Audi A2

Az Audi A2 (gyári kódnevén: Typ 8Z) egy egyterű stílusban készült, ötajtós ferde hátú kiskategóriás autó, melyet a német Audi gyártott 1999 novemberétől 2005 augusztusáig. Az 1997-es Frankfurti Autószalonon bemutatott Al2 tanulmányautó alapján gyártott A2 fő különlegessége az volt, hogy alumíniumból készült, ami hatékony üzemanyag-felhasználású motorjaival különösen alacsony fogyasztásúvá tette.

Mind közül a legalacsonyabb fogyasztású változat a "3L" volt, melybe dízelmotor, automata sebességváltó és start-stop rendszer került. Bár kisebb volt a teljesítménye, mint a többi változatnak és vékonyabb gumiabroncsok kerültek rá, kevesebb, mint 3 liter üzemanyagot fogyasztott el 100 kilométeren, amivel az addig valaha gyártott legtakarékosabb ötajtós európai autó lett. Az A2-k az Audi alumíniummegmunkálásáról ismert, neckarsulmi üzemében készültek, egy direkt erre a célra épített gyártósoron. Az elkészült modellek tömege átlagosan 1000 kilogramm volt. Az utolsó darab 2005 augusztusában készült el.

Dizájn, tervezés és gyártás

Az A2 tervezésének egyik fő csapásirányát az Audi UK termékmenedzsere a következőképpen foglalta össze, miután 2001-ben az autó elnyert a formatervezési díjat: "A cél egy kis Audi volt, de nem olcsó Audi"."Innovative Audi A2", British Design & Art Direction A tervezés kezdetén a kreatív csapatnak kiadott útmutató pedig egy rövid, velős útmutatást tartalmazott: "Vigyen el négy embert Stuttgarttól Milánóig egy tank üzemanyaggal."

A kocsi jelentős mennyiségű alumínium és alumíniumötvözet felhasználásával készült, így jóval könnyebb volt, mint a hasonló méretű autók általában, aminek eredményeképpen üzemanyag-fogyasztása is alacsonyabb volt. Bizonyos körülmények között az 1.2 TDI turbódízelmotor alig több, mint 2 liter gázolajat fogyasztott 100 kilométeren. Ez a változat 2003-ban megnyerte a "Nordic Eco Run" elnevezésű üzemanyag-takarékossági versenyt, 2,62 l/100 km-es fogyasztással. Még a hagyományos, benzinmotorral szerelt darabok is képesek voltak mindössze 5 literes fogyasztásra. Az alumínium karosszéria és a takarékosság mellett az A2 arról is híres volt, hogy az 1970-es évekbeli Audi 50 és Audi 100 után ez volt az első Audi modell, melyből nem készült négykerék-meghajtású, "Quattro' változat. Az autó légellenállási együtthatója 0,25 és 0,29 között mozgott, változattól függően.

Az A2 egyedi, önhordó, térvázas alumínium karosszériaszerkezettel készült, a dizájn hivatalos neve "Audi Space Frame" volt. A külső, szintén alumínium karosszériaelemek csak meglehetősen kis strukturális funkcióval rendelkeztek, a különböző erőhatások nagy része a térvázas szerkezeten fejtette ki hatását. A térváz különböző öntvények és sajtolt idomok összehegesztésével állt össze. A technika eredményeként az Audi A2 karosszériája merevebb, tartósabb és könnyebb lett, és a belsőtér kialakításához is nagyobb hely állt a tervezők rendelkezésére, mint a kategória többi autójánál általában.

A kocsi egyik komoly negatívuma az alumínium megmunkálásának díja miatti magas ár volt, mely változattól és felszereltségi szinttől függően a közvetlen rivális Mercedes-Benz A osztály árait is túlszárnyalhatta. A magas gyártási költségekben az előbbieken kívül az is szerepet játszott, hogy a legtöbb alkatrész kimondottan az A2-höz lett tervezve vagy optimalizálva, így kevés olyan kompatibilis elem volt, amit más modellektől át lehetett emelni. "Az Audi A2 nem egy olyan autó, aminek esetében a gyártási költségek megtérülésének aránya túl magas lenne." - írta 2003-ban a német Autobild magazin. Ugyanebben a cikkben az író kiemeli, hogy 2002-ben mindössze 20 ezer A2 talált gazdára Németországban, szemben a Mercedes-Benz által eladott 80 ezer darab A-osztállyal. thumb|right|Az Audi A2 oldalnézetből Az Audi volt az első gyártó, mely alumínium és egyéb ötvözetekből készült, könnyűsúlyú autót próbált meg "tömegtermékké" tenni. A gyár korábban már alkalmazta az Audi Space Frame technológiát az Audi A8 esetében, de luxusautó mivolta miatt jóval kisebb darabszámban. Az A2 külső borítását képező karosszériaelemek együttes súlya olyan kicsi volt, hogy két ember könnyedén megemelhette volna. Az ajtók fölötti oldalpanel súlya például mindössze 2 kg volt, beleértve az A- és D-oszlopokat is. 2002-ben a legalacsonyabb felszereltségű változat súlya mindössze 895 kg volt. A kocsi tehát úttörőnek tekinthető olyan más, jelentős alumíniumfelhasználással készült modellek előtt, mint a második generációs Audi A8, az Audi TT, a Jaguar XJ X350-es generációja, valamint a 2006-os Jaguar XK.

