A mijako nyelv ( mjaakufucu vagy Szumafucu) az Okinavától délnyugatra található Mijako-szigeteken beszélt nyelv. A szigetcsoport össznépessége kb. 52.000 fő (2011-es adatok alapján). A mijako a dél-rjúkjú nyelvek közé tartozik. Legközelebbi rokonságban a jaejama nyelvvel áll. Az aktív anyanyelvi beszélők száma bizonytalan a japán nyelvpolitika következményeként, amely a nyelvre a Mijako dialektus (宮古方言; Hepburn: Miyako hōgen) néven utal, és amely megmutatkozik az oktatási rendszerben. A 60 év alatti lakosok nem mutatnak hajlandóságot a nyelvjárás használatára, kivéve énekelt szövegekben és szertartások alatt. A fiatal korosztály főként a főszigeten beszélt japán nyelvet tekinti anyanyelvének. Meg kell említeni, hogy a mijako nyelv a legtöbb japán nyelvtől eltérően megengedi a nem nazális szótagzáró mássalhangzók használatát.

Nyelvjárások A legeltérőbb nyelvjárást a legtávolabbi szigeten, a Tarama-szigeten beszélik. A másik két gócpont Ikema és Közép-Mijako területén található. Következzen egy példa: Alocasia (nyilvánvalóan egy jövevényszó az ausztronéz nyelvcsalád tagalog nyelvéből ). Ennek a variációi a következők: közép mijako (Hirara, Ógami) , ikema , irabu (Nagahama) és tarama .

Fonológia Az itt szereplő leírás főleg az ógami nyelvjáráson alapszik, amely Közép-Mijako legkisebb szigetén beszélt nyelvjárás, Pellard alapján (2009).

A közép-mijako nyelvjárásokban nincsen zenei hangsúly, ezért ikkei típusúak (csak a szó végén emelkedő tónusú). A tarama nyelvjárás egy szó esetében fonológiailag különböztet meg hangsúlyokat (szótő és simulószó), pl.: , , ,

Magánhangzók Öt magánhangzó van.

+Ógami magánhangzóki~ɪ ɨ~ɯ   u~ʊɛ ɑ Az eltérően a japán préselt u-tól, valójában kerekítetlen. Főleg az hang után fordul elő. Az rendesen kerekített, de van más változata, mint . Az változata az és is lehet.

Számos magánhangzócsoport fordul elő, és a hosszú magánhangzókat egyedülálló magánhangzók hangkapcsolataiként kezelik, így öt magánhangzónál többre nincs is szükség.

A történelmi *i és *u központosul és egybeolvad -vé, ahogy az *e és *o /i/ és /u/ lesz. A kicsivel a nyelv hegye mögötti rész az hangzó ejtésekor közel van a fogmederhez, és ez a jellemző pontatlanul apikálisként került leírásra (valójában laminális).Hayato Aoi, in Handbook of the Ryukyuan Languages, p. 406 Bizonyos környezetben az hangzó megemelkedik a magánhangzó képzési helye mögött szótagokhoz kötődő -vé a és a után (főleg másik zöngés mássalhangzó előtt). Azokban a nyelvjárásokban, amikben található zöngés zárhang az -re változik a és hangok után: *pito > pstu 'személy', *kimo > ksmu 'máj', *tabi > tabz 'utazás' a simazato nyelvjárásban.

Zöngétlen mássalhangzók mellé kerülve az -n kívüli ógami magánhangzók nem zöngétlenednek úgy, mint ahogyan a magas japán magánhangzók. De ilyen esetben a mássalhangzók Pellard vizsgálata alapján (2009) valóban mássalhangzó-fonémának minősülnek.

A Tarama nyelvjárásban négy fő és két mellékmássalhangzó található korlátozott szókészletben.

+Tarama magánhangzóki ɨ u(e) (o) a

A Tarama nyelvjárásban az hang -re változik zöngétlen mássalhangzók között, más esetben zárhangok után , és egyéb helyeken lesz: 'személy', 'sárga', 'jobb'

A kapcsolatok, mint , , , nem jönnek létre. Helyettük a következő változatok léteznek: , , és ().

Mássalhangzók Az ógami nyelvjárásban kilenc mássalhangzó van, amihez nem tartozik zöngés pár. (A legtöbb mijako nyelvjárás nem használ zöngésítést.)

+Ógami mássalhangzók Labiális Alveoláris Veláris Nazális Plozíva Legyintőhang Réshang Közelítőhang

A zárhangok gyakorta kezdődnek hehezettel és közepesen zöngésednek. Egy tucatnyi szó van, aminek a kezdőhangzóját választhatóan lehet zöngésíteni, például: babe ~ pape (speciális fajta hal) és gakspstu ~ kakspstu (rozsomák/falánk).Kevésbé valószínű, hogy a 'wolverine'; a francia glouton szó (mint az angol ’’glutton’’ (rozsomák, falánk) jelentésű szó) utalhat emberre és állatra is, de a mijako nyelvben megjelenő szó glosszálttá válik, így az „éhes szellem” és az „ember” morfémáiból áll össze. Pellard szerint ez jövevényszó lehet (babe megtalálható más nyelvjárásokban is és gaks- egy kínából átvett morféma; egyedül egy egyedülálló szó a gama ~ kama 'barlang' az, ami nem egyértelműen átvétel).

