Magyarország adórendszere több adónemből, illetékekből és különböző járulékokból tevődik össze, mely a vállalkozások bevételeire és magánszemélyek jövedelmére, valamint a fogyasztási cikkekre, valamint a munkavállalásra vonatkozik. Az 1987. évi adótörvények létrehozói angolszász mintát követtek. A Békési-Kupa-Medgyesi-féle négy adónemet alapjain változtató és leíró törvény az általános forgalmi adóról SZJA-ról társasági adóról és az adózás rendjéről alaptörvényeket hozott. Mindmáig ezeket a törvényeket használja az újkori magyar adórendszer. Megkülönböztethetőek például a foglalkoztatással, a fogyasztással (ÁFA), a jövedéki termékekkel összefüggő adónemek. Míg Magyarországon 2013-ban összesen 55 jogcímen szedett adót az állam a vállalkozásokra és a magánszemélyekre kivetett adónemek összesítése alapján, addig 2016-ban ez az érték már 60 különböző adónem volt. Az ÁFA 2016-ban az adóbevételek 25 százalékát, a személyi jövedelemadó az adóbevételek 13,5 százalékát tette ki, míg a jövedéki adóbevétel az összes adóbevétel 7,8 százaléka volt. A társasági adó 3 százalékkal, míg a pénzügyi tranzakciós illeték több, mint 2 százalékkal járult hozzá az állam bevételeihez.

Története I. István vezette be a tizedet, amely: a föld hozamának a szentélyt megillető része, a papok és léviták jövedelmeként. E kultikus célú beszolgáltatás azon a gondolaton alapult, hogy a földön minden az Istené, ezért megilleti az első termés (zsengeáldozat) és mindennek a legjava.http://lexikon.katolikus.hu/T/tized.html

A harmincadvám első említése 1209-ből származik. 1467-ben felváltotta a koronavám.

A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg az Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából, a király pénzkibocsátási felségjogának gyakorlásának alapján történő pénzújításból származott. A kamara haszna egyszerű inflációs adó jellegű jövedelemhez juttatta a királyt. II. András idejében például az 1222. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.

A portális adót, vagy közismertebb nevén kapuadót 1336-ban vezették be.

A juhötvened (latinul quinquagesima ovium; szerbül travnina, a. m. ’fűpénz’) a középkori, 13–16. századi Magyarország, Erdély és Szerbia egyik adófajtája volt, amelyet az ötven juhnál vagy kecskénél nagyobb állományt birtokló román és más vlach jogú (cincár, szerb, ruszin) transzhumáló pásztorokra vetettek ki. A kirótt adót minden ötvenedik állat után kellett fizetni, kezdetben királyi regáléként, később földesúri adóként. A juhötvened beszedéséről a kenézek gondoskodtak.

I. Mátyás magyar király 1467-es pénzügyi reformja során a hivatalosan „kamara haszná”-nak nevezett kapuadót a „királyi kincstár adója” elnevezésű, a köznyelvben füstadó vagy füstpénz néven emlegetett adó váltotta fel.

A kilencedet Károly Róbert idején kezdték el szedni, majd 1351-ben Nagy Lajos egységesíttette mértékét. Hatálya 1836-ig fennmaradt, amikor is a XII. törvénycikk szüntette meg.

Foglalkoztatással kapcsolatos adók A foglalkoztatással kapcsolatos adókat két egymáshoz kapcsolódó, ám egymástól mégis eltérő csoportba szokás sorolni. Az egyik csoport a munkáltatók terheit növeli, míg az adók és járulékok másik csoportja a munkavállaló bruttó fizetéséből vonható le.

