Zihuatanejo egy város Mexikó Guerrero államának tengerpartján. 2010-ben lakossága meghaladta a 67 000 főt.
Földrajz Fekvése A város a Csendes-óceán mellett, Guerrero állam nyugati részén helyezkedik el egy öböl partján, a Déli-Sierra Madre hegyei között. A település szélső utcái már ezekre a néhány száz méter magas hegyekre kúsznak fel. Közvetlen környezetében mezőgazdasági területek és vadonnal borított részek is megtalálhatóak.
Éghajlat A város éghajlata forró, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 37 °C-os hőséget, a rekord elérte a 42 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a februári 25,2 és a júniusi 28,0 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő, sőt, a hőmérséklet 10 °C alá sem csökken. Bár a hónapok hőmérsékletében nincs sok eltérés az év során, a csapadék annál inkább egyenetlen eloszlású: az évi átlagosan 1054 mm csapadéknak több mint 90%-a a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull.
Népesség A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett: ÉvLakosság199037 328199554 537200056 853200562 376201067 408
Története A település neve a purepecsa nyelvből származik, amelyben az itzi jelentése „hegycsúcs”, a nejo jelentése pedig „sárga”, az egész névé pedig „a sárga hegy vize”.
A spanyolok megérkezése előtt az egész környező partvidéki terület a Cuitlatepan nevű tartomány részét képezte, a későbbi Zihuatanejo helyéhez legközelebb, attól kissé nyugatra, a Cihuatlán nevű város feküdt. A 15. században két népcsoport, a csumbiák és a pantékok éltek a vidéken, gazdaságuk fő alapját az ixtapai sóbányák képezték. A tenochtitlaniak a 15. század végén leigázták Cihuatlánt, és mivel annak lakói nem építettek tartós épületeket, ennek a településnek ma már romjai is alig láthatók.
A spanyolok megérkezése után kikötő épült Zihuatanejóban. 1527-ben innen indult el Álvaro de Saavedra Cerón három hajója a Fülöp-szigetek felé, amelyek végül felfedezték Új-Guinea északi partjait is. Ugyancsak jártak a kikötőben híres kalózok és hajósok is, köztük Francis Drake, William Dampier és George Anson. A spanyolok amellett, hogy elterjesztették a katolikus hitet a környék kis számú lakója között, erdőgazdálkodással és mezőgazdasággal (kakaó, gyapot, vanília és kukorica termesztésével) foglalkoztak. Zihuatanejo azonban nem növekedett nagy várossá.
A 19. századi eleji mexikói függetlenségi háború eseményei is elkerülték a vidéket, bár José María Morelos egyszer átvonult a guerrerói partokon Michoacán irányából, sőt, a kikötőt logisztikai célokra is felhasználta, de csatára nem került sor errefelé. Az 1824-es közigazgatási felosztás szerint Zihuatanejo México állam acapulcói kerületének tecpani partidójához tartozott, később a létrejövő Guerrero államhoz került, de önálló községgé csak 1953-ban alakult. 1911-ben a mexikói forradalom ide is elért, helyben a López családhoz tartozó négy testvér, Alfredo, Leonel, Héctor és Homero kezdte meg a harcot. A 20. század közepén még alig néhány százan éltek itt, de 1976-ban a kormány nagyszabású turisztikai fejlesztési tervet indított a térségben, így megindult Zihuatanejo azóta is tartó gyors növekedése.
Turizmus, látnivalók A város tengerpartjának köszönhetően népszerű üdülőhely, ahol minden turisztikailag fontos szolgáltatás elérhető. A városban parkok és szórakozóhelyek biztosítják a kikapcsolódást, valamint figyelemre méltó még a Nuestra Señora de Guadalupe-plébániatemplom és a város bejáratánál Vicente Guerrero szobra. Zihuatlanejónak múzeumai nincsenek.
Jegyzetek
Kategória:Guerrero települései Kategória:Guerrero turizmusa