Guba Sándor (Heves, 1927. április 17. – Kaposvár, 1984. február 20.) mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató és országgyűlési képviselő. 1965-ben megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet.

Élete és munkássága 1927-ben született a Heves vármegyei Heves városban Guba Sándor földműves és Szabados Rozália gyermekeként. Két nővére volt.

Középiskolába először Jászapátiba, majd Egerbe járt, ahol 1945-ben a kereskedelmi középiskolában tett érettségit. A második világháború végén leventeként szolgált, rövid időre az amerikaiak fogságába is került. 1950-ben mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett az Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karán, majd 1959-ben doktori, 1965-ben pedig kandidátusi címet szerzett.

1950-től 1957-ig az Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztályának tudományos segédmunkatársa, majd négy évig tudományos munkatársa volt, ezután Kaposvárra került, ahol 1961-ben megalapította a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, amelynek tíz éven keresztül igazgatója is volt. 1962-től 1971-ig vezette a szintén általa alapított állattenyésztési kutatócsoportot is, majd 1971-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola (a mai Kaposvári Egyetem egyik elődje) alapító főigazgatója lett. 1967-től 1984-ben bekövetkezett haláláig országgyűlési képviselő is volt.

Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket, megalkotta és országosan ismertté tette a KA-HYB és a KSZKV nevű sertéstenyésztési rendszereket, valamint új eredményeket ért el a takarmányozásban és a gépi fejésben is. Guba Sándor jóvoltából jött létre Kaposváron a közel hatszáz mezőgazdasági üzemet összefogó Kaposvári Állattenyésztési és Kutatási-fejlesztési Egyesület, amely a főiskola kutatóbázisára támaszkodott.

Emlékezete Emlékére rendezték meg 1984. november 26. és 29. között Kaposváron a Guba Sándor Szarvasmarha-tenyésztési Emlékszemináriumot, 1990. november 14-én pedig tudományos emlékülést is tartottak a szintén kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karán. A később a többek között az általa alapított főiskolából létrejött Kaposvári Egyetem állattudományi kara megalapította a Guba Sándor-emlékérmet, az 1993-tól a mezőgazdasági és élelmiszeripari tanulók számára kiírt emlékverseny is az ő nevét viseli. Halálának 30. évfordulóján, 2014-ben ismét emlékülést tartottak, ezúttal a Kaposvári Egyetemen.

Mind Hevesen, mind Kaposváron utcát is neveztek el róla, a Kaposvári Egyetem egyik, kör alaprajzú épületében szobrot kapott, 2015-ben pedig arcképe felkerült az egyik helyi járatú autóbuszra is.

Díjai, elismerései Munka Érdemérem (1963) Ujhelyi Imre-emlékérem Wellmann Oszkár-emlékérem Tessedik Sámuel-emlékérem Eötvös Loránd-díj (1975) Wilhelm Kirschner-emlékérem (1984)

Fő művei Magyartarka üszőborjak és növendékek súly- és testméreti adatainak alakulása a megváltozott felnevelési mód mellett (Állattenyésztés, 1952) Az itatásos borjúnevelés legújabb szempontjai (Agrártudomány, 1952) A mesterségesen nevelt borjak jó súlygyarapodásának feltételei (Magyar Mezőgazdaság, 1952) A háromszori fejés hatása a tej zsírtartalmára (Állattenyésztés, 1953) A szarvasmarha-állomány szaporításának fokozása (Agrártudomány, 1954) A fejés utáni kicsepegtetés hatása a tej- és tejzsírtermelésre, Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1954) A szarvasmarhákkal végzett kísérletek módszerei – Az üszőborjak helyes testsúlya. (Magyar Mezőgazdaság, 1955) Adatok a tehéntej zsírtartalmának egynapi változásához, 1–3., Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1957) A magyarfajta tökéletesítése – A szarvasmarha törzstenyészetek – A gépi fejésre alkalmas tőgy (Magyar Mezőgazdaság, 1958) A gépi fejés alkalmazásának lehetőségei (Mezőgazdasági Világirodalom, 1959) A fejhetőség vizsgálata a laktáció különböző hónapjaiban és különböző fejésenkénti tejhozam esetén (Állattenyésztés, 1959) Vizsgálatok a szarvasmarha tőgyének részarányosságáról, különös tekintettel a gépi fejés lehetőségeire, egyetemi doktori értekezés (Gödöllő, 1959) A tehéntőgy szerepe a termelésben, különös tekintettel a gépi fejésre (Korszerű tenyésztési és hízlalási módszerek a nagyüzemi állattenyésztésben) (Budapest, 1959) A szakszerű gépi fejés (Kaposvár, 1961) Gazdasági típusú magyartarka tehenek testméretei, Bárczy Gézával. (Állattenyésztés, 1961) A szarvasmarha-ivadékvizsgálat helyzete Magyarországon (Időszerű kérdések a szarvasmarha-tenyésztés köréből) (Budapest, 1963) A legmegfelelőbb szarvasmarha-ivadékvizsgálati eljárás hazai módszerének kidolgozása (Kaposvár, 1964) A szakszerű gépi fejés (Szaktanácsadási füzetek. 2. Budapest, 1966) Adatok a hazai viszonyok között alkalmazható fejhetőség-vizsgálat kidolgozásához, többekkel. (Állattenyésztés, 1969) Szarvasmarha- tenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei (Magyar mezőgazdaság zsebkönyve, A hústermelés kézikönyve. Budapest, 1971) Egy cél – különböző megközelítések, Horn Arthurral és Magyari Andrással (Társadalmi Szemle, 1972) Vizsgálatok a dajkatehenes tartás rendszernagyüzemi technológiájának kidolgozására, Ember Jánossal és Mártha Sándorral. (Állattenyésztés, 1974) A szarvasmarhatartás technológiai elemei, Stefler Józseffel. (Kaposvár, 1976) A gazdaságos tej- és húsmarhatermelés feltételrendszere, Ember Jánossal. A tenyésztés – nemesítés, Dohy Jánossal. (Szarvasmarha-tenyésztők kézikönyve, Budapest, 1979) Előhasznosítás a szarvasmarha-tenyésztésben (Ma újdonság, holnap gyakorlat) (Budapest, 1980) Állattartás-technológia. I–II. köt. Szarvasmarhatartás-technológia., szerk., Stefler Józseffel. (Budapest, 1981) A szarvasmarha tenyésztése, szerk. (Budapest, 1985).

Jegyzetek

Kategória:1927-ben született személyek Kategória:1984-ben elhunyt személyek Kategória:Kaposváriak Kategória:Hevesiek Kategória:Magyar agrármérnökök Kategória:Országgyűlési képviselők (1967–1971) Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975) Kategória:Országgyűlési képviselők (1975–1980) Kategória:Országgyűlési képviselők (1980–1985)