A munkavállalót terhelő adók és járulékok változásai 2000-ben a gyermektelen munkavállalók bruttó bérének 54,68 százalékát tették ki az adók és járulékok. 2006. szeptember 1. – Az egészségbiztosítási járulék 4%-ról 6%-ra emelkedett. 2009. január 1. – A nyugdíjjárulék 8,5%-ról 9,5%-ra emelkedett. 2010 – A tételes eho megszűnése. A munkaerőpiaci járulék bevezetése. 2011 – Az úgy nevezett szuperbruttósítás bevezetése. Az adójóváírás megszűnése. A nyugdíjjárulék 9,5%-ról 10%-ra emelkedett. 2012 – 3%-ra emelkedett a pénzbeni egészségbiztosítási járulék mértéke. Megszűnt a társadalombiztosítási járulék, melyet a 27%-os szociális hozzájárulási adó váltott fel. Szakképzési hozzájárulás bevezetése (1,5%). 2013. január 1. – Az 1988-ban bevezetett személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ra csökkent. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6390 forintról havi 6660 forintra emelkedett. A társadalombiztosítással kapcsolatban a munkavállalókat terhelő nyugdíj járulékalap felső határa megszűnt. 2014-ben a gyermektelen munkavállalók bruttó bérének 49 százalékát tették ki az adók és járulékok, míg a családosok adóterhei 34,6%-ot tettek ki. Ez az OECD 34 tagállama közül a negyedik legmagasabb terhet jelentette a munkavállalók számára. 2015. január 1. – 6810 forintról 6930 forintra emelkedett a magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege. A napi összeg 2015-től 231 forint lett. 2016. január 1. – 16%-ról 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke. 2019-ben is marad a 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcs. A társadalombiztosítási rendszerben biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6930 forintról havi 7050 forintra emelkedett.

A munkáltatót terhelő adók és járulékok 2016-ban a munkáltatóknak dolgozóik után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kellett fizetniük. 2017. január elsejétől kezdve a korábbi 27 százalékról 22 százalékra csökkent a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke. 2018-tól a versenyszféra bruttó fizetéseinek a 2017-es évben bekövetkező mértékétől tette függővé a kormányzat a szociális hozzájárulási adó csökkentését. Ha a 2017-es év első 9 hónapjában 11 százalék felett emelkednek a versenyszférában a bruttó bérek, akkor 2018-tól 2,5 százalékkal 19,5 százalékra mérséklődik a tervek szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ha kisebb lesz a bruttó bérek emelkedése, mint 11%, akkor csak 2 százalékkal, azaz 20 százalékra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó. 2017. január 1. – 27%-ról 22%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. 2018. január 1. – 22%-ról 19,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. 2019. január elsejétől – 19,5%-ról 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. 2019. január elsejétől az egészségügyi hozzájárulás (EHO) beolvad a szociális hozzájárulási adóba. 2019. január elsejétől a munkáltatóknak a nyugdíjas korú foglalkoztatottak után már nem kell megfizetniük a szociális hozzájárulási adót. 2022. január elsejétől a vállalkozásoknak nem kell megfizetni az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást

Általános forgalmi adó (ÁFA) Az általános forgalmi adó mértékének változásai, zárójelben a normálistól eltérő termékcsoportok, termékek megnevezései. 1988. január 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 15%. 1993. január 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 6%. 1993. augusztus 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 10%. 1995. január 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 12%. 2004. január 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 15%, 5%. 2005. október 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 20% (üzemanyagok), 15% és 5%. 2006. január 1. – 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportoknál 15% és 5%. 2006. szeptember 1. – 20% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 5%. 2009. július 1. – 25% normál esetben (húsok, zöldségek, gyümölcsök), kedvezményes termékcsoportokra 18% (tej és tejtermékek, kenyér, kifli, zsemle, gabonapehely, távhő szolgáltatás) és 5%. 2012. január 1. – 27% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 18% és 5%. Az ÁFA mértéke általánosságban 27% volt 2014-ben, melyet egy 5%-os és egy 18%-os kulcs egészített ki. 2016. január 1. – 27% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 5% (sertéshús). 2017. január 1. – Az éttermi szolgáltatások áfatartalma 27%-ról 18%-ra változott helyben történő fogyasztás esetén. (Házhoz szállításnál továbbra is 27% maradt az adókulcs mértéke.) 5% lett a friss tej, a tojás és a baromfihús általános forgalmi adója. Az internetszolgáltatás Áfája 27 százalékról 18 százalékra változott. 2018. – Az éttermi szolgáltatások ÁFA-tartalma 5%-ra változik. Az internetszolgáltatás Áfája 18 százalékról 5 százalékra változott. 27 százalékról 5 százalékra csökkent a halételek, halhús árának ÁFA tartalma. 2019. január elsejétől az UHT és az ESL tejtermékek ÁFA kulcsa 5 százalékra csökken.

Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó 2011. szeptember 1. óta hatályos adónem Magyarországon. Az adót az Áfához hasonlóan az eladó fizeti be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, ám a fogyasztói árba van beépítve, tehát a fogyasztó fizeti meg a törvény hatálya alá eső termékek megvásárlásával. Az adó mértéke üdítőitaloknál 5 forint/liter, energiaitaloknál 250 forint/liter, előrecsomagolt cukrozott készítmény esetén 100 forint/kg, sós snack esetén 200 forint/kg, ételízesítő esetén 200 forint/kg. A népegészségügyi termékadó rátája 2019-től átlagosan 20 százalékkal emelkedik.

Jövedéki adó Dohánytermékek

2016. szeptember 1. – A dohánytermékek jövedéki adója emelkedett annak az adóemelésnek keretén belül, amely során 2017. decemberéig összesen 29 százalékkal emelkedik az érintett termékcsoport jövedéki adójának mértéke. 2018. szeptember elsejétől 30-40 forinttal emelkedik a dohánytermékek ára a jövedéki adókulcs változása miatt. 2019. január elsejétől 30-40 forinttal emelkedik a dohánytermékek ára a jövedéki adókulcs változása miatt. 2019. július elsejétől 30-40 forinttal emelkedik a dohánytermékek ára a jövedéki adókulcs változása miatt.

Üzemanyagok Az üzemanyagok jövedéki adóját a hordónkénti 50 dolláros világpiaci árhoz igazította a törvényhozás, amelynek értelmében a kívánt szint alatti olajárak esetén jövedéki adóemelés lépett életbe az államháztartás egyensúlyának és az ÁFÁ-ból és jövedéki adóból való bevételek biztosítása érdekében. A gázolaj többek közt a 10, míg a benzin többek közt az 5 forintos jövedéki adóemelés miatt vált drágábbá.

Néhány speciális adótételekkel terhelt termék adójának összetétele A benzin kiskereskedelmi, azaz fogyasztói árának adó és járuléktételei a következőképpen alakultak 2015-ben: 21% ÁFA, 1% KKKSZ-díj (Kőolaj Készletező Szövetség), 33% jövedéki adó, 33% termelői ár, 12 százalékot a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés tett ki.

A gázolaj árának összetétele a következő volt 2015-ben: 21% ÁFA, 1% KKKSZ-díj, 31% jövedéki adó, 31% termelői ár, 16 százalékot a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés tett ki.

Befektetések adózása Ellenőrzött tőkepiaci ügyletre (Befektetési szolgáltató, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével) kötött értékpapír-, vagy részvényügylet, melynek eladása nem számít kamatjövedelemnek; tehát a határidős ügylet, opciós ügylet; devizára, vagy valutára kötött pénzügyi elszámolással záródó azonnali ügylet, árura kötött ügyleten szerzett nyereséget 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Ide tartozik az osztalék-, vagy az árfolyamnyereség is. 2014-ben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek után, illetve az EGT tagállamok piacain vett értékpapírok után fizetett osztalék után nem kellett ehot fizetni.

14 százalékos eho terheli a jövedelmet, ha EGT tagállam tőzsdéin kívül vásárolt részvény után illet meg minket osztalékjövedelem. Ezen esetben az eho összege maximum 450 000 forint lehet.

A felszámított adó alapját az elért összes nyereségből kivont veszteség, illetve a szolgáltató által felszámított jutalékok, számlavezetési díjak összege csökkenti. A bevallást a pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás kimutatásai igazolják, ide tartoznak a számlaértesítők is.