forgách Simon tábornok. Hadkiegészítési körzetének Győr vármegye, Komárom vármegye, Esztergom vármegye és Veszprém vármegye területét jelölték ki.

1705-ben a "Forgách Huszárezredet" a megszüntetett Gombos, Czungenberg (Czonkabeg) és Loósy huszárezredek legénységével töltötték fel.

1748-ban az ezredet a "Trips-Huszárezred" egy svadronjával megerősítették. 1768-ban egy újabb svadront rendeltek az ezredhez, ami az akkor megszüntetett Eszterházy Imre Huszárezred svadronja volt. 1769-ben az összlovassági 32-es számot kapta. 1775-ben az ezred átvette a megszüntetett Wurmser Huszárezred őrnagyi osztályát. 1798-ban egy osztályát át kellett adni az akkor felállított 7. Jászkun Huszárezrednek. 1849-ben az 1848-as forradalom és szabadságharcot követően az ezredet a sziléziai Troppauban újjászervezték. 1860-ban a 4. osztály a 2. Önkéntes Huszárezrednek átadásra került teljes legénységgel.

Hadkiegészítő körzetek Az ezredet a következő területekről egészítették ki: 1781-1830 Sopron 1853-1857 Nagyvárad és Szeged 1857-1867 Nagyvárad és Arad 1867-1878 Szeged és Szolnok 1878-1888 Nagybecskerek 1883-1889 Temesvár

Békehelyőrségek I. II. III. 1714–1716 svadrononként szétosztva Veszprém vármegye 1718 svadrononként szétosztva egész Magyarországon 1733–1734 svadrononként szétosztva Szilézia 1735 svadrononként szétosztva Lombardia 1736–1737 svadrononként szétosztva Bánát 1739 Temesvár 1740–1741 Pest 1748 Szatmárnémeti 1751 Nagyenyed 1752 Fogaras 1754–1756 Tokaj 1763 Troppau és Bielitz 1768 Sárospatak 1772 Lemberg 1774 Tarnów és Bochnia 1777–1778 Szucsáva 1779 Wagstadt 1785 Reichstadt 1790 Gabel 1792 Pardubitz 1798 Sigmaringen, majd Csehország 1801 Mór 1804–1805 Radkersburg 1806 Troppau, majd Gabel 1807 Jitschin 1808–1809 Troppau 1810 Sárospatak 1812–1813 Christianopol 1814–1815 Troppau 1820 Vicenza 1824 Bécs 1825 Lovasberény 1826 Mór 1832 Kecskemét 1836 Gyöngyös 1842 Sárospatak 1849 Troppau 1851–1859 Brzezany 1859–1860 Graz 1868 Brandeis 1871 Medgyes 1876 Nagyszeben 1891 Fehértemplom 1892 Temesvár 1894 Arad 1904 Gródek Jagiellonski 1911 Przemyśl 1912 Törzs és két század Sopron / I. Huszárosztály / 1. Század + 2. Század. Nezsider / II. Huszárosztály Szentgyörgy

Ezred tulajdonos 1702 Gróf gímesi és gácsi gróf Forgách Simon tábornagy (Forgách Huszárezred) 1768 Herceg Eszterházy Imre lovassági tábornok (Eszterházy Huszárezred) 1704 Lehoczky Márton tábornagy (Lehoczky Huszárezred) 1792–1794 betöltetlen (Pardubitz Huszárezred) 1712 Báró Babocsay Pál tábornagy (Babocsay Huszárezred) 1714 Ferdinand Carl d´Éste főherceg tábornagy (d'Éste Huszárezred) 1727 Báró Dessewffy István altábornagy (Dessewffy Huszárezred) 1742 Báró majd 1749-től gróf Festetics József tábornagy (Tolnai Huszárezred) 1757 Gróf Széchenyi Antal tábornagy (Széchenyi Huszárezred) 1767 Báró Ujházy Ferenc Ferdinánd vezérőrnagy (Ujházy Huszárezred) 1798 Habsburg-Estei Ferdinánd főherceg (1848-ban 3. Ferdinánd-huszárezred) 1850 Károly Tivadar bajor királyi herceg (1866-ban lemondott az ezred tulajdonosi címéről) 1866 Franz Folliot de Crenneville altábornagy 1876–1900 Herceg Thurn und Taxis Imre lovassági tábornok,

