Az eurázsiai nyelvcsalád egy olyan valószínűsített makronyelvcsalád, amely számos, Észak-, Nyugat- és Dél-Eurázsiában beszélt nyelvcsaládot magába foglal.
Az eurázsiai szupercsalád koncepciójának története több, mint 100 évre nyúlik vissza. A koncepciónak a Joseph Greenberg által az 1990-es években kidolgozott verziója a legismertebb. 2013-ban Mark Pagel és munkatársai statisztikai módszerekkel is alátámasztották a koncepció létjogosultságát.
Az eurázsiai nyelvcsalád ágai az egyes elméletekben különbözhetnek, általában az altaji (mongol, tunguz-mandzsu-nyelvek, török nyelvek), csukcs-kamcsatkai, eszkimó–aleut, indoeurópai, és uráli nyelvek, habár Greenberg az utóbbiak helyett a vitatott uráli-jukagir csoportosítást használja. Néha más ágakat is ide sorolnak, így a kartvél és a dravidia nyelveket is, továbbá Pagel és munkatársai javaslata alapján a szigetnyelvnek tartott nivh és etruszk, valamint Greenberg javaslata alapján a "koreai-japán-ainu" nyelveket is. Néhányan az eurázsiai nyelvcsaládot még nagyobb makrocsaládokon belül helyezik el, mint a nosztratikus nyelvcsalád; más nyelvészek viszont ezeket a makronyelvcsaládokat (a statisztikai érvek ellenére) nem fogadják el hitelesnek.
A koncepció története Az eurázsiai szupercsalád koncepciója több, mint 100 évre nyúlik vissza. 1905-ben Alfredo Trombetti javasolta a kategóriát L'unità d'origine del linguaggio, című művében, amelyben az összes beszélt nyelv közös eredete (proto-Human language) mellett érvel.Pagel et al.. (SI), p. 1
1994-ben Merritt Ruhlen a nyelvtani érveket is felhozott az eurázsiai koncepció mellett: a főnevek többes számát legtöbbször -t jellel, ...míg a kettős számot -k jellel jelölik. Ezt a nyelvtani párhuzamot Rasmus Rask fedezte fel 1818-ban az uráli, valamint az eszkimó-aleut nyelvek között, de az altaji, a nivh (giljak) és a csukcs-kamcsatkai (azaz a Greenberg által lexikai alapon az eurázsiai nyelvcsaládba sorolt) nyelvekben is megtalálható. Ruhlen szerint ezek a jellegzetességek az eurázsiai nyelvcsaládon kívül másutt nem találhatóak meg.Ruhlen
1998-ban Joseph Greenberg az ún tömeges összehasonlítás (mass comparison) módszerével - amelyet először az 1950-es években dolgozott ki afrikai nyelvek kategorizálására - dolgozta ki az eurázsiai nyelvcsalád koncepcióját is. 2000-ben érveit 2 kötetes műben (Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family) publikálta, amelyben lexikai (2. kötet) és nyelvtani (1. kötet) érveket is felhoz elmélete mellett. Az elmélet magját 72 morfológiai jellemző képezi, amelyek gyakoriak az általa vizsgált nyelvcsaládokban.Georg and Vovin, p. 335 Az elmélet számos változata közül a Greenberg-féle változat kapta a legtöbb figyelmet.
A nyelvtudomány kiritikája A mainstream nyelvészet kritikusan fogadta a javaslatot, mivel a tömeges összehasonlítás nem helyettesíti a szisztematikus hangmegfelelések, a rekonstruálható alapszókincs és a történeti‑nyelvészeti bizonyítékok meglétét.
A legtöbb szakértő szerint az eurázsiai nyelvcsalád túl nagy időmélységet feltételez (10–15 ezer év vagy több), amelyen túl a nyelvi rokonság biztonsággal már nem bizonyítható.
Összességében az eurázsiai nyelvcsalád‑hipotézis nem vált tudományos konszenzussá, és a nyelvészek többsége továbbra is erősen szkeptikus, mivel a bizonyítékok nem felelnek meg a történeti nyelvészet fentebb említett szigorú követelményeinek, így a hipotézis nem tekinthető mainstreamnek.
Jegyzetek
Hivatkozások
Greenberg, Joseph H. 1957. Essays in Linguistics. Chicago: University of Chicago Press. Greenberg, Joseph H. 2000. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Volume 1, Grammar. Stanford: Stanford University Press. Greenberg, Joseph H. 2002. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Volume 2, Lexicon. Stanford: Stanford University Press. Greenberg, Joseph H. 2005. Genetic Linguistics: Essays on Theory and Method, edited by William Croft. Oxford: Oxford University Press. Mithun, Marianne. 1999. The Languages of Native North America. Cambridge: Cambridge University Press. Morvan, Michel. 1996. Les origines linguistiques du basque. Bordeaux: University Press. Nichols, Johanna. 1992. Linguistic Diversity in Space and Time. Chicago: University of Chicago Press.
Kapcsolódó szócikkek Urál-altaji nyelvcsalád Nosztratikus nyelvcsalád
További információk "Indo-Uralic and Altaic" by Frederik Kortlandt (2006) Regions Based on Social Structure: A Reconsideration
Kategória:Nyelvcsaládok