A réshanggá változhat a előtt: kaina 'kar' , a꞊ka 'I (alanyeset)' .

Az a szó végén - né változik, és összeolvad az egymást követő mássalhangzókkal (). Amikor a végső megkettőződik, - né változik; hasonlítsuk össze az angol tin (bádog) szót a tinnu szóval. Előfordul, hogy zöngétlenedik az és után, azonban az nem olvad egybe, és végül változatlan formában marad például a mku (jobb), mta (föld), és im (tenger) szavakban.

Az labiodentális, nem bilabiális, és az - vé palatalizál a magas magánhangzók előtt : pssi (hideg). Néhány anyanyelvi beszélő betold egy hangot az és közé, ahol különben mássalhangzócsoport lenne, mint az ansi (tehát) szó esetében.

A is tisztán labiodentális és előfordul, hogy réshangként képezik , amikor hangsúlyozzák, vagy kettőzik, például a (borjú) szóban. Alkothat szótagmagot, ahogyan az ógami nyelvjárásban minden zengőhang: vv (eladni). A záró kontrasztban áll a hátul képzett magas magánhangzókkal: a (kígyó), (bot), (légy) szavak tárgyesete az -u simulóhangzó alkalmazásával.

Több mássalhangzó-kapcsolat létrejöhet (mna 'shell', sta 'under', fta 'lid'), és a hosszú mássalhangzók bimoraikusak (két morából állók). Például: sta fta , pstu , így a felsorolt példák is egy-egy mássalhangzócsoportnak számítanak. Ez tipológiailag szokatlannak tűnhet.

(kis méretű helyi gyümölcs) (most) (te) (kisbaba) (fű) (fésű) (ff (fésű) szóból)ff történetileg az ff a fusi szóból ered, de az ógami szavakban nem jelölik a magánhangzókat. (zöldség) (fehér) (por) (ss (por) szóból) (anya) (burgonya) (mm (burgonya) szóból) (nap, időegység)

Megkettőzött zárhangokra nincs példa, kivéve egy különálló morféma esetében, az idézéskor használt tta partikula.

Az ellentét egy zöngétlen szótag és egy zöngés magánhangzó között láthatóvá válik a következő példából: kff puskam (meg akarom csinálni), ff꞊nkɑi (fésű), és paks꞊nu꞊tu (méh) (s utáni zöngétlen nazális hanggal). A ff꞊mɑi (fésű) különbözik a ffu꞊mɑi (végtermék) szótól. A nyelvtörők közé a beszélők nem illesztenek be ejtéskönnyítő hangokat.

kff ff (a fésű, amit készítek) kff ss (a fészek, amit készítek) kff kss (a horog, amit készítek)

A legrövidebb szó vagy VV, VC, vagy CC (egyszerű kettőzésből áll), például az aa (köles), ui (túl), is (kő), ff (fésű) szavakban. Nincsenek V vagy CV szavak, azonban előfordulnak CCV és CVV szavak, ahogyan fentebbi példa mutatja.

A szótagolást nehéz vizsgálni, főként az olyan szavakban, mint usnkai (us-nkai) (tehén) és saiafn (saiaf-n) (ágy).

A tarama nyelvjárásban megjelennek zöngés zárhangok:

+Tarama mássalhangzók Labiális Alveoláris Veláris Nazális Plozíva Zár-réshang Réshang Pergőhang Közelítőhang

Az /r/ képzése nem tiszta. A szóvégeken szerepel.

A két nazális alkothat szótagmagot, mint a mm (burgonya) és nna (kötél) szavak esetében. A szótag nyitánya, a szótagkezdő mássalhangzó lehet megkettőzött mássalhangzó, például a ssam (bő) és ffa (gyerek) szavakban. Más esetekben az egyetlen mássalhangzócsoport a /Cj/, például a kjuu (ma), sjata (cukor) szavakban. Zengőhang lezárhat szótagokat és szavakat, mint a kan (rák), mim (fül), és tur (madár) szavak esetében. A magánhangzó-kapcsolatok magukba foglalnak hosszú magánhangzókat: V és diftongusokat: Vi, és Vɨ. Ez a szerkezet szótagként került elemzésre, de a kezdeti kettőzött mássalhangzók, a hosszú magánhangzók és a diftongusok mind bimoraikusak. A szótagzárlatok is moraikusak. Például: ssam három mora (. Egy fonológiailag vizsgált szónak legalább két morából kell állnia.

Jegyzetek

Pellard, Thomas (2009). "Ogami: Éléments de description d'un parler du sud des Ryukyus". École des hautes études en sciences sociales. Paris, France.

Fordítás

Források Miyako dialect dictionary, Okinawa Center of Language Study The Digital Museum Project for the documentation of the culture and language of Nishihara, Miyakojima Videos of Isamu Shimoji, a Miyako musician

Kategória:Japán nyelvek