A létminimum statisztikai fogalom: egy úgynevezett küszöbérték, amelyhez mérten meghatározható az abszolút szegénységben élők száma vagy aránya. A küszöbérték azt a jövedelmi vagy fogyasztási szintet adja meg, amelyet a "normális" életvitelhez szükségesnek tartunk. Abszolút szegénynek pedig azt tekintjük, akinek a jövedelme (pontosabban: egy főre jutó, vagy ekvivalens jövedelme) a küszöbértéknél kisebb.
A létminimum-számítás Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított létminimum érték az OÉTI által összerakott, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszer-fogyasztás költségéből indul ki. Az OÉTI egy átlagos, aktív korú, közepes fizikai terhelés mellett dolgozó férfire adja meg az élelmiszerkosár optimális összetételét és kalóriaértékét, ami 2400 kcal. A következő lépésben a KSH kiszámítja, hogy mennyibe kerülnének ezek az élelmiszerek, és az ekörüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes kiadásának havi átlagos értékét tekinti minimumnak.Létminimum, 2014 Bár a „létminimum” elnevezés az életben maradást is veszélyeztető nélkülözésre utal, ez a KSH által számított érték inkább a társadalmilag elfogadott, szokásos életvitelhez szükséges minimális jövedelemnek felel meg.
Magyarországon az I. világháború éveitől kezdve készítettek fogyasztói kosáron alapuló létfenntartási költségadatokat. A KSH 1991-től évente közölte a számított létminimum értékét.Létminimum, 2013 A KSH 2015 júniusában sajtótájékoztatón jelentette be a létminimum számítás megszüntetését, majd a sajtóbeli reakciókra válaszul közleményben pontosította szándékait és jelezte, hogy a mutató nem szűnik meg, csak felülvizsgálják a számítások módszertanát.
A KSH által publikált létminimumértékek 1990-től, két felnőttből és két gyermekből álló család esetén:KSH: Reálkeresetek alakulása
1990 1995 2000 2002 2004 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2 felnőtt 2 gyermekkel Létminimum, 2002 Létminimum, 2004 Létminimum, 2006 Létminimum, 2007 Létminimum, 2008 Létminimum, 2009 Létminimum, 2010 Létminimum, 2011 Létminimum, 2012
Az 1990-es évek óta megjelent létminimum-számítások közül egyedül a 2011-ben megjelent, a 2010-es évre vonatkozó kiadványban szerepeltették a következő mondatot: „Becsléseink szerint e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37%-a.” Magyarország lakosainak száma 2010-ben fő. Tehát a létminimumértékek alatt fő élt.
2015-től a KSH az Európai Unió minden tagországában bevezetett AROPE indikátor alapján teszi közzé a szegénységgel kapcsolatos adatait, a szegénységgel érintett lakosok számában és a népesség százalékában is, amelyet az Eurostat ellenőriz és hagy jóvá.
Alternatív létminimum-számítás
Miután a KSH megszüntette a létminum-számításokat, a Policy Agenda nevű szervezet jelentetett meg adatokat saját becsléseikre hivatkozva. A 2015-ös kiadványban a következő mondat szerepelt: „Becsléseink szerint 2015-ben e számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a.” A 2018-as előzetes jelentés szerint 3,3 millió fő élt a létminimum alatt, hogy a lakosság hány százaléka él a létminimum alatt.Pap Szilárd István - 3,3 millió magyar él a létminimum alatt (Mérce, 2018.06.01.) A nettó minimálbér 8,2%-kal nőtt és az infláció 2,8%-kal, a létminimum összege viszont 4,8%-kal növekedett. 2015 2016 2017 2018 2 felnőtt 2 gyermekkel 255 246LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON 256 995LÉTMINIMUM 2016-BAN MAGYARORSZÁGON 262 305Létminimum és társadalmi minimum 2017-ben 274 978LÉTMINIMUM és TÁRSADALMI MINIMUM 2018-BAN MAGYARORSZÁGON (előzetes adatok) létminum alatt élők százalékban 41,5% 36% 30% ??%
A sajtóban rendszeresen jelennek meg cikkek a négymillió főnél többet érintő magyarországi szegénységről, pedig a létminimum alatt élők száma és a szegénységben érintettek száma között jelentős az eltérés. Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes készített egy jelentést 2014-ben „Civil jelentés a Gyerekesélyekről, 2012–2013” címmel amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatott. Eszerint a szegénység aránya a következőképpen alakult 2007 és 2013 között:
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szegénységben vagy kirekesztésben élők aránya,teljes népességen belül 29,4% 28,2% 29,6% 29,9% 31,0% 32,4% 33,5% Ezek az adatok csak kis mértékben térnek el a KSH hivatalos adataitól.
Jegyzetek
Lásd még Szegénység Reálbér Minimálbér
Külső hivatkozások Kovalcsik Tamás – A magyarok fele olyan településen él, ahol a jövedelem nem éri el az országos átlagot (Telex.hu, 2025.01.24.) Király András, Nyilas Gergely - Úgy lecsúszott a magyar társadalom az elmúlt négy évben, hogy az ELTE kutatói nem hittek a szemüknek (Telex.hu, 2026.03.19.)
Kategória:Mindennapi élet Kategória:Gazdaságpolitika