Christina Nilsson, teljes nevén Countess de Casa Miranda Christina Nilsson (1843. augusztus 20. – 1921. november 20.) svéd szoprán, operaénekesnő.
A Bel canto éneklési stílus jeles képviselője volt és a viktoriánus kor másik jeles képviselőjének, Adelina Pattinak komoly vetélytársa volt. 1869-ben lett a Svéd Királyi Zeneakadémia tagja.
Élete és pályafutása Christina Nilsson Kristina Jonasdotter néven látta meg a napvilágot Sjöabol faluban, Växjö közelében Småland tartományban. Szülei (Jonas Nilsson és Cajsa-Stina Månsdotter) parasztemberek voltak. Már korai éveiben megmutatkozott énekesi tehetsége. Saját maga tanult meg hegedűn és furulyán játszani és a parasztoknak énekelt testvérével együtt vásárokban. Egy prominens közalkalmazott fedezte fel, mikor 14 évesen Ljungby piacán énekelt. Hamarosan ő vált a mecénásává, ami lehetővé tette a lány számára, hogy énekórákat vegyen. Két éven keresztül tanította Franz Berwald.
1860-ban koncerteket adott Stockholmban és Uppsalában. Négy évnyi párizsi tanulás után 1864-ben debütált az operában Violetta szerepében, Giuseppe Verdi Traviatájában a párizsi Théâtre Lyrique operaházban. Ezen sikere után Londonban, Szentpéterváron, New Yorkban és Bécsben is szerepelt. 1883. október 22-én fellépett a New York-i Metropolitan Operában, ahol Charles-François Gounod Faustjában szerepelt.
Christina Nilsson a Westminsteri apátságban kelt egybe Auguste Rouzaud francia bankárral, aki nem sokkal ezután elhunyt 1882-ben. 1887-ben hozzáment Angel Ramon Maria Vallejo y Miranda, Count de Casa Miranda-hoz, aki 1902-ben hunyt el.
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Adelaïde Leuhusen
Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1921-ben elhunyt személyek Kategória:Svéd operaénekesek Kategória:Svéd nők