Az autón természetesen maradtak olyan alkatrészek, melyek acélból készültek, ezek közé tartozott a homlokfal, az ablaktörlőkar, a hagyományos változatok felfüggesztésének egyes elemei (a 3L változatoknál általában már ezek is alumíniumötvözetből voltak), a hátsó fékdobok és a kipufogórendszer.

Belsőtér

Az Audi A2 a kategóriájában szokatlanul tágas belső térrel rendelkezett, amihez egy 390 literes csomagtér is tartozott (a hátsó ülések lehajtása nélkül), mely még az akkori Audi A3-énál is nagyobb volt. Mindez a padlólemez "szendvicsszerű" elrendezésének volt köszönhető, ami azt jelentette, hogy a padlólemez két egymásfölötti rétegből állt, köztük üres térrel, hasonlóképpen, mint például a Renault Espace vagy a Mercedes-Benz A osztály esetében. Az Audi a rétegek közötti teret is hasznosította, oda került például az üzemanyagtartály és a motorelektronika egy része. A hátsó utasok üléspozícióját is kényelmesebbé tette ez a technika, mivel a "szendvicses" elrendezés lehetővé tette a tervezők számára, hogy a hátsó lábteret valamivel lejjebb süllyesszék, így a magasabb utasok számára sem volt kényelmetlen hátul ülni. Ebből a szempontból az A2 közvetlen riválisa, a Mercedes-Benz A osztály fölé nőtt. A jármű jobb súlyelosztása érdekében az akkumulátor is a padlólemez két rétege közé került. thumb|right|Az A2 egyik nagy előnye a tekintélyes méretű csomagtartó volt A padlólemez kialakítása több innovatív tárolási megoldást is lehetővé tett, a hátsó lábtérben például volt egy rejtett rekesz. Felszereltségi szinttől függően a navigációs rendszer hardver része és a Bose mélynyomó szintén a padlólap két rétege közé került, a jobb első ülés elé. A variálhatóságot még kényelmesebbé tette, hogy a hátsó ülések lehajtásakor a fejtámlákat nem kellett eltávolítani, a négyszemélyes változat hátsó ülései pedig pillanatok alatt kiszerelhetőek vagy visszarakhatóak voltak. Az Audi emellett az energiagazdaságosságra is gondolt, a kesztyűtartó világítása például csak akkor kapcsolt be nyitott állapotban, ha a fényszórók is fel voltak kapcsolva. Emellett a generátor szabadonfutó szíjtárcsával rendelkezett, hogy csak akkor kerüljön használatra, ha valóban szükség van rá, míg a klímakompresszor automatikusan kikapcsolt, ha a külső hőmérséklet 5 °C alá csökkent.

Az autó belsőtere jóval minőségibb kialakítású volt, mint a legtöbb kiskategóriás autóé. Mind az Egyesült Királyságban, mind Európa kontinentális részén a vásárlók számos anyag közül választhatták ki az általuk kívánt üléskárpitot. Ezek között voltak különböző szövetek, Alcantara, valamint Nappa bőr is. A sportmodellekhez sportülések jártak, elektromosan állítható deréktámasszal és jacquard szatén kárpitozással. Az anyagok mellett a belsőhöz választható színek is változatosak voltak, rendelhető volt piros, kék, bézs, világosszürke, sötétszürke és fekete belsőtér is. Ezek mellett egyedi választási lehetőségek is a vásárló rendelkezésére álltak, mint például rikító sárga, kék vagy piros ülések, kormánykerék, váltógomb, kézifékkar és kartámaszok. 2003-ban vezették be a color.storm modelleket, melyek kifejezetten élénk színekben (pl.: papajasárga) készültek. Az ajtók belsejére és a középkonzol gyakran használt területeire finom tapintású anyagok kerültek, ezek azonban hajlamosak voltak idővel megkopni, különösen igaz ez a klímaberendezés kezelőgombjaira.

