Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. – Budapest, 2022. június 4.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar író és szociográfus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író.Kamarás István: Recepció-elméletek és befogadás-vizsgálatok szembesítései, In: Olvasásügy, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 162. oldal; Gereben Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon, In: Horváth Tibor és Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. IV. kötet. Budapest: Osiris, 2002, 25. oldal Elsősorban a riport, a szociográfia és a szatíra műfajában alkotott.
Élete Kőbányán született Reif Sándor ügynök és Berkovics Mária zsidó szülők gyermekeként.Moldova Gyorgy - Egy zsidó azért ne legyen cigányellenes, YouTube, 2009. május 29.Dippold Ádám - Szocreál kalandozás Kőbányán, Deák Bill Gyula és Cserháti Zsuzsa szomszédságában (qubit.hu, 2024.06.03.) A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent.Moldova György: Az utolsó töltény„Csokonai Vitéz Mihály egyik versében találtam a következő sorokat: »Inkább élnék Moldovában, Bukarestben, mintsem a pénz-sipos, láncos fene Pestben!«” A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. Az 1956-os forradalom alatt (melyet Moldova következetesen felkelésnek nevez) ő maga is csatlakozott a forradalmárokhoz, bár érdemi tevékenységet nem fejtett ki köztük. Rendszerellenes magatartása miatt végül nem fejezhette be a főiskolát. Ezután fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.
Novellái 1955 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartotta. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”„Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.” - Moldova 75 - 168 óra
1989-től a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a második világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét. (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén, A pénz szaga)
2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.
Politikai megnyilvánulásai Már a szocializmus idején nagy vitákat keltettek művei, elsősorban a riportkönyvei, melyekben az akkoriban elvárásként támasztott optimista kicsengés helyett a valóságot írta meg, riportalanyai elmondása alapján. Emiatt a megjelenés után az érintettek körében gyakran felháborodást váltott ki a mű hangvétele. A „Tisztelet Komlónak” című riportkönyvét a város és a bánya vezetői kritizálták (ebből a műből utóbb került kihúzásra egy mondat, amiben egy sváb származású riportalany a jugoszláv partizánok második világháború végi pogromjára utal), az Államvédelmi Hatóságról írt „Elbocsátott légió” sokáig nem jelenhetett meg könyvként, a fegyelmező zászlóaljról írt riportja pedig évekig tiltólistán volt, csak egy válogatáskötetben, „Kerüld a nőket” néven csúszott át a katonai cenzúrán. Hasonló vitákat generált a textiliparról írt „A szent tehén”, valamint a félig-meddig önéletrajzi ihletésű „A Szent Imre-induló”, amely a holokausztot, a nyilas terrort, illetve a nyilasokkal együttműködő zsidókat is megemlítette. Szalai Pál a „A Szent Imre-induló” könyv egyik főszereplője 2008. június 24-én, posztumusz a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta. Moldova könyvében Szalai Pál negatív jellem, úgy, ahogy egy 1953-as koncepciós perben vádolták. Szalai Pál Moldova könyvében rosszarcú, elhízott nyilas. Az állambiztonság koncepciója 1953-ban Wallenberg meggyilkolását akarta Szalai Pálra "rákenni", ezzel Wallenberg halálát 1947-ben Moszkvában eltitkolni. Az 1953-as koncepciós per államtitok volt a rendszerváltásig. Ember Mária feltárta a koncepciós per történetét. A „A Szent Imre-induló” könyvet újra kiadták és nem módosítottak Szalai Pál negatív szerepén. Az állambiztonság 1969 és 1981 között megfigyelte Moldovát és „Bolygató” fedőnéven tartotta nyilván.
Elsőként írt a Bűn az élet című, 1989-ben megjelent riportkönyvében a cigánybűnözésről, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a szót akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.
„Ég a Duna” című riportkönyve a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítése melletti érveket sorakoztatott fel, a korabeli közhangulattal ellentétben, amely szintén nagy vihart kavart.