Ezred-parancsnokok I. II. III. 1702 Gróf Forgách Simon ezredes, mint ezred tulajdonos 1703 Gróf Csáky Tamás alezredes 1704 Lehoczky Márton ezredes, mint ezred tulajdonos 1711 Babócsay Pál alezredes 1712 Babócsay Pál ezredes, mint ezred tulajdonos 1721 Báró Dessewffy István ezredes 1723 Franchicz Péter alezredes-ezredes 1732 Pestvármegyey alezredes 1733 báró Festetics József alezredes-ezredes 1739 Gróüf dénesfalvai Cziráky László ezredes 1742 Gróf Teleky Sámuel ezredes 1747 Franz Schreger ezredes 1754 Báró Luszinsky György ezredes 1756 Carl Wilhelm Nauendorf ezredes 1757 Báró Vécsey István ezredes 1759 Báró Franz von Petrowsky ezredes 1763 Gróf Batthyány Fülöp ezredes 1773 Báró miháldi Splényi Mihály ezredes 1779 Pallásty József ezredes 1784 Gróf Keglevich István ezredes 1790 Dévay Pál ezredes 1797 Franz Freiherr von Löpper ezredes 1801 Andrássy János ezredes 1804 Báró hajnácskői Vécsey Péter ezredes 1809 Herceg Ferdinand zu Sachsen-Coburg ezredes 1810 Báró Wesselényi István ezredes 1813 Báró Gosztonyi József ezredes 1820 Herceg Carl Auersperg ezredes 1831 Johann von Zahn ezredes 1836 Carl Otto ezredes 1844 Leopold Graf Kolowrat-Krakowsky ezredes 1849 Adolph Schönberger ezredes 1851 Johann Freiherr Jósika von Branyicska ezredes 1858 Heinrich Rupprecht von Virtsolog ezredes 1863 Julius Gradwohl ezredes 1868 Johann Graf Attems ezredes 1873 Eugen von Mehlem alezredes 1873 Arthur Graf Lichtenberg-Mordaxt-Schneeberg ezredes 1878 Galántai Galgóczy Tivadar alezredes-ezredes 1884 Otto Ritter Görger von St. Jörgen ezredes 1890 Ludwig Maxon de Róvid alezredes-ezredes 1891 Joseph Gaudernak ezredes 1895 Kaffka Ignác alezredes-ezredes 1903 Peter Arnold ezredes 1904 Lázár Frigyes ezredes 1905 Peter Arnold ezredes 1909 Johann Ostermuth ezredes 1913 Friedrich Edler von Kirsch alezredes-ezredes

Hadműveletek Spanyol örökösödési háború 1702-ben az ezred egészen a Rajna folyóig nyomult előre, és Landau megszállásában részt vett. 1703-ban biztosítási és járőrözési műveletekben vett részt. 1704 Harcok Baden tartományban, illetve Felső-Pfalzban. 1705 Harcok Bajorországban, és a sendlingi csatában aló részvétel. 1706 Aidenbachi csata. 1707 Freiburg és Landau megszállása. Járőr szolgálat a felső-rajna mentén. Csata Ellingennél Báró Babocsay Pál parancsnoksága alatt. 1708 Járőrszolgálat a Rajna mentén és Bajorországban. Harci cselekmény nem történt. 1709 Járőrszolgálat a Felső-Rajna mentén, rajtaütések Rumersheimnél. 1710/11 Járőrszolgálat a Rajna mentén és Bajorországban. Rajtaütések Erlebachnál és Lauterburgnál. 1712 A lauterburgi-vonal megtámadásában egy svadron részt vett. 1713 Landau elfoglalása és megszállása.

Velencei-osztrák-török háború 1716 Ütközet Carlowitznál és részvétel a péterváradi csatában, utána Temesvár megszállására rendelték ki. 1717 Belgrád megszállása és a dunai-híd biztosítása, A törökök üldözése, és Zwornik felderítése. 1734/35 Savoyai Jenő hadseregében való részvétel a Rajnánál. 1737 Báró Festetics József parancsnoksága alatt elfoglalták Bagna-Palánkot.

Orosz–osztrák–török háború 1738 Az ezred a fő hadsereg része volt, de harci cselekményben nem vett részt. 1739 A grockai csatában súlyos veszteségeket szenvedett az ezred, kb. 150 főt.

