A tengeri szerzetes középkori leírásokban szereplő, tengerekben élő képzeletbeli lény. A Kyranidák könyvéből:
Története thumb|A püspökhal ábrázolása a Historiae animalium-ban A tengeri szerzetesről, vagy tengeri püspökrőlA két legfurcsább legendás víziszörny: a tengeri püspök és a pap, 24.hu az első feljegyzést a 13. századból találjuk Thomas Cantimpratensis könyvében. A leírás szerint a Brit-tengerben találhatók, testük alsó része hal, a felső az emberhez hasonlít. „”Fejük olyan, mint a szerzeteseké, tetején frissen nyírott, fénylő tonzúrájuk van, fülük felett fekete kör övezi, amely arra a hajkaréjra emlékeztet, mely a szerzetes vagy a pap fején látható, csakhogy ez a szőrzet dúsan szétmered.” Természetük gonosz: játékosnak mutatják magukat, becsalogatják az embert a vízbe, majd ott felfalják.Thomas Cantimpratensis: A tengeri szörnyek, magyar-irodalom.elte.hu Rajzát Conrad Gessner svájci természettudós és bibliográfus könyvében, a Historiae animalium-ban tette közzé.Conrad Gessner: Historia Animalium , ceb.nlm.nih.gov Az író hivatkozik egy hasonló szörny észlelésére más partoknál is, ami állítólag 1531-ben történt, és ennek ábrázolása szintén megtalálható a könyvében. Ezt a lényt tengeri püspöknek nevezték el és Németországban ki is fogták a tengerből. Azonban semmilyen ételt nem fogadott el és három nappal később meghalt. A feljegyzések szerint a lengyel király meg szerette volna tartani magának ezt az állatot, mert az ő birtokába is került egy példány, de az megszökött. Püspöknek pedig azért nevezték, mert a feje búbja hasonló volt az egyház főpapjai által használatos püspöksüveghez. Sőt, egy 1187-es irat is megemlékezik egy hasonló állatról Suffolknál, amit a helyi halászok zsákmányoltak. A történet szerint a lény egy szót sem szólt, később sikeresen megszökött és soha többé nem látták.
A tengeri szörny népszerűvé vált az irodalomban is Guillaume du Bartas költő egyik epikus költeményében, a La Sepmaine; ou, Creation du monde-ben, ami 1578-ban jelent meg, Szathmári Sándor pedig a Babona című novellájában szerepeltette.Szathmáry Sándor: Gépvilág
Japetus Steenstrup (1813–1897) dán zoológus szemügyre vette az 1850-es években a tengeri szerzetesről készült korai ábrákat és arra az álláspontra jutott, hogy az nagyon hasonlít egy óriási tintahalra, csak talán kissé eltorzították azt és kiszínezte a népi folklór. Saját grafikáját is elkészítette összehasonlításképpen. Mások szerint a legenda eredete az angyalcápa neve, amit monkfishnek, azaz „szerzeteshal”-nak hívnak angolul.
Jegyzetek
Források Kádár Zoltán és Ladányi-Turóczy Csilla (szerkesztette): Isten állatkertje Válogatás a középkor és a reneszánsz állatleírásaiból, mek.oszk.hu Thomas of Cantimpré: De naturis rerum , bl.uk, 1228-1244 William M. Johnson: Monk Seals in Post-Classical History, 2004, monachus-guardian.org Ulisse Aldrovandi: Monstrorum historia cum Paralipomenis historiae omnium animalium. , 1642, amshistorica.unibo.it Charles G. M. & Paxton Robert Holland: Was Steenstrup Right? A New Interpretation of the 16th Century Sea Monk of the Øresund Rhinos, blackbirds and sea monks, swissinfo.ch Fónagy Iván: A mágia története, 1943 Szathmári Sándor: Gépvilág Gondolat, 1974 Rondelet, Guillaume: La Première partie de l'Histoire entière des poissons folio 361 Jean-Baptiste Coriolan: Illustrations de Ulyssis Aldovandi Monstrorum historia (1642) JustVidman
Kategória:Kriptidek