Szerviznyílás

Az A2 egyik legszokatlanabb eleme a "Serviceklappe" volt, mely magyarul szerviznyílást vagy szervizpanelt jelent. A korai modelleken egy fényes, fekete (később matt, majd hűtőrácsszerű) panel volt található a motorháztető lefelé ívelő részén, ahol más autóknál a hűtőrács helyezkedik el. Ez nyitható volt és mögötte voltak megtalálhatók a motorolaj és az ablakmosó folyadék töltési pontjai, valamint a nívópálca, így a motorháztetőt nem kellett gyakran felnyitni.

A motorháztető kialakítása is szokatlan volt, ami miatt többen azt is hitték, hogy egészen egyszerűen nyithatatlan az átlagos tulajdonos számára. "Az A2 egyik eleme talán előrevetíti a jövőt: a nyithatatlan motorháztető." - írta a Car and Driver. Valójában azonban egyszerűen nyitható volt, mindössze két rögzítőelemet kellett elcsavarni és a 8 kg-os motorháztető leemelhetővé vált. A szerviznyílás miatt azonban erre leginkább csak a szervizekben került sor, és nem a tulajdonosok által.

Vélemény a dizájnról és a fogadtatás thumb|right|Az Al2 tanulmányautó Sokakat meglepetésként ért az, hogy az Al2 tanulmányautóból mindössze két év alatt valódi modell lett. Az egyedi megoldások mellett az Auditól szokatlan dizájnra is kitértek a szakírók a modell bemutatásakor, mely általában kedvező visszhangot kapott. "A legjobb dolog az A2-vel kapcsolatban, hogy nemcsak egy formatervezési tanulmánynak készült. Igen, valóban jó ránézni, beleülni és megérinteni, de ugyanakkor vezetni is óriási élmény." - foglalta össze pozitív véleményét a brit Autocar című lap.

A formabontó dizájn a potenciális vásárlók körében azonban nem okozott osztatlan sikert, aminek tükrében nem meglepő, hogy az eladások alulmúlták az Audi elvárásait. Mindössze 176 377 darab készült el és talált gazdára, ugyanezen időszak alatt a Mercedes-Benz A osztályból 1 milliót adtak el.

Modellfrissítés és további modellek

A kocsi nem esett át modellfrissítéseken, így a gyártási évéről leginkább árulkodó alkatrész a szerviznyílás fedele. Kezdetben ez egy fényes fekete panel volt, míg a color.storm modellekre matt műanyag került. A 2004 utáni modelleken ezeket leváltotta egy álhűtőrács. Ez sem jelent azonban biztos módszert, hiszen az alkatrész könnyedén kicserélhető. A2OC Ezen kívül csak a fényezések, felnik és az ablaktörlőlapát változott meg a gyártási ciklus során.

Változások

2000–2001

2000 február: bemutatásra kerül a 74 lóerős (55 kW) benzinmotor. A2 Museum 2000 szeptember: bemutatják a 74 lóerős (55 kW) dízelmotort. 2001 június: Európa kontinentális részén megjelenik az 1,2 literes turbódízel motorral szerelt 3L modell.

2002–2003

Európai Uniós szabályok miatt a CAN-Bus rendszer használata kötelező lesz az OBD hibakódolvasó egységeknél. Az egyszerű ablaktörlőlapátot leváltja a Bosch által gyártott Aerotwin lapát. 2002 májusától a dízelmotoros A2-ket elektromos motor előmelegítő egységekkel szerelték. Szintén májustól minden nem 3L modellbe 42 literes üzemanyagtank kerül. A 3L-hez az alapfelszereltség részeként 21 literes tank jár, 34 literes is rendelhető hozzá, mellyel ideális körülmények között 1100 km is megtehető. 2002 júniusában bemutatták az 1,6 literes FSI motort, melyhez szintén 42 literes üzemanyagtartály járt, valamint egy átalakított hátsó légterelő, hogy az autó nagy sebességnél is stabil maradjon. A S-line (sportosabb kivitel) változatok kivételével a kocsi futóművét puhábbra hangolták, mivel sok vásárló panaszkodott a kemény rugózásra. Megjelennek az első color.storm modellek, Milaso vörös, Imola sárga és Sprint kék színekben. 2003 szeptemberében megújultak a dízelmotorok, a BHC kódú erőforrások már az Euro 4-es károsanyag-kibocsátási normáknak is megfeleltek.

2003–2004 thumb|right|Papaya sárga színű color.storm darab További színek jelennek meg a color.storm kínálatában: Papaya sárga és Avus ezüst.