A Hídló végén kezdetű magyar népdalt Domokos Péter Pál gyűjtötte Bogdánfalván 1929-ben. Középkori, hangszeres eredetű táncdal.
Feldolgozások:
Szerző Mire Mű Vásárhelyi Zoltán két egynemű szólam Erdő-mező, 9. kotta Veress Sándor kétszólamú kórus Szőnyi Erzsébet egynemű kar 33 könnyű kórus népdalokra, 12. kotta
Kotta és dallam
Hídló végén, padló végén karikás táncot járják, hídló végén, padló végén karikás táncot járják. Elől járja János bíró gombos dolmányában, hátul járja Mári asszony csipkés rokolyában.
A hídló (más szóval hídlásyumpu.com) (általában istállónak vagy börtönnek) alul üreges deszkapadlózata, amely alá a híg ürülék, vizelet lefolyik.
A karikás tánc mai neve körtánc.
A dolmány a mai zakóhoz hasonló, annál hosszabb, testhezálló, felálló gallérú, férfi posztó felsőruha. A rokolya finom, legtöbbször fehér vászonból készült szoknya.
Jegyzetek
Források
Népdalgyűjtemények:
Tankönyvek
Feldolgozások:
Szöveg:
Felvételek
Kategória:Magyar népdalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok