A Werther-effektus vagy imitációs effektus azt jelenti, hogy a médiában közölt öngyilkosságok hatására a veszélyeztetettek körében megnő az elkövetett öngyilkosságok száma, és nem csak akkor, ha népszerű, híres személyről van szó. Kutatások azt is kimutatták, hogy leginkább azok körében nő meg a szuicidális viselkedés, akik a médiában szereplővel azonos neműek, illetve hasonló korúak.
A jelenséget David Phillips nevezte el 1974-ben Goethe Az ifjú Werther szenvedései címszereplőjéről. Goethe regényalakja többeket hasonló öngyilkosságra indított, ezért több német városban és hercegségben betiltották, a költő pedig versben üzente Werther szellemén keresztül az őt követni vágyóknak, hogy „férfi légy és ne járj utamon”.
A WHO médiaetikai irányelvei szerint az öngyilkosságról szóló híreket nem ajánlott vezető helyen közölni, részletezni az elkövetés módját, a helyszínt, az elkövető személyes adatait, fényképét, és találgatni az állítólagos okokat. Viszont jó, ha megjelenik preventív célú tájékoztatás, segítő üzenet és egy telefonszám.
Jegyzetek
Források Phillips, D. P. (1974). The influence of suggestion on suicide: Substantive and theoretical implications of the Werther effect. American Sociological Review, 340-354. Phillips, D. P. (1985). The Werther Effect. The sciences, 25(4), 32-40. Fekete Sándor dr., Balkó Mácsai Edit dr., Kóczán György dr., Ozsváth Károly dr. és Benkő András dr. Az utánzás szerepe az öngyilkos magatartásban.
Kategória:Szociológia