Osztrák örökösödési háború 1740 Részt vett a sziléziai és csehországi harcokban. Győztes csatát vívott Neuhausnál. 1741 Harcolt a tschaslaui csatában és a píseki rajtaütésben. Harcolt a pilseni csatában. Prága megszállására átvezényelték 1743 Báró Festetics József vezetésével az ezred a csehországi Eger blokádjában vett részt. 1744 Bevonulás Bajorországba, majd előrenyomulás a Rajnáig. 1745 Harcok a sziléziai Halberschwerdtnél. 1746/47 Járőrszolgálat a spanyos-németalföldön. Négy század átvezénylésre került Itáliába. 1756 Áthelyezés Csehországba.

Hétéves háború 1757-ben bevette Brandeis és részt vett a kolini csatában. Ezt követte a gothai csata. 1758 Harcok Bambergnél. 1759 Herzfeld elfoglalása. Harcok Ochsenfurtnál és Meißennél. Részvétel a maxeni csatában. 1760 Harcok Drezdánál és Kunzendorfnál. Részt vett a torgaui csatában. 1761 Járőrszolgálat Szászországban. 1762 Rajtaütés Meißenen, Pretschdorf megtámadása és a részt vett a freibergi csatában.

Bajor örökösödési háború 1778 Járőrszolgálat Sziléziában. 1779 Járőr-és biztosítási szolgálat.

Koalíciós háborúk 1792 Az ezred Csehországban állomásozott. Egy osztály Németalföldön harcolt Evrehaillem Assessenél és Cense de Vietnél. 1792 Az ezred többi osztályát és átvezényelték a Németalföldre. Harcok Champagnenál és Croix-au-Bloisnél. Az ezred egységei részt vettek a tirlemonti-, maubeugei-, templeuve-i, annapes lillei-, etreuxi-, mons-eu-pévellei- és cysoingi csatákban. Részt vett a neerwindeni csatában és Marchiennes elfoglalásában. 1793-ban a York-hadtest alá rendelték. Részt vett az absconi és vauxi csatában, ahol Löpper őrnagynagynak és osztályának sikerült nagymennyiségű ágyút lefoglalnia. Részt vett a landreciesi-, tournayi-, tourcoingi-, tongereni- és houtain-st.siméoni csatában. 1795 Járőr-és biztosítási szolgálat Mannheim erődje előtt. 1796 Járőr-és biztosítási szolgálat a Felső-Rajna vidékén. Harcok Scharmützelnél, Mündelheimnál, Appenweiernél, Oberkirchnél, Dillingennél, Neresheimnál, Friedbergnél és Biberachnál. 1797 Járőr-és biztosítási szolgálat a Felső-Rajna vidékén. Harcokra nem került sor. 1799 Harcok Ostrachnál, Stockachnál, Donaueschingennél és Alt-Breisachnál. 1800 Harcok a Felső-Rajna mentén. Harcok Breisachnál és Schliengennél, Wettenhausennél, Schwabmünchennél és Hohenlindennél. 1805 Áthelyezés Itáliába, ahol az ezred részt vett a castelvecchioi-, caldieroi-, villanovai- és san pietro-engúi csatákban. 1809-ben a németországban harcoló Osztrák Császári Hadsereg III. Hadtestje alá rendelték. Részt vett az eglofsheimi-, asperni- és a wagrami csatában.

Felszabadítási háborúk 1813-ban a csehországi hadsereg alá volt beosztva. Harcolt Drezdánál, Zeitznél,Chemnitznél, Penignél, és Liebertwolkowitznál. Részt vett a lipcsei csatában. 1814-ben a IV. Hadtest kötelékében az ezred hat százada Langresnél, Briennenál, Montereaunál, Fontaine-Guerinsnél, Arcis-sur-Aubenál és Fére-Champenoisenél harcolt. 1815 Csaták a franciaországi Dannemarienál és Belfortnál.

Risorgimento 1821-ben az ezred biztosítási műveletekben vett részt Itáliában. Egy osztály Nápoly térségében, a második pedig Piemontnál.

1848–49-es forradalom és szabadságharc 1848-1849-ben a huszárezred részt vett a császári hadsereg elleni forradalomban és szabadságharcban. 1849-ben az ezredet újjá szervezik.

Szárd–francia–osztrák háború 1859. június hónap közepén az ezred részt vett a solferinói csatában.

Porosz–osztrák–olasz háború 1866-ban Itáliában harcolt az ún. déli hadsereg állományában részt vett a custozzai csatában. Egy század Verona megszállásában vett részt.

Első világháború A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetették be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására.

Megszüntetése