Moldova György Kádár János elkötelezett híve maradt a rendszerváltás után is. Külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. A Kádár-rendszert Magyarország legjobb huszadik századi korszakának tartja. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint, akiket kivégeztek az 1956-os forradalom után, azokkal többnyire jogosan tették.Moldova gyilkosai, YouTube, 2007. május 3. A Kádár születésének századik évfordulójára készült Kádár-mellszobrot is Moldova leplezte le, ahol „proletárszentnek” nevezte az egykori pártelnököt.Moldova György proletárszentnek nevezte Kádár Jánost , Hirado.hu, 2012. május 26. 2012-ben bemutatott riportkönyvének is Kádár a témája, amely Kádár János sírjával foglalkozik.Kádár tartja el a családomat, Index, 2012. december 3.
Magánélete Két lánytestvére és egy fiútestvére van. Első feleségétől két lánya született, akinek 2020-ban bekövetkezett halála óta irodalmi szerkesztőjével, Palotás Katalinnal élt együtt. 2021 karácsonyán összeházasodtak. Nőkkel való kapcsolatát önéletrajzi köteteiben, valamint a „Hátsó lépcső” című könyvben írta meg.88 évesen újra megnősült Moldova György (hvg.hu, 2022-03-12)
Idős korától kezdődően rendszeresen küzdött szívpanaszokkal.https://www.youtube.com/watch?v=6BaaQ7XczPs 2022. június 4-én, 88 éves korában távozott az élők sorából. 2022. június 7-én, 13 órai kezdettel kísérték utolsó útjára a Kozma utcai izraelita temetőben.
Művei Szépirodalom bélyeg|250px|Magányos pavilon című regényének 1974-es kiadásának borítóján (Csigó László felvétele) A pilóták 1963 Az idegen bajnok; Szépirodalmi, Budapest, 1963 Sötét angyal – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964 Magányos pavilon; Magvető, Budapest, 1966 (Magvető kiskönyvtár) Gázlámpák alatt elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1966 Akar velem beszélgetni?; Magvető, Budapest, 1967 Az Elátkozott Hivatal; Magvető, Budapest, 1967 A „Lakinger Béla” zsebcirkáló kisregény, novellák; Athenaeum Nyomda, Budapest, 1968 (Kozmosz könyvek) Malom a pokolban regény; Magvető, Budapest, 1968 Az elbocsátott légió – regény; Magvető, Budapest, 1969 A változások őrei; Magvető, Budapest, 1972 Negyven prédikátor – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1973 Titkos záradék [Hitler Magyarországon]; Magvető, Budapest, 1973 Ferencvárosi koktél. H. Kovács történeteiből; Magvető, Budapest, 1974Ferencvárosi koktél Digitális Irodalmi Akadémia A Szent Imre-induló; Magvető, Budapest, 1975 Mandarin, a híres vagány; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1976A novella szövege DIAMandarin, a híres vagány DIA A beszélő disznó – szatírák; Magvető, Budapest, 1978 Magyar atom; Magvető, Budapest, 1978 A törvény szolgája és egyéb történetek; Magvető, Budapest, 1980 (Rakéta Regénytár) A Szent Imre-induló. Elhúzódó szüzesség; Magvető, Budapest, 1981 Tökös-mákos rétes; Magvető, Budapest, 1982 (Rakéta Regénytár) A napló; Magvető, Budapest, 1983 A Puskás-ügy; Magvető, Budapest, 1984 (Rakéta Regénytár) Tíz tucat; Magvető, Budapest, 1985 Méhednek gyümölcse; Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986 Moldova György–H. Barta Lajos: Az életem rövid [Négy kisregény]; Lapkiadó, Budapest, 1987 Malom a pokolban. Maár Gyula filmje nyomán; képregény-változat Cs. Horváth Tibor, Fazekas Attila; Főmo, Budapest, 1987 (Sikerfilmek képregényváltozata) Ésszel fél az ember; Népszava, Budapest, 1987 Árnyék