Szárhegyi gróf Lázár József (Szászerked, 1782. március 19. – Marosvásárhely, 1865. március 13.) császári és királyi katona, költő, császári és királyi kamarás, huszárkapitány, nemesi testőr, huszárezredes.
Élete
Lázár József császári és királyi kamarás, az erdélyi magyar nemes inszurgenseknél főstrázsamester és Bornemissza Rozália fia. Medgyesfalván nevelkedett, az iskolákat Marosvásárhelyen kezdte járni, és a kolozsvári líceumban végezte.
Egy ideig írnok volt a királyi táblabíróságon, de már 1802-ben a katonai pályára lépett, és a császár nevét viselő vasas ezredben kezdte szolgálatát; utóbb a nádorhuszárokhoz ment, és végül a császár-huszár ezrednél mint kapitány végezte katonai pályáját. Ez idő alatt az 1805. és 1809. évi csatákban részt vett; az austerlitzi ütközetben futár volt gróf Kolowrat Vince altábornagy mellett.
1812-ben nőül vette Pécsy Esztert, és 1815-ben búcsút vett a katonai pályától. Szárhegyre vonult vissza, ahová atyja száműzte, mivel tetszése ellenére megnősült. Atyja halála után medgyesfalvi jószágára költözött. Marosszéken megtelepedése után az ellenzéki politikai párthoz csatlakozott, és e párt mellett nyilatkozott az 1834. évi országgyűlésen is mint királyi hivatalos. Több országgyűlésre nem is volt meghíva.
Az 1848. évi mozgalmak alatt az agyagfalvi székely gyűlésen is szót emelt. Két hónappal ezután Marosvásárhelyen a város őt mint egyik kezest Gedeon császári és királyi tábornokhoz küldte, aki november 12-én Nagyszebenbe vitette fogságra, amelyből – miután Bem bevette Szebent – 1849. március 11-én szabadult ki.
Ekkor Magyarországra menekült, és itt tartózkodott mindaddig, amíg 1850-ben Szatmár megyében tévedésből ismét elfogták, és Nagyváradon, majd Kolozsváron rövid ideig történt letartóztatás után július 7-én szabadon bocsátották.
Munkái
Gyalog és huszár verbung dalok. Marosvásárhely, 1839. Versezet. Uo. 1842. Katonadal. Uo. 1848. Népdal. Uo. 1848. Bucsúvétele a városi őrsereg parancsnokságától. Uo. 1848. Pár szó a székely ügyben. Uo. 1848. Felszólítása szabad kir. Marosvásárhely vitéz polgáraihoz, szeretett bajnok társaihoz. Uo. 1848. (Mind ezen nyomtatványok 1-1/4 ív terjedelműek.)
Életét leírta versben; Mi voltam? címmel, melyet Lázár Miklós gróf adott ki a Lázár családról írt munkájában.
Források
További információk
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Az austerlitzi csata résztvevői Kategória:A napóleoni háborúk magyar katonái Kategória:A magyar királyi testőrség tagjai Kategória:Magyar huszárok Kategória:Magyar költők Kategória:1782-ben született személyek Kategória:1865-ben elhunyt személyek