az égen; Magvető, Budapest, 1987 Az Abortusz-szigetek – szatírák, történetek; Magvető, Budapest, 1989 Lopni tudni kell; Betűvető, Budapest, 1989 Akit szerettek a nők – Börtönnovella; Pannon, Budapest, 1990 A Szentháromság pusztulása; PLKV, Budapest, 1990 Az utolsó határ; Magvető, Budapest, 1990 A néma súgó; Pannon, Budapest, 1991 Az ördög lapot kér; Pik-sys, Budapest, 1991 A bal oroszlán – Humoreszkek és szomoreszkek; Pannon, Budapest, 1992 A félelem kapuja; Pannon, Budapest, 1992 Tél tábornok; Pannon, Budapest, 1993 A kalózok szeretője – Humoreszkek, szomoreszkek, nyomoreszkek; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994 Kis aljasságok lányaimnak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994 Az ideális hadifogoly; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996 A kámfor akció – szatírák; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996 Akit a múzsa fenéken csókolt...; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996 Lámpaláz – Tanácsok kezdő és haladó nyilatkozóknak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997 Mint falu bolond pappal... Régi és új aforizmák; Kertek 2000, Budapest, 1997 A rövid élet titka; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997 Ha jönne az angyal.. – regény; Kertek 2000, Budapest, 1998 „XX. század, lelépni!” – Moldova György kalendáriuma a 2000. évre; Kertek 2000, Budapest, 1999 A város hercege – bűnügyi regény; Kertek 2000, Budapest, 1999 Arrivederci, Budapest! Válogatás az író szatíráiból; Urbis, Budapest, 2000 A mocsári hajós. Minimák; Urbis, Budapest, 2000 A sárkány fogai; Urbis, Budapest, 2001 Az ellopott főutca. Válogatott cikkek, tárcák, szatírák; Urbis, Budapest, 2001 2003. 365 napos naptár Moldova György fontos gondolataival; Urbis, Budapest, 2002 Régi nóta. Önéletrajzi töredékek; Urbis, Budapest, 2002 Úszóverseny üres medencében – Aforizmák; Urbis, Budapest, 2002 A postamester leánya; Urbis, Budapest, 2002 A gyávák bátorsága – regény; Urbis, Budapest, 2004 Éjféli napsütés – szatírák, karcolatok; Urbis, Budapest, 2006 Kontra párti! – aforizmák; Urbis, Budapest, 2009 Üres telken ház alakú köd – Új aforizmák; Urbis, Budapest, 2012 A szent labda – Vallomás a magyar fociról; Urbis, Budapest, 2012 A bolygató; Urbis, Szentendre, 2014 A nagy októberi összefogás; Urbis, Szentendre, 2014 Zsidómentes övezet – szatíra; Urbis, Szentendre, 2014 Fej vagy írás. Az írói mesterségről; Urbis, Szentendre, 2015 Harc az angyallal – regény; Urbis, Budapest, 2015 Az utóvéd – regény; Urbis, Budapest, 2016 Keserű cukor – szatírák; Urbis, Szentendre, 2016 Optimista naptár, 2017; Urbis, Szentendre, 2016 Az új császár új ruhája. Szatíra; Urbis, Szentendre, 2018 A népet le kell váltani; Urbis, Szentender, 2018 Előttünk az özönvíz; Urbis, Szentendre, 2019 Hátsó lépcső; Urbis, Szentendre, 2020 Két szerelem, 1.; Urbis, Szentendre, 2021 Ha elhagysz, veled mehetek?; Kocsis Kiadó, Budapest, 2022
Riportkönyvek bélyeg|250px|Dedikálás a 2010-es Ünnepi Könyvhéten Rongy és arany. Riportok; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1967 (Kozmosz könyvek) Tetovált kereszt. Riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1969 Hajósok éneke. Válogatott riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1971 Tisztelet Komlónak; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Magyarország felfedezése) Az Őrség panasza; Magvető, Budapest, 1974